164485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás guanidino- organikus savak tioloésztereinek előállítására

3 164485 4 Japán közzététel) vagy S-metilnitroizotiokarb­amiddal (és a kapott nitroguanidinosav azt kö­vető redukciójával) reagáltatjuk. A kapott gua­nidinosavakat vagy azok szerves savakkal, pl. p-toluolszulfonsavval vagy metánszulfonsavval, vagy halogénhidragénsavakkal képezett sóit apoláris oldószer, pl. benzol, kloroform vagy széntetraklorid jelenlétében vagy oldószer nél­kül halogénezőszerrel, pl. tionilkloriddal, fosz­forpentakloriddal, foszfortrikloriddal, foszfor­pentabromiddal vagy foszforoxikloriddal halo­génezzük. Mivel a találmány szerinti reakcióban a kon­denzáció hidrogénhalogenid képződésével jár együtt, a reakció gyorsítására előnyösen de­hidrohalogénező szert használunk, mégpedig ter­cier amint vagy kívánt esetben szervetlen bá­zist. Tercier aminként alifás, aromás vagy he­terociklikus amint, pl. trietilamint, tributilamint, dimetilanilint vagy piridint használhatunk. Kü­lönösen a piridin előnyös, mivel az oldószer­ként is szerepelhet. Szervetlen bázisként például nátriumhidrogénkarbonátot, nátriumkarbonátot vagy nátriumhidroxidot használhatunk. Oldószerként például benzolt, toluolt, tetra­hidrofuránt vagy piridint használhatunk, mivel a piridin dehidrohalogénező szerként is hat, különösen előnyös oldószer. Mivel a reakció viszonylag gyorsan lejátszó­dik, szobahőmérsékleten vagy kívánt esetben kismértékű hűtés mellett hajtható végre. Álta­lában a reakciót 4 C°-tól szobahőmérsékletig terjedő hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakcióidő a reakcióelegy hőmérsékletének függvényében változik, de általában 0,5—4 óra, előnyösen 1,5—2,5 óra. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy egy (III) általános képletű kiindulási anyagot egy oldó­szerben, pl. tetrahidrofuránban oldjuk, az ol­datot egy (II) általános képletű vegyülethez ad­juk, majd keverés közben dehidrohalogénező szert is adunk hozzá. Egy másik változat sze­rint egy i(III) általános képletű vegyületet oldó­szerben, előnyösen piridinben oldunk, és egy (II) általános képletű vegyületet adunk ehhez az oldathoz. Ha piridint használunk oldószer­ként, akkor a reakciókeverék heterogén lesz, mivel a (II) általános képletű vegyületek nem oldódnak benne. Az (I) általános képletű ter­mék azonban oldódik piridinben, ezért a re­akció előrehaladásával a reakciókeverék homo-5 génné válik. Ha piridin mellett más oldószert nem használunk, a reakciókeverék nem mindig homogén, de a reakció heterogén rendszerben is végrehajtható. Az (I) általános képletű terméket hidrogén-10 halogeniddel vagy a (II) általános képletű ki­indulási anyaghoz használttal azonos savval ké­pezett só alakjában kapjuk meg. A terméket úgy választjuk el, ill. tisztítjuk, hogy a reakció­keveréket kívánt esetben a használt oldószer-15 tői függően betöményítjük, és az (I) általános képletű vegyületet nem. oldó oldószerrel, pl. éterrel kezeljük. Alternatív megoldásként a terméket nátriumhidrogénkarbonát adagolásá­val karbonátsóként kristályosítjuk. Különösen 20 abban az esetben, ha oldószerként piridint hasz­nálunk, az (I) általános képletű termék karbo­nátsóját kristályos alakban úgy kapjuk meg, hogy a reakciókeveréket bepárlás és töményítés nélkül nátriumhidrogénkarbonáttal kezeljük. 25 Természetesen az (I) általános képletű termék kinyerése az oldószer elpár-ologtatásával is le­hetséges, de a termék fent említett só alakjá­ban történő kristályosítása előnyösebb, mert így a termék tisztasága megfelelőbb. 30 Az így kapott terméket kívánt esetben szer­vetlen savval, pl. sósavval, kénsavval, salétrom­savval, foszforsavval vagy bórsavval, vagy szer­ves savval, pl. oxálsavval, borkősavval, ecetsav­val, propionsavval, borostyánkősavval, malein-35 savval, adipinsavval, toluolszulfonsavval vagy metánszulfonsavval képezett sójává alakíthat­juk. Fenti reakciókörülmények és műveletek min­den esetben alkalmazhatók, tekintet nélkül ar-40 ra, hogy a kiindulási karbonsav alkil- vagy fe­nil-karbonsav, ós a tiol alkil- vagy feniltiol-e. A találmány szerinti (I) általános képletű új vegyületek gyógyszerként használhatók. 45 A találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületekre néhány példát az 1. táblázat tar­talmaz. 1. táblázat Sor­Só alakja és Sor­R olvadáspontja Elemanalízis szám -^--(B^— <C°) 1. 2. 3. 4. 5. c% H% N»/o s% 1 v ^(CH2 ) 5 ­(VI) karbonát számított 51,36 6,47 12,83 9,79 86-^87 talált 51,35 6,50 12,60 9.58 2 ^(CH2 ) 5 ­(VII) foszfát számított 44,14 5,98 9,66 7,36 133—135 talált 44,38 6,50 9,70 7,77 3 ^(CH2 ) 4 — (VI) oxalát számított 49,27 5,57 12,32 9,38 174—176 talált 48,99 5,28 12,22 9,50 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom