164484. lajstromszámú szabadalom • Műtrágyatabletta
164484 3 4 vő vegetáció nagymérvű növekedését idéznénk elő. Ez azért meglepő, mert egyrészt a polimer káliummetafoszfát, többek között csekély oldhatósága miatt, műtrágyaként csak nagyon korlátozott mértékben és csak finomszemcsés alakban volt alkalmazható, másrészt az ismert karbamidaldehid-kondenzációs termékek nagyon különböző mértékben oldhatók. így a Foresty Abstracts folyóirat 29, 3762. oldalán leírtakból ismert, hogy az izobutilidéndikarbamid, de a karbamid-kondenzációs termékek sem hatásosak idő előtti feloldódás miatt egy teljes növekedési szakaszban. Ilyen kondenzációs termékeknek bizonyos súlyarányban polimer káliummetafoszf áttal alkotott kombinációi tabletta-alakban azonban nem várt egyenletes N : P :K-tápanyagleadást biztosítanak nemcsak egy teljes növekedési periódusban, hanem több növekedési szakaszban is, ez pedig az említett növények számára nagyon kedvező. Különösen jónak bizonyult a találmány szerinti műtrágyatabletta tűlevelű facsemeték nevelésénél. A találmány tárgya műtrágyatabletta, amely polimer káliummetafoszfátat és karbamid-aldehid-kondenzációs terméket tartalmaz és amely facsemetéknek a üdültetés utáni első növekedési szakaszokban való trágyázására szolgál, amelyre az jellemző, hogy egyedüli kálium- és foszfátkomponensként polimer káliummetafoszfátot (KFOs)n és egyedüli nitrogénkompohensként karbamidnak legfeljebb 4 szénatomos, telített vagy telítetlen alifás aldehiddel alkotott kondenzációs termékét és adott esetben kondicionálószert tartalmaz, mimellett az N : P, illetve K arány 1 : 0,25—0,5, illetve 0,3—0,65. Amenyiben N^komponensként karbamid-formaldehid terméket használunk, a karbamidnak a formaldehidhez való aránya 1:1 és 2:1 között van. Ezenkívül különösen előnyös, ha izobutilidén-, illetve krotonilidéndikarbamidot alkalmazunk. Még mindig folyó, hosszú időtartamú kísérletek során kiderült továbbá az is, hogy előnyös, ha körülbelül 40-szer 40-szer 7—14 mm-es nagyságú, 2,5—5 g nitrogéntartalommal és 2,5—5 g (KPC>3)„ tartálommal rendelkező műtrágyatablettákat használunk. Ebben az esetben elegendő, ha 3—4 évre 1—3 tablettát adunk. A tablettaelőállításínál kondicionálószerként előnyösen talkumot lalkalmazunk, mégpedig 2— 10 súlyrész mennyiségben. Még elonyösebb azonban, ha a talkumot magnéziumsztearáttal és polietilénglikollal együtt alkalmazzuk. Ebben az esetben 1—10 súlyrész talkumra 0,5—1 súlyrész Mg-sztearátot és 0,5—1 súlyrész poilietüénglikolt használunk, mimelllett a talkum a facsemeték számára szükséges magnéziumot leadó anyagként is szolgál. Kondicionálóiszerként metilcellulóíz is alkalmazható. A felhasznált mennyiség 10—20 súlyrész a tabletták öisszrsúlyára számítva. A találmány szerinti műtrágya tablettát úgy készítjük, hogy a tápanyagkomponenseket, adott esetben kondicionálószer hozzádaása közben, összekeverjük és ezt a keveréket ezt követően préseljük. A préselést 12—18 kg/cm2 présnyomássál végezzük és így olyan kevező oldódási 5 tulajdonságokkal rendelkező tablettákat kapunk, amelyek a növény üregeiben jól oldódnak. A találmányt a következőkben példákon is bemutatjuk, 1. példa 10 3,05 g f inamra őrölt és 1 g N-tartalomnak megfelelő izobutilidénidikarbamidot és 2 g finomra őrölt polimer káliummetafoszfátot, amely 0,58 g K-tartalomnak és 0,49 g P-tartalomnak felel meg finomra porított állapotban, 0,5 g talkummal ösz-15 szekeverünk és a keveréket 12 kg/cm2 nyomáson 15 mm átmérőjű kerek tablettákká préseljük. 2. példa 1 g N-tartalomnak mefelelő 3,4 g krötonilidén-20 dikarbamidot az 1. példában megadott mennyiségű polimer káliummetafoszfáttal finomra őrölünk és ezt követően 1 g metilcellulózzal összekeverünk. Ezt a keveréket 16 kg/cm2 présnyomáson az 1. példában megadott nagyságú tab-25 lettákká préseljük. 3. példa 2,6 g 2 : 1 arányú karbamid-formaldehid-kondenzátumot, amely 1 g N-tartalomnak felel meg az 1. és 2. példákban leírt módon, porított 30 (KP03)„-al összekeverünk. Ezt követően a keverékhez 0,2 g talkumot, 0,04 g magnéziumsztearátot és 0,04 g polietilénglikolt adunk és az ilymódon készített keveréket 18 kg/cm2 présnyomáson az előzőekben megadott nagyságú és ala-35 kú tablettákká préseljük. Az 1., 2. és 3. példák szerint előállított tabletták hatását a következő összehasonlítási példákon mutatjuk be. Hat liter űrtartalmú Mitscherlich-féle vegetá-40 ciós edényeket 4 kg termőföldből (erdei föld) és. 1 kg tőzegből álló talajjal töltöttünk meg. 1971 áprilisában 9—9 edénybe 1—1 (3 éves, közelítőleg azonos nagyságú) lucfenyő, vörösfenyő és cirbolyafenyő csemetéket ültettünk és a talál-45 mány szerinti tablettákat az ültetésnél az edény fenekéhez közel helyeztük el. Az edényeket a szabadban állítottuk fel és a talaj víztartalmát tiszta vízzel 70% vízkapacitásra állítottuk be. Az edények alátétekkel voltak ellátva és így semmi-50 féle tápanyag sem ment veszendőbe. Szeptember elején a növényeik a következő mérési eredményeket (három-három kísérlet átlagértéke) adták a megelőző 6 hónapos vegetációs időszakban elért növekedésre. 55 1. kísérlet (1. példa szerinti tabletták) Izobutilidéndikarhamidot tartalmazó tabletták. Lucfenyő: csúcshajtás 135 mm, sötétzöld tűlevelek, késői hajtások 71 mm, Vörösfenyő: leghosszabb hajtás 230 mm, 60 Cirbolyafenyő: csúcshajtás 64 mm. 2. kísérlet i(2. példa szerinti tabletták) Krotonilidéndikarbamidot tartalmazó tabletták. Lucfenyő: csúcshajtás 175 mm, sötétzöld tű-65 levelek, késői hajtások 63 mm, 2
