164483. lajstromszámú szabadalom • Axiális irányban csökkentett nyúlású műszaki gumitömlő

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. XII. 30. Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. X. 31. (OA—484 164483 Nemzetközi osztályozás: B 29 h 7/14; B 32 b 25/00 Feltalálók: Gündisch Gusztáv oki. gépészmérnök, Antal Sándor oki. gépészimémnök, Gelencsér Sándor oki. gépészmérnök, Miikas Sándor vegyésztechnikus, Budapest Tulajdonos: Országos Gumiipari Vállalat, Budapest Axiális irányban csökkentett nyúlású műszaki gumitömlő A találmány tárgya tengelyirányban csökken­tett nyúlású műszaki gumitömlő. Az ismert műszaki gumitömlő konstrukciók a technika jelenlegi állása szerint két fő csoportba sorolhatók. 5 Az egyik ismert megoldás szerint az erősítő betétieket 35016' úgynevezett egyensúlyi, vagy ehhez közelálló szögben vezetik fel. Az ilyen erő­sítő betéteket tartalmazó tömlők nagyobb axiá­lis terhelés felvételére a tapasztalatok szerint 1° nem alkalmasak, a terhelés során ugyanis nagy alakváltozást szenvednek, amely hossz- és átmé­rő irányú deformációban, így nyúlásban illetve átmérőcsökkenésben nyilvánulhat meg. E tömlő­típusnál további hátrányként kell számításba 15 venni, hogy az erősítő betétnek az említett szög­ben történő felvezetése viszonylag nagy mennyi­ségű anyag felhasználással jár. A műszaki gumitömlők másik fő csoportjaként nevezhetők meg a fonatos, úgynevezett tűzoltó 20 tömlők, amelyek a radiális és erre közel merő­legesen elrendezett betétekből, körszövéssel ké­szülnek. A körszövés művelete úgy történik, hogy a körszövő gépen elhelyezett orsók (számu­kat tekintve 4 egészszámú többszöröse) orsótar- 25 tói kényszerpályán mozognak, mégpedig úgy, hogy az orsók egyik fele az óramutatóval meg­egyező, másik fele pedig azzal ellentétes irány­ban mozog. A hullámvonal alakú kényszerpá­lyán mozgó orsók egymást kikerülik, és egymás 30 pályáját keresztezik. A tömlőleiken fonat kép­ződik, amelynek szálai jobb- és balmenetben egy­mást 'keresztezik, így tehát szövet-szerkezet ala­kul ki. Az ily módon, előállított tömlők hátránya elő­állításukból következik, minthogy a körszövés következtében a lánc- és vetülékrendszer keresz­teződési csomópontjaiban a szálak terheléskor egymást metszeni igyekszenek a terhelőerő ha­tására. Ennek következtében a szálak fokozato­san elnyírják egymást. Az előbbi okok következ­tében az ily módon készített tömlők élettartama korlátozott. Fentieken túlmenően, az ilyen típu­sú tömlők kereskedelmi ára viszonylag magas, mert a körszövés lassan kivitelezhető, bonyolult művelet. Az ismert tömlő szerkezeteknél általánosság­ban jelentkező probléma az ismertetetteken kí­vül, hogy a csatlakozóelem beépítése csak komp­likáltán oldható meg, továbbá, hogy a tömlő és a csatlakozóelem között létrehozott kapcsolat megbízhatóság tekintetében nem elégíti ki a kö­vetelményeket. Az előbbiekben részletezett alap-típusú mű­szaki gumitömlők közös hátránya, hogy vannak olyan alkalmazási térülőtök (így pl. mezőgazda­ság), ahol az általános követelményeken túlme­nőleg olyan követelményeket is támasztanak a tömlőkkel szemben, hogy hosszirányban csökken­tett nyúlással, vagyis viszonylag meghatározott 164483

Next

/
Oldalképek
Tartalom