164476. lajstromszámú szabadalom • Kompozició és eszköz mikroorganizmusok szállítására, tárolására és felhasználására

164476 5 6 használási mód szerint a mikroorganizmus stabilizált folyékony szuszpenzióját mikropipetta segítségével a vizsgálandó rendszerre vagy közegre juttatjuk. A standard egy további felhasználási módja szerint vizsgálati eszközt állítunk elő úgy, hogy a mikro-alikvot részt hordozóanyagra, pl. membránra visszük fel. Az utóbbi felhasználási mód a találmány egyik legelőnyösebb változata. Az itt említett eszközök előnyösen mikroporózus membrán-hordozóanyagiból állnak, amelyre pontosan mért, előre meghatározott koncentrációjú mikroorganizmust választunk le a korábban ismertetett szuszpendálószerrel együtt. A hordozóanyag (vagy mikroporózus szűrő) biológiailag közömbös és kémiailag tiszta cellulóz-típusú vagy egyéb polimer anyagból álló vékony lemez, amely specifikus, egyenletes méretű pórusokat tartalmaz. A membránok (vagy más elnevezés szerint: szűrők) pórusainak átmérője kb. 0,01—14 p, vagy annál nagyobb is lehet. A pórusok méretét úgy választjuk meg, hogy azokon szemcsés anyag vagy mikroorganizmus ne haladjon keresztül. Természetesen az oldatok könnyen keresztülhaladhatnak a membránokon. A vizsgálati eszközökhöz felhasználható membrán pórusméretét olyan kicsire választjuk, hogy a felhasznált mikroorganizmus áthaladását megakadályozza, ugyanakkor lehetővé tegye, hogy a táptalajok vagy egyéb oldatok a membránon áthaladva érintkezésbe kerüljenek a mikroorganizmussal. Tekintettel arra, hogy a legkisebb baktérium átmérője kb. 0,22 ju, előnyösen kb. 0,01—0,2 /j, pórusátmérőjű membránokat használunk fel. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ha nagyobb méretű mikroorganizmusokat (pl. élesztőféleségeket) alkalmazunk, és az oldatot nagyobb sebességgel kívánjuk keresztüláramoltatni a membránon, 0,2 ju-nál nagyobb pórusméretű membránokat is felhasználhatunk. Így pl. a membránok pórusátanérője egyes esetekben 2,0 ju is lehet. A találmány egy előnyös változatát a következőkben a rajzokra hivatkozva részletesen ismertetjük. Az 1. ábrán vázolt eszköz egy 11 mikroporózus membrán-korong, amelynek felső felületén 13 hidrofil centrális rész és 12 folytonos hidrofil peremrész van. A 12 peremrész pl. mikrobiológiailag közömbös hidrofób vegyszerek, így szilikon-olajok, paraffin-viaszok és hasonlók felhasználásával tehető hidroföbbá, a hidrofób jelleg azonban úgy is biztosítható, hogy a membrán megfelelő neszeit a pórusok eltomődése és a hidrofil jelleg megszüntetése érdekében melegítjük. A 11 korong felső részének 13 centrális részét pl. úgy telhetjük hidrofillé, hogy a membrán megfelelő részét közömbös felületaktív anyag oldatával, pl. trisz-polioxietilén^szorbitán-mono-oleát 0,1%-os oldatával kezeljük. Ez a kezelés azért is előnyös, mert biztosítja, hogy a 13 centrális felületre felvitt mikroorganizimus-szuszpenzió egyenletesen oszoljon el a 11 korong 13 centrális részén, és a 13 pereimrész arra szolgál, hogy a szuszpenziót megszáradás előtt a centrális részen tartsa. Amint az 1. ábra mutatja, a 11 korong el-5 mozdíthatóan illeszthető egy 10 kezelő vagy szállító eszközhöz, amely pl. félmerev papírból vagy műanyagfóliából készült hosszúkás lemez lehet. A 10 szállítóeszköz használata megkönynyíti a 11 korong behelyezését és eltávolítását. 10 A 2. és 3. ábra egy ,21 mikroporózus membrán-korongot mutat ibe, amelynek felső felületén 23 hidrofil centrális rész és i24 hidrofób peremrész van. A 23 centrális részt a 33 mikroorganizmus tenyészet szuszpenzió száraz mara-13 deka fedi be. A 21 membrán-korongot közömbös ragasztóanyag felhasználásával a 21 korongéval azonos átmérőjű, azonban annál vastagabb 22 papírkorongra ragasztjuk. Az elrendezés előnye, hogy a papír átitatható a tápanyag-oldattal, és 20 megszárítható. Ez az eszköz a mikroorganizmus életképességének ellenőrzésére használható fel, amint azt a példákban ismertetjük. A 4. ábra az 1. ábrán vázolthoz hasonló típusú 41 korongos eszközt mutat be, amelyet a 25 mikroorganizmus növekedését elősegítő közeggel hozunk érintkezésbe, rnajd inkubálunk, és így kifejlesztjük az eszközön a 43 mikroorganizmus-telepeket. Minőségellenőrzési vizsgálatokban egy adott közeg, agar-gél, stb. vizsgálatához általában kompozíció- vagy vizsgálati eszköz-sorozatot használunk fel, és meghatározzuk a növekedés iniciálásához szükséges minimális mikroorganizmus^számot. Ezt a műveletet, és az ezzel a meghatározással kapott görbét a vizsgált rendszer vagy közeg izolációs koefficiensének nevezzük, így pl. egy újtípusú közeget kompozíciónként 5—100 telepet tartalmazó kompozíció-sorozattal vizsgálhatunk. Adott növekedési körülmények között a közeg csak akkor iniciálja a mikroorganizmusok növekedését, ha a kompozícióban megfelelő számú mikroorganizmus van jelen. Így a közegnek a kompozícióra vo.„ natkoztatott izolációs koefficiense azzal a legkisebb mikroorganizmus-számmal lesz egyenlő, amelynél az adott körülmények között először észlelhető telepfejlődés. Ezt az eljárást minimális inokulum-módszernek is nevezhetjük. 50 Az egyes kompozíció-típusokhoz a (mikroorganizmusok életképességének ellenőrzése céljából standardizált tápanyag-lemezt készíthetünk, amely a kompozícióval érintkezve elősegíti a mikroorganizmusok növekedését és kimutatja, 55 hogy a jelenlevő mikroorganizmusok még életképes állapotban vannak-e. A találmány szerinti eljárás és kompozíció a minőségellenőrzéstől vagy standardizálástól eltérő területeken is felhasználható. Így pl. a 60 fent ismertetett módon előállított stabilizált mikroorganizmus segítségével egyszerűen megoldhatjuk a laboratóriumi vagy ipari célokra szolgáló meghatározott mennyiségű mikroorganizmusok szállításának problémáját. Így a ta-65 lálmány .szerinti standard felhasználásával pl. 3