164489. lajstromszámú szabadalom • Önjáró gép vágányok szakaszonkénti javításához

1644ŐŐ 5 6 A találmány szerinti alátömedékelő gépnek — mint már előzőleg ismertettük — a tiszta utoléréshez viszonyítva nagyon előnyös tulajdonsága, hogy az esetleg fellépő hibák nem összegeződnek, azaz ha az alátömedékelő gép esetleg egyszer túlságosan keveset, másszor túlságosan sokat is halad előre, úgyhogy az alátömedékelő szerkezet nem pontosan középen áll is meg a keresztaljak fölött, ez a hiba a következő előrehaladásnál már nem jelentkezik, nincs hatása, mivel a számolás, illetve mérés újból nullánál kezdődik. Ezenkívül az alátömedékelő gépet kezelő személy a jelzőkészüléken azonnal észlelni tudja a szükséges helyzetektől való eltéréseket és lehetősége van arra, hogy az alátömedékelő gép működésébe helyesbítő módon beavatkozzon. Arra is van lehetőség, hogy a jelzőkészülék mögé egy vezérlőkészüléket kapcsoljunk, vagy a jelzőkészülék helyett egy vezérlő készüléket alkalmazzunk, amely a bekövetkező eltéréseket megállapítja, és az előrehaladás szempontjából mérvadó értékeket, mint például a sebességet, a fékezés kezdeti időpontját stb. önműködően korrigálja úgy, ahogyan ezt a következőkben ismertetésre kerülő példánál végezzük. A 2. és 3. ábrákon vázolt példaképpeni kiviteli alaknál a pulsor az 5, 6 és 7 alátömedékelő szerkezethez központosán van elhelyezve úgy, ahogyan a 3. ábra mutatja. A pulsor 22 tengelyen van, amely egy a 4 sínen legördülő 23 mérőkereket tart. A mérőkerék 24 impulzusadóval áll összeköttetésben. A 10 pulsort itt is 25 sínrögzítő csavarok révén befolyásoljuk. Az impulzusokat a 24 impulzusadó 26 jelzőkészülékre viszi át, amelyen a jobb oldali sínnél tapasztalt normál keresztaljtávolságtól való eltérésekhez 27 skála, a jobb oldali sínen mérhető előrehaladási út jelzésére 28 skála, a bal oldali sínnél a normál keresztalj távolságtól való eltéréseikhez 29 skála és a bal oldali sínen megtett előrehaladási út jelzésére 30 skála szolgál. A fékezés kezdetének beállítását 31 beállító eszköz, az ossz előrehaladási út beállítását pedig 32 beállító eszköz végzi. A jelzőkészülék után 33 öszszegező van kapcsolva, amely figyelembe veszi a 27 és 29 skálán feltűnő eltéréseket és az előrehaladási úthosszak beállítását, főként a fékezés kezdetét 34 relétömb segítségével önműködően változtatja. Ennél a példaképpeni kiviteli alaknál a 10 pulsornak szerkezeti középvonalban való elhelyezése következtében az újból egy hosszúságegységnek (centiméter vagy hüvelyk) megfelelő impulzusokat a 26 jelzőkészülék már az előrehaladás kezdetén jelzi, és ezen felül itt olyan skálák vannak, amelyek a keresztalj helyzeteinek előírt helyzetéktől való eltéréseit jelzik. Ezeknek az eltéréseknek jelzéseit használjuk az alátömedékelő gép önműködő vezérlésére. Az is lehetséges, hogy a jobb oldali és bal oldali sínek hibajelzéseiből önműködően középértéket képezzünk és az alátömedékelő gépet e középérték alapján vezéreljük. Ezáltal ferde fekvésű keresztaljaknál a két oldalon levő hibákat fél értékűre csökkentjük. Főként az 1. ábra szerinti példaképpeni kiviteli alaknál, amelynél a 10 pulsor a tömedékelő szerkezetrész előtt halad, ezáltal ferde helyzetű keresztaljaknál is hatásos önműködő vezérlés érhető el. Egy a hibákat figyelembevevő vezérlőkészülék-elhelyezésnél a jelzőkészülék valamennyi kiviteli alaknál elmarad, bár az optikai jelzésnek mindig vannak előnyei. A 4. ábra azt mutatja, hogy a találmány szerinti megoldás közbülső tömörítőeszközzel kombinált vágány-alátömedékelő gépeknél is alkalmazható. Amint vázlatosan feltüntettük, a haladás irányában az 5 tömedékelő szerszámok mögött két 3 keresztalj között elhelyezett 35 tömörítőlap az 1. ábrán látható példaképpeni kiviteli alaknál látható módon, illetve ehhez hasonlóan 10 pulsor, 11 mérőkerékkel összeköttetésben levő 12 impulzusadó, valamint 13 jelzőkészülék révén vezérelhető. Az 5 tömedékelő szerszámokhoz is 10 pulsor és 13 jelzőkészülék tartozik, ezzel szemben a két készülékhez közös impulzusadó vam Az 5. ábrából látható, hogy a találmány az olyan alátömedékelő gépéknél is használható, amelyeknél egyidejűleg két keresztaljak közötti térben dolgozunk, főként kettős fejű alátömedékelő szerkezeteknél. A vázolt példaképpeni kivitelnél a közösen hajtott 36 és 37 tömedékelő szerkezeteket egy pulsor segítségével vezéreljük, amely a 36 és 37 tömedékelő szerkezetek függőleges középvonala előtt munkairányban 2a keresztaljtávolságra van elhelyezve. A vezérlési folyamat értelemszerűen hasonló az 1. ábrával kapcsolatban ismertetetthez. A 6—8. ábrák szerinti példaképpeni kiviteli alaknál a vezérlőeszköz 38 kerékként van kiképezve, amely a 4 sínek melletti kavicságyon gördül le és egy-egy 3 keresztaljra felfutáskor vezérlőjelet ad. Ezeken az ábrákon az azonos alkatrészeket ugyanazokkal a hivatkozási számokkal jelöltük, mint amiket az 1. ábrán alkalmaztunk. A 38 kerék egyidejűleg a 39 impulzusadót is hajtja, amely a megtett út minden hosszegységénél egy impulzust ad a 40 jelzőkészülékre. A rajzokon az alátömedékelő gép három állását tüntettük fel. A 6. ábra azt a helyzetet mutatja, amelyben a gép akkor van, amikor az 5 tömedékelő szerszámok utolsó lesüllyesztése óta 40 centimétert tett meg. A 7. ábrán a gép hátsó része 45 cenitméteres út megtétele utáni helyzetben látható, amely úton a 8 féket meghúzzuk. A 8. ábrán az alátömedékelő gép elülső része az összes, 65 centiméteres mérni kívánt út megtétele után látható. Ennél a példaképpeni kiviteli alaknál is az alátömedékelési folyamat után a 6 szerszámtartó emelése közben az alátömedékelő gép önműködően előrehalad. Ennél az előrehaladásnál a 39 impulzusadó a 40 jelzőkészülékre impulzusokat ad és a jelzőkészüléken a megtett út centiméterekben olvasható le. A 41 beállító eszközökön keresztül már előzőleg beállítjuk azokat az útszakaszokat, amelyek elérése után (a példában 45 centiméter) a 8 féknek működésbe kell lépni. A 42 beállító eszközön 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3