164498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glükoprotein előállítására

164498 7 8 juk el perisztaltikus működésű szivattyú segít­ségével. Az eluátumot az optikai sűrűségnek megfelelő frakciókra bontjuk szét. Az eluátuim­frakciók optikai sűrűségét 280 ram hullámhosz­szon határozzuk meg. A mintát ezután — a szacharóz eltávolítása céljából — rendszerint vízzel szemben diaBzál­juk, majd a frakciókat fagyasztva szárítjuk. A fenti eljárással két frakciót különítünk el. A egyik frakció a prealbuminok elektroforetikus mozgékonyságának megfelelő mozgékonyságú anyagot, míg a másik a /?-globulinok elektrofo­retikus mozgékonyságának megfelelő mozgé­konyságú anyagot tartalmaz. A két frakció kö­zül csak az előbbi csökkenti a hisztamin izom­merevítő hatását izolált tengerimalac-iléumon. Normál emberi antiszérum immunszérummal szemben végzett immunoelektroforézis során csak egyetlen görbe jelenik meg; a mozgékony­ság azonos az előbb meghatározottal. Ez a jelen­ség — az immunokémiai vizsgálati módszerek pontossági határain belül — arra utal, hogy az aktív frakció egyetlen molekulatípust tartalmaz. A második frakció — a hordozóanyagként fel­használt szilárd vagy folyékony közeg jellegétől függetlenül — /?i-globülin elektroforetikus moz­gékonyságának megfelélő mozgékonyságú fehér­jét tartalmaz. B. lépés: Elektromos koncentrálás. Ha konyhasó-oldatot szabad elektroforézisnek vetünk alá, a két elektródát körülvevő közeg pH-értéke közötti különbség egyre fokozódik. Ha a fenti közegbe nagymértékben hasonló izoelekt­romos ponttal rendelkező amfoter anyagok éle­gyét helyezzük, az egyes anyagok — a pH-pra­diens kialakulásának megfelelően ^- elválnak egymástól, és különböző szintekben helyezked­nek el. Ha a rendszeren megfelelően hosszú ideig bo­csátunk át elektromos áramot, az egyes fehérjék ä kialakuló pH-gradiens mentén az izoelektro­mos pontjuknak megfelelő pH-értéknél halmo­zódnak fel. A fenti művelétben felhasznált amfoter ve­gyületek —CH2 —N-(CH 2 )„—N—(CH 2 )p—N— I I I R (CH2 ) m R I NR2 általános képletű, több amino- és karboxil-cso­portot tartalmazó, 1000-nél kisebb molekulasú­lyú alifás savak — a képletben R jelentése hid­rogénatom vagy —(CH2)„—COOH általános kép­letű csoport, míg m, n és p 5-nél kisebb egész számot jelent. A fenti általános képletnek megfelelő vegyü­leteket az L. K. B. Produkter A. B. cég, Stock­holm, Svédország „Ampholin" néven hozza for­galomba. E vegyületek felhasználásával külön­böző pH-gradiénsek alakíthatók ki. A fehérjék felhalmozódási helyének rögzítése és az örvényáramok kiküszöbölése érdekében a pH-gradiens mentén végbemenő elektromos kon­centrálást sűrűséggradiens fenntartásával kell 5 végezniJ Az izoélektromos elválasztást 110 ml térfoga­tú LKB 8101 oszlopon vagy 440 ml térfogatú LKB 8102 oszlopon Végezzük. A két koncentri­kus henger között elhelyezkedő migrációs kam-10 ra hőmérsékletét vízáramoltatással állandó érté­ken (+15 C°-on) tartjuk. A platinaelektródokat úgy helyezzük el, hogy az azokon fejlődő gáz ne zavarja a fehérjék koncentrálását. Az amfolinok anódos oxidációjának, illetve katódos redukció-15 jának megakadályozása érdekében az elektródo­kat híg sav-, illetve híg lúgoldattal választjuk el az amf olinoktól. Az elektródok polaritását a kialakítandó zóná­nak megfelelően választjuk meg. Az oldat veze-20 tőképessége a szacharózkoncentráció függvé­nyében Változik; a vezetőképesség á szacharóz­koncentráció növekedésével csökken. Az oldat az elektromos áramot a 6 és 8 közötti pH-tarto­mányban gyengén vezeti. 25 Megfelelő pufferhatás biztosítása érdekében az amfolinökat legalább 1%-os koncentrációban kell alkalmaznunk. Az amfolinok koncentráció­jának növelésével biztosíthatjuk az izoélektro-30 mos pontjukon kicsapódásra hajlamos fehérjék szolubilizálását. Az elektromos koncentráláshoz a következő összetételű oldatokat használjuk fel: 35 Nagy sűrűségű oldat: 40°/o-os amfolin-oldat (pH = 3—5) 15 ml Szacharóz 100 g Desztillált Víz q. s. ad 150 ml 40 Kis sűrűségű oldat: 4%-os amfolin-oldat (pH=3—5) 15 ml Desztillált víz q. s. ad 215 ml A nagy illetve kis sűrűségű oldatokat kémcső-45 sorozatban megfelelő arányban elegyítjük egy­mással. A minta bemérését úgy végezzük, hogy meghatározott mennyiségű kis sűrűségű oldatot azonos mennyiségű, az A. lépésben elkülönített hatóanyagfrakciót tartalmazó oldattal helyette-50 sítünk. Az utóbbi oldat előállítása során 20—100 mg, az A. lépésben elkülönített hatóanyagfrak­ciót megfelelő mennyiségű kis sűrűségű oldó­szerben oldjuk. A készülékbe betöltjük az anód-oldatot, majd 55 a megfelelő sűrűség-gradiens biztosítása érdeké­ben az anód-oldat fölé előre elkészített, csökke­nő sűrűségű oldatrétegeket rétegezünk. A kató­dot híg nátriumhidroxil-oldattal választjuk el az amfolin-oIdattóL 60 Az elektródok között 700 V feszültségkülönb­séget biztosítunk, ügyelve arra, hogy ä teljesít­mény a 8101 típusú készülék esetén ne haladja meg a 2—3 W értéket, illetve a 8102 típusú ké­szülék esetén a 4—6 W értéket. A műveletet 65 48—72 órán át végezzük, ezt az időtartamot 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom