164499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A 22 750 RP trombolitikus enzim előállítására
164499 13 14 leírásából megállapítható, hogy a S. viridochromogenes tejen, fceményítőagaron, burgonyán, Gause-féle keményítő-szervetlen nitrogénes agar táptalajon szintén sötétzöld vegetatív micéliu-5 mot képez, és ezen az utóbbi táptalajon nem termel oldható pigmentet; ezzel szemben a S. venetus DS 24 288 egyetlen esetben sem képez ezeken a táptalajokon sötétzöld vegetatív mioéliumot, és a Gause-féle keményítő-szervetlen 10 nitrogénes agar táptalajon sötét barnássárga oldható pigmentet termel. A Gause által S. viridochromogenes esetében említett sötétzöld oldható pigmenttermelés a S. venetus DS 24 288-nál hiányzik. 15 AS. venetus DS 24 288 nem azonosítható a S. coeruleofuscus-szal sem, amely vele ellentétben a nitrátokat nem redukálja, és cellulózt nem képes felhasználni; ezenkívül a S. coeruleofuscus sem szerves agar táptalajon, sem bur-20 gonyán nem termel oldható pigmentet, míg a S. venetus DS 24 288 szabályszerűen minden vizsgált szerves táptalajon oldható barnássárga pigmentet és burgonyán fekete oldható pigmentet termel. 25 A S venetus DS 24 288 mikroorganizmusnak azt a képességét, hogy különféle szén és nitrogén forrásokat képes asszimilálni, Pridham és Gottlieb [J. Bact. 56, 107—114 (1948)] módszere 30 szerint határoztuk meg; a fejlődés fokát a szerzők által leírt alaptáptalajon figyeltük meg, de abban a glukózt a felsorolt különféle szénforrásokkal és az ammóniumszulfátot a felsorolt különféle nitrogénforrásokkal helyette-35 sítettük. Az eredményeket a 4. táblázatban foglaltuk össze. A 22 750 RP enzim előállítása lényegében abban áll, hogy Streptomyces venetus DS 24 288 törzset vagy mutánsait alkalmas közegben al-40 kalmas körülmények között tenyésztjük, és a tenyésztés alatt keletkezett 22 750 RP enzimet elkülönítjük. A Streptomyces venetus DS 24 288 törzset bármely felületi vagy süllyesztett aerób mód-45 szerrel tenyészthetjük, de célszerűségi okokból az utóbbi előnyösebb. Erre a célra a jelenleg a fermentáló iparban használatos különféle típusú készülékek alkalmasak. 50 4. táblázat A Streptomyces venetus DS 24 288 tulajdonságai egyik eddig ismert törzs tulajdonságaival sem egyeznek teljesen. Az S. A. Waksman által a „The Actinomycetes"-ben leírt (2. kötet, The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1961) fajok között a S. venetus DS 24 288 törzs a mű 149. oldalán leírt Viridochromogenes sorozatba illik melamin pigment képzése, kék légmioélium spórái, világosbarna-sötétbarna vegetatív micéliuma, a szintetikus vagy szerves táptalajtól függően barnássárga-sárgásbarna vagy nagyon sötét barna oldható pigmentképzése és spirális spóratartói alapján. Azonban az ezt a sorozatot alkotó és S. A. Waksman által felsorolt három faj, a S. viridochromogenes, a S. chartreusis és a S. cyaneus egyikével sem azonosítható. Nem. azonosítható egyrészt a Streptomyces cyaneus-szal, mert az agar táptalajon kék színű vegetatív micéliumot képez, ami sohasem fordul elő a S/ venetus DS 24 288-nál, és ez utóbbi tulajdonságaival ellentétben a S. cyaneus cellulózt nem asszimilál, és a nitrátokat nem redukálja nitritekké. Másrészt a S. chartreusis-szal sem azonosítható, mert az zselatinon zöldessárga-fekete oldható pigmentet termel, de sem agar táptalajon, sem burgonyán nem termel oldható pigmentet, viszont a S. venetus DS 24 288 mind zselatinon, mind agar táptalajon barnássárga és burgonyán fekete oldható pigmentet termel. Végül a S. viridoahromogenes-től azért különbözik lényegesen, mert az utóbbi jellegzetes módon egyes táptalajokon {különösen szintetikus nitrátot és szacharózt tartalmazó agáron, zselatinon és tápagaron) nagyon sötétzöld, még feketészöld árnyalatot is elérő vegetatív micéliumot képez, ellenben a S. venetus DS 24 288 által képzett vegetatív micélium színe minden esetben a barnássárga és sárgásbarna árnyalat között marad, és sohasem zöld, sőt sohasem termel sötétzöld oldható pigmentet sem. Ezenkívül a S. viridochromogenes a nitrátokat nem redukálja nitritekké, viszont a S. venetus DS 24 288 mind szintetikus, mind szerves táptalajokon különösen erősen és gyorsan redukál. S. A. Waksman a Gause és munkatársai által leírt („Zur Klassifizierung der Actinomyceten", G. Fischer, Jena, 1958) egyes törzseket is besorolja a Viridochromogenes csoportba. Összehasonlítva a Gause Coerulescens-sorozatának legnagyobb részét képező törzsekkel, a S. venetus DS 24 288 az utóbbi csoportban helyezhető el, amely a Gause-féle keményítő^szervetlen nitrogénes agar táptalajon sötét színű vegetatív micéliumot képző törzseket foglalja magában, és csak két fajt, az Actinomyces ((Streptomyces) viridochromogenes-t és az Actinomyces (Streptomyces) coeruleofuscus^t tartalmaz. A S. venetus DS 24 288 lényegileg abban különbözik a S. viridochromogenes fajtól, hogy ez utóbbinak vegetatív micéliuma az S. A. Waksman által felsorolt több táptalajon sötétzöld színű lehet. Ezenkívül Gause és munkatársai Szén- Hasz- Nitrogén- Haszforrás nosítás forrás nosítás 55 D-ribóz + NaN03 + D-xilóz + NaNC-2 + L-arabinóz + (NH4 ) 2 SC-4 + L-ramnóz + (NH4 ) 2 HP0 4 + D-glukóz + adenin + D-galáktóz + adenozin + D-fruktóz + karbamid + D-mannóz + L-aszparagin + L-szorbóz — glikokoll + laktóz + szarkozin — 7
