164473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-oxo-1,2,3,4-tetrahidro-3-naftil-ecetsav- és acetamid-származékok előállítására
164473 kítihatók át a tetraoiklin^származékok ismert szintézisében már eddig is kulcsfontosságú közbenső termékként ismert (III) általános képletű 1-oxo-l,2,3.4-tetrahidro-3-naftil-acetaldehid-származékokká (e képletben R1 és R 2 jelentése a fentivel egyező). A tetraoiklin-típusú vegyületek szintézisében fontos közbenső termékként szereplő (III) általános képletű aldehidek előállítására az 1 091 115 sz. Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi közzétételi irat már ismertetett egy eljárást, amely azonban igen nehézkes és bonyolult, körülbelül 12 reakciólépésen át jut el a kívánt aldehidekhez. A találmány szerinti új eljárással kapott (I) általános képletű, X helyén aminocsoportot, A helyén pedig o-feniléncsoportot tartalmazó aoetamid^szánmazékokból a megfelelő nitrillé való déhidratizálás, majd reduktív hidrolízis útján egyszerűen és igen jó hozammal juthatunk a (III) .általános képletű aldehidekhez. Minthogy pedig az említett (I) általános képletű acetamid^származélkok maguk is igen előnyös és egyszerű miódon állíthatók elő a találmány szerinti eljárással, így a találmány igen lényeges műszaki haladást biztosít a tetraoiklin-szintézisek kiindulási anyagainak előállítása terén. A találmány szerinti új eljárás kiindulási anyagaiként felhasználásra kerülő, a 3-helyzetben egy adott esetben még további helyettesítőket is hordozó benzilosopoirttal és emellett adott esetben egy rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített glutárknid^származékok oly módon állíthatók elő, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet — e képletben Y valamely fématom egy ekvivalensét, előnyösen egy alkáMfématomot, vagy pedig —MgZ -csoportot, ez utóbbiban Z klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel, R2 és A jelentése imegegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (V) általános képletű vegyülettel — ahol R1 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, R12 és R 13 pedig egymástól függetlenül halogénatomot, előnyösen klór- vagy brórnatomot vagy pedig hidroxilosoportot képviselnek — reagáltatunk. A (IV) általános képletű vegyületek már ismert anyagok vagy pedig ismert módszerekkel könnyen előállíthatók, például oly módon, hogy valamely (VI) általános képletű halogenidet — ahol R2 és Z jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — egy erre alkalmas vízmentes oldószerben, előnyösen, valamely éterben, mint dietiléterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban adott esetben, valamely a reakció szempontjából közömbös oldószer, mint benzol, vagy toluol hozzáadásával, fém-magnéziummal, előnyösen magnéziumforgácscsal reagáltatunk. A (IV) általános képletben Y helyén alkálifématomként különösen lítiumatom 5 állhat. A (IV) általános képletű lítáumvegyületek (Y •= Li) például oly módon állíthatók elő, hogy valamely szerves lí'tiumvegyület, például butil-lítium segítségével, valamely erre alkalmas oldószerben, például szénhidrogénben, mint 10 benzolban vagy toluolban vagy pedig éterben, mint dietiléterben vagy tetrahidrofuránban, halogén-lítium^cserét folytatunk le egy erre alkalmas kiinduló vegyületben. Elj állhatunk azonban oly módon is, hogy egy (VI) általános képletű I5 halogén vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben közvetlenül fém-lítiummal reagáltatunk. Az így kapott (IV) általános képletű vegyületet, általában nem szükséges a reakcióelegybői elkülöníteni, hanem közvetlenül a kapott oldat-20 ban reagáltathatjuk tovább ezt a közbenső terméket. Az (V) általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy pedig ismert módszerekkel, például 2,6-dihidroxi-piridinek, mint 2,6-dihidroxi-25 -4-metil-piridin foszforoxikloriddal történő halogénezése útján állíthatók elő. A (IV) általános képletű vegyületeknek az (V) általános képletű vegyületekkel való reagáltatása, előnyösen valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, különösen valamely éterben, mint dietiléterben, di-n-butiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban vagy az említett éterek elagyében, vagy adott esetben valamely más közömbös oldószerben, mint benzolban vagy toluolban folytatható le. Előnyösen oly módon járunk el, hogy a (IV) általános képletű szerves fémvegyület oldatát —70 C° és +60 C° közötti, előnyösen —10 C° és +35 C° közötti hőmérsékleten hozzáadjuk az (V) általános képletű piridinszáirmazék oldatához. A reakció lefolyása után — ami 15 perctől 24 óráig terjedő időt vehet igénybe — a szerves fémvegyület feleslegét ismert módon, például vizes ammóiniumklorid^oldat hozzáadása útján elbontjuk és a reakcióelegyet ismert módon feldolgozzuk. Dolgozhatunk, oldószer jelenlétében vagy éneikül is. Oldószerként például széndiszulfid, szén-50 hidrogének, mint hexán, heptán, ciklohexán vagy tetrahidronaftalin, halogénezett szénhidrogének, mint diklórmetán, tetraklónmetán, 1,2--diklóretán, perklórbutadién, klórbenzol vagy brómbenzol jönnek tekintetbe. Dolgozhatunk 55 azonban az említett oldószerek vagy hasonlók elegyeiben is. Ha megfelelő katalizátorokat, mint folyékony fluorhiidrogénsavat vagy polifoszforsavat alkalmazunk, akkor a reakciót további oldószer hozzáadása nélkül is lefolytat-60 hatjuk. A reakcióelegy hőmérséklete az alkalmazott katalizátortól függően —20 C° és +120 C° között, előnyösen 0 C° és az alkalmazott reakcióelegy forráspontja között lehet. A reakcióidő 65 2 órától 6 napig terjedhet. 30 35 40 45 2
