164534. lajstromszámú szabadalom • Korroziós inhibitorok alkanolamin gázkezelő rendszerekhez

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 164534 Bejelentés napja: 1971. VII. 13. (UI-177) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970. VII. 13. (054,595), Módosítási elsőbbsége: 1972.1.17. Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. IX. 30. Nemzetközi osztályozás: C 23 f 11/10 ^—1 Bejelentés napja: 1971. VII. 13. (UI-177) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970. VII. 13. (054,595), Módosítási elsőbbsége: 1972.1.17. Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. IX. 30. Ol TAI H ISZAG4 •ALMA 1VATA MS tm L Bejelentés napja: 1971. VII. 13. (UI-177) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1970. VII. 13. (054,595), Módosítási elsőbbsége: 1972.1.17. Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. IX. 30. Feltalálók: Mago Blake Franklyn vegyész, New City, West Charles William vegyész, New York, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Unió Carbide Corporation, New York, Amerikai Egyesült Államok Korróziós inhibitorok alkanolamin gázkezelő rendszerekhez 1 2 A találmány új korróziós inhibitorokra vonat­kozik, amelyek alkanolamin-gáz kezelő rendszerek­ben alkalmazhatók. A földgázt, füstgázt és szintézisgázt rendszerint vizes alkanolamin-oldatok felhasználásával tisztít­ják, amellyel a gázáramban levő savas gázkompo­nensek abszorpció útján eltávolíthatók. Rendsze­rint 5-30%-os alkanolamin oldatot (pl. egy monoetanolaminoldatot) a tisztítandó gázzal ellen­áramban vezetnek valamely abszorpciós oszlopban abból a célból, hogy a savas gázkomponenseket eltávolítsák. Az ilyen gázmosó rendszerek előnye az, hogy bennük a tisztítás folyamatosan, körfolyamatban végezhető, mivel a reakció maga­sabb hőmérsékleten megfordítható és így az alkanolamin oldatból a savas gázok felszabadít­hatók. Ha ilyen gázmosó rendszerekben acél alkat­részeket vagy komponenseket használnak, akkor a tapasztalat szerint mind általános, mind helyi korrozióval számolni kell. Ez a probléma különö­sen előtérbe lép az újraforraló és hőkicserélő berendezésekben, ahol az acél szerkezeti anyag fonó, proton tartalmú alkanolaminoldat behatásá­nak van kitéve. A hőátadó fémfelület különösen érzékeny a korróziós behatásokkal szemben. Korábbi vizsgálatok alapján bebizonyosodott az, hogy bizonyos feltételek mellett korrozfv tulaj­donságú termékek, mint aminoecetsav, glikolsav, oxálsav és hangyasav képződnek. Az ilyen savak monoetanolamin sói fokozottan támadják meg a vasjellegű fémeket. Ezenkívül a monoetanolamin karbonát sója további termékké, mint N-(2-hidro­xietü>etfléndiaminná alakul át, amely főként 5 hőátadási körülmények mellett megnöveli az acéllal szembeni korróziót. A korróziós sebesség csökkentésére több alter­natív megoldás lehetséges. Ezek közül felsoroljuk (1) mellékáramú regeneráló berendezés beiktatását 10 a korróziós bomlástermékek eltávolítására, (2) korrózióálló szerkezeti anyagok alkalmazását, (3) a reakciófeltételek fokozottabb ellenőrzését és (4) korróziós inhibitorok alkalmazását. Mind gazda­ságossági, mint hatékonysági szempontból az 15 utolsó alternatíva mutatkozik legelőnyösebbnek. Néhány korróziós inhibitort hatásosnak tüntetnek fel, ezek azonban az iparban nem terjedtek el, mivel bizonyos tekintetben nem képesek tartós védelmet biztosítani. 20 Azt találtuk, hogy néhány vegyület-csoport, amelyeket az alábbiakban ismertetünk jól használ­ható vizes alkanolamin abszorpciós rendszerekben korróziós inhibitorként. A korróziós inhibitorok közé tartozik antimon-só-vanadát-só kombináció, 25 ón(H)-sók, szerves ónvegyületek, nitroaromás savak és ezek sói, végül a benzotriazol. A korróziós inhibitorok különösen jól használhatók az ammóniaszintézis üzemek hidrogéntermelő egysé­geiben a vizes monoetanolamin mosóberendezések-30 nél. 164534

Next

/
Oldalképek
Tartalom