164531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szabályozó berendezés kártoló gépek folytonos központi anyagellátására

7 164531 8 Az 1. ábrán látható az előkészítő üzemi gépsor utolsó gépegységét jelentő 1 verőgép és ehhez csatlakozik a sajátságos kialakítású 2 szívótorok a benne elhelyezett bontó és lazító eszközökkel. Ehhez a részhez csatlakozik a 3 centrifugál ventillátoron keresztül a 4 működésbeállító és mérőszakasz, amelyben valahol el van helyezve az 5 mérőegység. A cirkulációs vezeték nyomóágát képviselik a 4 működésbeállító és mérőszakaszon kívül a 6 áramlásátalakító szakasz, valamint a 7 kártoló gépek fölött elhelyezkedő 8 anyagleválasztó fejek. Ez utóbbi 8 anyagleválasztó fejek juttatják a pneumatikus úton szállított fürtös szerkezetű szálasanyagot a 7 kártológépek 9 töltőaknáiba. Az utolsó 7 kártológép után a cirkulációs vezeték megfordul, és visszatérő 10 szívóága becsatlakozik a már említett 2 szívótorokba. Ezáltal a vezetékrendszerben teljes körkörös áramlás valósul meg. A 2._ ábrán a 2 szívótorok belsejében elhelyezett szervek, valamint magának a 2 szívótoroknak az 1 verőgéphez való csatlakozása látható. A csatlakozó részben helyezkedik el a perforált palástfelületű 11 szívódob pár, valamint azt követően a kisebb átmérőjű 12 rétegkivezető hengerpár, amely a 11 szívódob párról az anyagot a 13 bontóhenger, illetve a 14 lazítóhenger felé továbbítja. A tűsfelületű 13 bontóhenger kisfordulatszámú, míg az ugyancsak tűsfelületű 14 lazítóhenger nagyfordulatszámú. A kettő között szabadon maradó változtatható méretű „c" zóna alakul ki, amelyen az anyagréfeg áthaladva fölaprózódik. E művelet során a nagyfordulatszámú 14 lazítóhengerre a szálasanyag hajlamos rárakódni, és ezért annak eltávolításáról gondoskodni kell. Erre a célra szolgál a 15 fürtleválasztó kés. Látszik a 2. ábrán a cirkulációs vezeték 4 működésbeállító és mérőszakaszának egy része is, amelyben valahol el van helyezve a szállító levegő statikus nyomását kivezető 16 szonda. E 16 szondához kapcsolódik az 5 mérőegység, amely az egész rendszer vezérlő berendezésével van összeköttetésben. A 3. ábrán látható a cirkulációs vezeték nyomóágának és az egyik 7 kártológépnek egymással való kapcsolata. A nyomóágnak a 7 kártológép fölötti része, a 8 anyagleválasztó fej, melynek a 7 kártológépet megelőző része a 17 lejtős átmeneti lemez, ami mintegy csúszófelületet képez a szállított szálasanyag számára ahhoz, hogy a 9 töltőaknába könnyűszerrel be tudjon jutni. Ugyancsak a szálasanyagnak a 9 töltőaknába való bejutását segíti elő a 18 terelőidom, amely voltaképpen lecsökkenti a cirkulációs vezeték nyomóágának keresztmetszetét, és ezzel bizonyos fokú torlóhatást fejt ki. A 4. ábrán a cirkulációs vezeték nyomóágának keresztmetszete látszik. Az ábrából jól kivehető, hogy annak keresztmetszete lefelé szűkülő trapéz, amely fölül egy. téglalapalakú résszel egészül ki. Szaggatott vonallal föltüntettük a 4. ábrán a 17 lejtős átmeneti lemez segítségével végrehajtott keresztmetszetbővülést is, amely a szállított anyagnak a 7 kártológép felé történő leválasztását mozdítja elő. A 3. ábrán az elmondottakon kívül látszik a 7 5 kártológép alján elhelyezett ismert kialakítású 19 anyagkiadagoló hengerpár, valamint a 23 ejtőnyílás, amely voltaképpen a 9 töltőakna szabad nyílású szája, és az anyagnak a 7 kártológépbe való bejuttatására szolgál. 10 Az 5. ábra a vezérlési elvet mutatja be. Látszik rajta a cirkulációs vezeték, a hozzákapcsolódó 2 szívótorok, és az abban elhelyezett betápláló egység is. A cirkulációs vezeték nyomóágában elhelyezett 5 mérőegység a 25 jeladón 15 keresztül kapcsolódik a 20 telítettségérzékelőtől a 21 vezérlőszekrényhez vezetett szabályozási körhöz. A 20 telítettségérzékelő a célszerűen fotoelektromos 26 jeladóból és 27 jelfogóból áll, amelyek közvetlenül a 21 vezérlőszekrénybe 20 vannak bekötve. Az 5 mérőegység mérőskáláján lehet a kívánt nyomásérték tartományát beállítani, és ennek érzékelésére szolgál a 25 jeladó. A 21 vezérlőszekrényen keresztül villamos összeköttetésben áll egymással a 13 bontóhenger, valamint az 25 előkészítő üzemi gépsor utolsó gépegységének kiadagoló szerkezetét meghajtó 22 villamos motor is. A 2. ábrán külön figyelmet érdemel, hogy a szállított szálasanyag haladási értelmében a 13 30 bontóhenger tengelye kismértékben előrébb helyezkedik el, mint a 14 lazítóhenger tengelye. Ez a kialakítás elősegíti a felaprózott szálasanyag fürtjeinek a 3 centrifugál ventillátor segítségével a cirkulációs vezetékbe való bejuttatását. A tűsfelü-35 létű 13 bontóhenger helyett természetesen valamilyen tűsfelületű végtelenített heveder is alkalmazható. A már említett 15 fürtleválasztó kés mintájára célszerű a 13 bontóhenger közelében is valamilyen leválasztó szervet elhelyezni. Az ábrán 40 föltüntetett kiviteli példa esetében erre a célra a 24 tisztítóhenger szolgál. A berendezés a következőképpen működik. Az előkészítő üzemi gépsor utolsó gépegységét jelentő 1 verőgép perforált 11 szívódob párját, valamint 45 a 12 rétegkivezető hengerpárt elhagyva a szálasanyag a tűsfelületű 13 bontóhenger *« 14 lazítóhenger közötti az anyagréteg fölaprózására szolgáló „c" zónába kerül. A tapasztalat szerint célszerű, ha a 13 bontóhenger sebessége igazodik 50 az előkészítő gépsor kiadagolási sebességéhez. A gyorsforgású tűsfelületü 14 lazítóhenger tűi behatolnak a 13 bontóhenger által vezetett szálasanyagrétegbe, és azt fürtökre bontják. A bontottság mértékének szabályozása érdeké-55 ben a 14 lazítóhenger tűinek behatolási mélységét változtatni lehet. A réteg felaprózódását a 13 bontóhenger és a 14 lazítóhenger relatív mozgáskülönbsége hozza létre. A már említett 15 fürtleválasztó kés és a 24 tisztítóhenger meg-60 akadályozzak, hogy a 13 bontóhenger és a 14 lazítóhenger tűi ugyanazon fürtöket több ízben körbevigyék. A fürtjeire bontott szálasanyag ezután a 3 centrifugál ventillátor által keltett légáram hatá-65 sara áthalad annak járókerekén és a 4 működés-4