164538. lajstromszámú szabadalom • Pofás törőgép két lengőpofával
3 164538 4 törőerő kifejtésére is alkalmas, és a töröpofák között nincs csúsztató, morzsoló hatás, ami a kopásokat megnövelné. A kitűzött feladatot a találmány szerinti 5 pofástörővel úgy oldjuk meg, hogy a törőpofához képest szimmetrikusan elhelyezett, alsó végén könyökemeltyűs nyomólappal kitámasztott második törőpofája van. 10 A találmány alapgondolata arra az egyingás törőknél eddig is ismert tényre épül, hogy a törők teljesítményének növelésére az összetett mozgást végző pofa vertikális sebessége felhasználható. Ha ugyanis a nyomólöket a végén a 15 töröpofák közé szorított anyag lefelé irányuló kezdősebességgel rendelkezik, akkor az esési idő megrövidül. Ennek a vertikális sebességnek teljes kihasználása céljából, a találmány szerint, két olyan mozgó törőpofát kell alkalmazni amely a 20 nyomólöket végén a körefogott anyaggal együtt jelentős sebességgel lefelé mozog, s így a nyitás pillanatában az anyagot mintegy kilöki a törőrésből. A találmány további részleteit kiviteli példán, 25 rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti törőgép működési vázlata, a 2. ábra a törőtér és a benne levő anyaghalmaz 30 vázlata, a 3. ábra a találmány szerinti törőgép egy kiviteli alakja. Az 1. ábrán látható, hogy a találmány szerinti 35 törő két egymással szemben dolgozó, felül 2 excenter tengelyre felfüggesztett és meghajtott, alul könyökemeltyűs 3 nyomólappal kitámasztott lengő 1 törőpofával rendelkezik. A két 2 excenter tengely azonos szögsebességgel, de ellen- 40 tétes értelemben, 180C°-os szögeltéréssel forog. Az 1 töröpofák minden pontja, az önmagában ismert egyingás pofástörőhöz hasonlóan ellipszis alakú mozgásgörbét ír le, amely fönt a 2 excenter tengely közelében csaknem körré, lent a 45 3 nyomólapnál körívvé torzul. Fontos, hogy már a nyomólöket alatt az anyag függőlegesen befelé felgyorsuljon és a maximális sebességet a nyomólöket végén, a nyitás kezdetének pillanatában érje el. Ez a kívánalom akkor elégíthető ki legjobban, 50 ha a törőrésnél az 1 töröpofák mozgásgörbéje olyan ellipszis, amelynek nagytengelye függőleges. Ez esetben, ha az 1. ábra szerint a nyomólöket kezdetét 1. ponttal jelöljük, a nyomólöket második fele alatt, a 2. ponttól a 3. pontig, az 1 55 töröpofák már lefelé mozognak és maximális sebességüket éppen a 3. pontban érik el, de a 4. pontig, vagy a nyitólöket feléig még együtt mozognak az anyaggal. Kellően eltávolodva egymástól, a nyitólöket második felében, a 4. 60 ponttól az 1. pontig az 1 töröpofák ismét felfelé mozognak. Az 1. pontba érve az anyag kiesése befejeződik, az 1 töröpofák érintkezésbe kerülnek az új anyaggal és a fent leírt folyamat újra kezdődik. 65 Az alkalmazott mechanizmussal ez az ideális mozgásgörbe akkor érhető el, ha a 3 nyomólap vízszintes helyzetű, és hatásvonalának meghosszabbítása az 1 töröpofák elméleti síkját csak a működő felület alsó pontja alatt, vagyis a törőrés alatt metszi. Az ellipszis kistengelye adja a löket felét. Ez döntő befolyással van a szemcseszerkezet egyenlőségére, de erősen függ tőle a teljesítmény is. A 2. ábrán látható az a trapéz keresztmetszetű anyaghalmaz, ami egy löket alatt az ék alakú törőtérből kiesik. Ha az 1/2 féllöket kicsi, akkor azonos teljesítmény eléréséhez nagyobb fordulatszámmal kell járni. Ez csak akkor lehetséges, ha az anyag a féllöket ideje alatt _ 1 2tgf magasságot esik. A hagyományos egy- vagy kétingás törőknél az anyag kizárólag a gravitációs gyorsulás hatására mozog lefelé. Ez határozza meg a kritikus fordulatszámot, amit az alábbi formula fejez ki: nkrit. = 66,5 tg J2_ 1/2 A találmány szerinti törőnél a függőleges kezdősebességet (Vf) is számításba kell venni. Ha az anyag a 3. pontban az 1 töröpofák vertikális sebességét felveszi, akkor az 1. és 2. ébrák jelölésével a kritikus fordulatszám a következőképpen módosul: tg nkrit. = 66,5 1/2-ITT tg — cosa 2 A képletből látható, hogy a kritikus fordulatszám ez esetben nagy mértékben függ a tört nevezőjében levő különbségtől. Ez a különbség az „1", „r", „0" és „a" megfelelő megválasztásánál akár zérus is lehet, mely esetben a kritikus fordulatszám értelmét veszti. Ekkor tehát bármely fordulatszámmal járhat a törő, mert az anyag a nyitólöket kezdetén már olyan függőleges sebességgel rendelkezik, amely elég a rés tökéletes ürítéséhez. A gyakorlatban a fordulatszám felső határát a szerkezet gépészete, elsősorban a csapágyazás korlátozza, ezért célszerű a maximális megvalósítható fordulatszámból kiindulni és az ,j\ „0" és „a" megválasztásával 1/2 féllöketet meghatározni. Az 1. ábra alapján látható, hogy kedvező a 2 excenter tengelyeket lehetőleg egymástól távol elhelyezni, hogy nagy „0" szöget kapjunk. A löketnagyság a garatban az „r" excentricitás négyszerese, vagyis azonos löket eléréséhez fele akkora excentricitás elegendő, mint a hagyományos egyingás törőnél. Ez csökkenti az inga-csapágyak méretét, és kedvezően befolyásolja a forgó tömegek kiegyensúlyozását. Az „1' löket így a törőrésben kisebbre adódik, de az mégsem jelent teljesítmény csökkenést, mert a fordulat-2
