164533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a tuberaktinomicin-N antibiotikum előállítására

9 164533 10 vízzel elegyedő szerves oldószer, például metanol vagy aceton oly mennyiségét adjuk, amennyi elegendő a tuberaktinomicin-N szulfát alakjában történő kicsapására. E művelet többszöri megis­métlése útján teljesen tiszta állapotban kapjuk a 5 tuberaktinomicin-N antibiotikum szulfátját. A találmány szerinti eljárással előállított és a fent leírt módon elkülönített és tisztított tuber­aktinomicin-N antibiotikum jellemző fizikai és ' kémiai tulajdonságai a következők: 10 1. Elemzési adatok: a CjsHUaNjsO^-SHCl képlet alapján számított: C = 37,76%, H = 5,83%, 15 N = 22,90%, talált: C = 37,70%, H = 6,17%, N = 22,50%. 2. Molekulasúly (titrálással meghatározva): 20 778,4. 3. Tapasztalati képlet (tuberaktinomicin-N-hidro­klorid): C25H43 Ni30io-3HCl (a kísérleti adatok és a molekulasúly alapján meghatározva). 25 4. Olvadáspont: 245 C° (boml.). 5. Fajlagos forgatóképesség (tuberaktinomicin-N­-hidroklorid): [dlh1 = -19,1° (c = l, vízben). 6. Ibolyántúli abszorpciós színkép: 1. ábra, a 30 tuberaktinomicin-N-bidroklorid 20mcg/ml koncent­rációjú oldatban az alábbi adszorpció-értékeket mutatja: X**20 268 millimikron, Ej % = 342,5, 35 max. 1 cm •« ,,0,111 HCl 269 inillimikron, E,1 % =320,0, Amax. ' 1 cm X0 ' 1 n HCl 288 millimikron, Eí * =215,0 max. ' lem ' 7. Infravörös abszorpciós színkép (hidroklorid): ° (kálium-bromiddal tablettázva) 2. ábra, jellemző abszorpció-sávok: 3300, 1660, 1500, 1225 és lOSOcm-'-nél. 8. Oldhatósági viszonyok: a tuberaktinomicin-N szervetlen savakkal képe- 45 zett sói, mint a hidroklorid és a szulfát, vízben jól oldódnak, ellenben különféle szerves oldósze­rekben, mint metanolban, etanolban, n-butanol­ban, acetonban, tetrahidrofuránban, dioxánban és hasonlókban csak kevéssé vagy alig oldhatók. 50 9. Színreakciók: ninhidrin-reakció és biuret-reakció: pozitív, Sakaguchi- és Molisch-reakció: negatív, Pauli-reakció és izatin-reakció: negatív. 55 10. Bázisossági 01. savassági értékek: pKai = 7,25, pKa2 = 10,05, pKa =11 11. Szín: 60 a hidroxid és a szulfát fehér színűek. 12. Aminosav-szerkezet: 4—5. ábra, hidrolízis útján a következő aminosavakat kapjuk: szerin, a^-diamino-propionsav, X-oxi-0-lizin, kapreo­micidin. 65 13. Magmágneses rezonancia-színkép (hidroklo­rid): 3. ábra. 14. Szerkezeti képlet: a csatolt képletrajz szerinti (I) képlet. A találmány szerinti eljárással előállítható tuberaktinomicin-N antibiotikum új, az irodalom­ban eddig le nem írt termék, amely az eddig ismert hasonló hatású antibiotikumoktól kémiai szempontból, valamint a fentebb említett előnyö­sebb hatásai szempontjából is különbözik. Eddigi kísérleteink során az új tuberaktionimicin-N antibiotikumot főképpen a következő ismert antibiotikumokkal hasonlítottuk össze: tuberaktin, viomicin, ftiomicin [vö. Maeda és munkatársai, J. Antibiotics, Ser. A 6 (4), 183, 1953], vinaktin (2 633 445 sz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás), kapreomicin (W. M. Stark és munkatársai, Antimicrob. Agents and Chemo­therapy, 201, 1962), alboverticillin (Maeda és munkatársai, J. Antibiotics, HA, 30, 1958) és viomicin-analógok [vö. Arai és munkatársai, Anti­biotics and Chemotherapy, 7 (8), 435, 1957]. összehasonlító kísérleteink során azt találtuk, hogy az új tuberaktionomicin-N antibiotikum lényegesen különbözik valamennyi említett ismert hasonló hatású antibiotikumtól, elsősorban a következő tulajdonságok szempontjából: a) összehasonlítás a tuberaktin antibiotikummal: A tuberaktin pozitív Sakaguchi-reakciót, a tuberaktinomicin-N negatív reakciót mutat. A tuberaktionomicin-N , a molekulát alkotó amino­savak sorában kapreomicidint is tartalmaz, míg a tuberaktin ezt az aminosavat nem tartalmazza, ezzel szemben a tuberaktinomicin-N nem tartal­mazza a tuberaktidin néven ismert bázisos guanidinszármazékot, amely a tuberaktin moleku­lájában szerepel. Ennek alapján megállapítható, hogy az új tuberaktinomicin-N antibiotikum kémiai szempontból is lényegesen különbözik az ismert tuberaktintól. b) összehasonlítás viomicinnel: Míg a viomicin pozitív Sakaguchi-reakciót mutat, a tuberaktinomicin-N esetében ez a reakció negatív, ami a két anyag lényeges különbségét mutatja. c) összehasonlítás alboverticillinnel: Az alboverticillin ibolyántúli abszorpciós szín­képe nem mutat maximumot a 220-320 milli­mikron tartományban, míg a tuberaktinomicin-N 268 millimikronnál abszorpció-maximumot mutat. d) összehasonlítás kapreomicinnel: A kapreomicin szerkezeti aminosavai sorában alanint és (3-lizint tartalmaz, ezek az aminosavak a tuberaktinomicin-N molekulájában nem fordulnak elő, ezzel szemben az új antibiotikum szerint és 7-oxi-ß-lizint tartalmaz. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom