164477. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szemcsekeverékek osztályozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 164477 % :: :f ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1969. VI. 02. (MO—734) Svédországi elsőbbsége: 1968. VI. 04. (7473/68) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. X. 31. Nemzetközi osztályozás: B 07 b 1/40 Mogenisen Nils Peder építész, Djursholm, Svédország Berendezés szemcsekeverékek osztályozására A találmány tárgya berendezés szemcsekeve­rékek osztályozására, melynél a működtetés a bevezetett anyag szétszórásával történik. A ta­lálmány szerinti berendezésnél a szemcsekeve­réket egy térbe vezetjük be, és ott azt tárgyak­kal ütköztetjük, vagy az anyag mozgási irányá­val ellentétesen jelentkező erő hatásának tesz­szük ki. Erre a célra rudakat (rácsozatot), szi­tákat alkalmazunk, melyek segítségével az anyagot elterítjük a normál mozgási pálya irá­nyából olyan mértékben, hogy az egyes szem­csék nagyságuktól függően fokozatosan, egymás után választódnak ki. Ilyen elvek szerint mű­ködő berendezést ismertet a 2 853191 számú USA szabadalmi leírás. Az ilyen típusú ismert berendezéseknél az anyag mozgási pályájaiban az ütköző szervek sorozata egymás felett van elhelyezve és nyílá­saik nagyobbak mint a betáplált anyag leg­nagyobb szemcsemérete. Az alkalmazott ütkö­zők egy része, eltérítő eszközökkel helyettesít­hető, amint azt a 3 347 368 számú USA szaba­dalmi leírás ismerteti. Az anyag mozgási pályá­jában levő ütköző szervek egy keretben van­nak felszerelve, amelyet rendszerint egy vagy több vibrátor működtetésével tartanak rázó mozgásban. Ismertek ezenkívül szokványos szitaberende­zések is, így -példaképpen a 956 827 számú NSzK szabadalmi leírás ismertet ilyen jellegű 10 15 20 25 30 szerkezetet. Ezek a berendezések azonban nem alkalmasak a szemcseméret nagyságától függő fokozatos és folyamatos szemcseosztályozásra, mivel a különböző szitanyílásokkal kiképzett szitafelületek rázása körkörös mozgással törté­nik, ugyanakkor a rázómozgást létesítő vibrá­tor a berendezés súlypontjában van elhelyezve. Egyébként általában az ismert berendezések­nél a vibrátor a szerkezet felső részén, az osz­tályozandó anyag beadagolási helyével' ellenté­tes végen van elhelyezve. Ennek a kialakítás­nak igen jelentős hátrányai vannak. A vibrátorok vagy azok alapozása és a leg­felül levő ütköző szervek közötti tér megszabja a beadagolt anyag maximális szemcseméretét; amennyiben a berendezést forró anyag osztá­lyozására használják, úgy a vibrátorok igen nagy mértékben ki vannak téve a sugárzásból és a konvekciótól eredő hő hatásának; az ütközőszervek feletti térre gyakran van szükség beadagolásra, megelőző osztályozásra, az előkezelt anyag továbbítására és egyéb ha­sonló műveletekre. A fentiekben vázolt hátrányokat a találmány szerinti berendezés alkalmazásával küszöböl­hetjük ki. A csatolt rajz példaképpeni kiviteli alak*, kapcsán szemlélteti a találmányt. Ezen a rajzon az 1. ábra vázlatos hosszmetszet, a 2. ábra a gépet hátulról tekintve szemlélteti, a 3. ábra pedig a berendezés oldalnézete. 164477

Next

/
Oldalképek
Tartalom