164479. lajstromszámú szabadalom • Telített gőzben levő parciális gáznyomást érzékelő automatika elemek

164479 3 4 szelep, amelynek össznyomásérzékelője áramlási irány szerint szeleptányér előtti belső térrel van összekapcsolva, a szeleptányér ugyanazon belső tér felől zárja a szelepnyílást. Az automatika elem második kiviteli alakja szelep, amelynek össznyomásérzékelője áramlási irány szerint szeleptányér utáni belső térrel van összekapcsolva, a szeleptányér ugyanazon belső tér felől zárja a szelepnyílást. Az automatika elem további kiviteli alakja kapcsoló, amelyben a különbségképző elem villamos érintkezővel van összekötve. Az automatika elem további lehetséges kiviteli alakja parciális nyomásmérő műszer, amelynek különbségképző elemélhez rögzített forgáspontú mutató mozgatókarja van csatlakoztatva és a műszernek kalibrált skálája van. A találmány előnye, hogy a telített rendszer hőmérsékletének és nyomásának tetszőleges időfüggvény szerinti változásakor is lehetővé teszi a gázmennyiség érzékelését és szabályozását a gáz parciális nyomásának közvetlen érzékelésével. A találmány lényegét az alábbiakban kiviteli alakra és alkalmazási példákra vonatkozó rajz alapján részletesen ismertetjük. A rajzon: 1. ábra szabályozó automatika vázlatos rajza, 2. ábra szelep vázlatos rajza, 3. ábra szelep vázlatos rajza, 4. ábra kapcsoló vázlatos rajza, 5. ábra 'hatásvázlat, 6. ábra parciális nyomásmérő műszer, 7. ábra szabályozás gáz-gőz keverék elvezetéssel, 8. ábra szabályozás gáz-gőz keverék elvezetéssel, 9. ábra szabályozás gáz hozzávezetéssel, 10. ábra szabályozás gáz hozzávezetéssel. Az 1. ábra a szabályozás és a szabályozó alapelvét mutatja. Az 1 térben alul a telített folyadék, felül telített gőz és a gáz keveréke van. Az 1 térbe 2 vezetéken keresztül kapcsolódik gázforrás vagy gázelnyelés, 3 vezetéken és 4 beavatkozó szerven i(szelep) keresztül gáz-gőz keverék elvezetés vagy gázpótlás kapcsolódik. A hőmérséklettel arányos jelet 5 vonal, a nyomással arányos jelet 6 vonal, a kívánt értéket 7 vonal továbbítja. 8 szabályozó az össznyomásnál és a gőz parciális nyomásával arányos jeleket összehasonlítja —: azok különbségét képezi — majd ezt a jelet a kívánt értékkel összehasonlítva és összegezve továbbítja a szabályozó kimenő jellemzőjét 9 vonalon a 4 ibeavatkozó szervhez és 10 jelzőkészülékhez. A 4 beavatkozó szervnek, illetve a beavatkozó jellemzőnek megfelelő megválasztásával a beavatkozás a szabályozott szakaszban olyan változásokat idéz elő, amelyek a szabályozott jellemző eltérését csökkentik és így azt állandó értéken tartják. A fenti elven pl. légtelenítő berendezés építhető. A telített gőzben levő parciális gáznyomást érzékelő elemeknek az 1 térbe helyezett hőpatronnal összekapcsolt nyomásérzékelője és az 1 térhez csatlakoztatható össznyomás-érzékelője Van. A nyomásérzékelő és az össznyomás-érzékelő különbségképző elemmel vannak összekapcsolva. A hőpatronba az 1 térben levő telített gőz anyagának telítési nyűmás-hőfokkarakterisztiká jávai egyező, vagy attól állandó értékkel különböző telítési nyomás-hőfokkarakterisztikájú folyadék van töltve, úgy, 'hogy a folyadék fölött gőztér maradjon. A különbségképző elemmel összekötött nyomásérzékelők pl. szelep két tere közötti membránként lehetnek kivitelezve. A membránnak az 1 térihez csatlakozó felületére a térben uralkodó össznyomás a membránnak a hőpatronhoz csatlakozó felületére pedig a hőpatronban levő azonos hőfokú, azonos karakterisztikájú folyadék gőznyomása hat. A két nyomás különbsége akkor nulla, ha az 1 térben levő folyadék gőze nem tartalmaz gázszennyezést. Egyébként az 1 térben uralkodó nyomást a parciális gáznyomás megnöveli. A 2. ábra szelep első kiviteli alakját mutatja egyszerűsített ábrázolással és sémával. A szelep mellett 1 nyíl mutatja az áramlási irányt. A szelep alkatrészei 2 szelepházban vannak. A 2 szelepház felső részén 3 membránnal különválasztott 4 tér van, amely 5 kapilláriscsövön keresztül 6 ihőpatron terével áll összeköttetésben, amelyben alkalmas hőfok-nyomás karakterisztikájú telített, folyadékával érintkező 17 gőz van. A szelep előtti nyomás 7 közvetítő-furaton keresztül jut a 3 membrán alá. A szelep alsó részén a kívánt értéket állító 8 rugót kívülről 9 csavarral lehet feszíteni. A 8 rugót a szelep belső terétől 10 membrán választja el. A 10 és 3 membránokat összekötő 11 orsó 12 és 13 vezetékekben csúszhat, miközben 14 szeleptányér 15 szelepülésre felülről ül rá, így emelkedéskor növeli az átömlési keresztmetszetet. A szelep első kiviteli alakja úgy működik, hogy a 3 membrán az alulról ható szelep előtti nyomás és a felülről ható 6 'hőpatron töltetének telítési gőznyomása különbségéből adódó erőt a 11 rudazaton keresztül közvetíti a kívánt értéket beállító 8 rugóra, úgy, 'hogy egyensúlyba kerülve annak megfelelő összenyomását okozza, így a 14 szeleptányér egy meghatározott átömlő-keresztmetszetet tart nyitva. A szeleptányérra a közegnyomásból Iható erők a szeleptányérnak a 3 membránhoz viszonyított kis felülete miatt kicsik és kiegyensúlyozásukra nincs szükség. A szelep első kiviteli alakja úgy működik tehát, hogy a szelep előtti nyomásnak a 6 hőpatron nyomásához képest történő növekedésére nyit, csökkenésére zár. A 8 rugóval tolható el a gáz parciális nyomástartománya, amelyben a szeleptányér a két véghelyzet között mozog. A 3. ábra a szelep második kiviteli alakját mutatja egyszerűsített ábrázolással és sémával. A szelep második kiviteli alakját az elsőtől az különbözteti meg, hogy a 7 közvetítő-furaton a szelep utáni nyomás jut a 3 membrán alá, 16 tömszelence választja el a 3 membrán alatti és a 14 szeleptányér fölötti különlböző nyomású 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2