164468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1, 2alfa-metilén-6, 7alfa-dihalogén metilén-20-spirox- 4-én -3-on-származékok előállítására

3 164468 4 képletű trihalogén-helyettesített alkálifémacetát­tal reagáltatjuk, mely képletben M jelentése nátrium, kálium vagy hasonló al­kálifém, Y jelentése klóratom és X jelentése megegyezik az I általános képlet helyettesítőjével. A halogénacetátnak az A-vegyületre vonat­koztatott mólaránya 1 : 30, a ihalogénacetátból előnyösen 10-szeres felesleget alkalmazunk. A reakció hőmérséklete 150—250 C°, előnyösen 180—225 C°. A reakció 1—5 óra alatt megy végbe, de általában 2—3 óra elegendő. Szerves oldószerként olyan oldószerek alkal­mazhatók, melyek a jelenlevő két reagenssel nem reagálnak. Előnyösen frissen desztillált, vagy legalább olyan oldószert alkalmazunk, mely oldott oxigén-szennyezést nem tartalmaz. Ilyen oldószerek a dietilénglikol-dimetiléter és a trietilénglikol-dimetiléter. A reakcióhoz alkalmazott trihalogén^alkáli­fémacetát függ a 6,7|a-halogénmetilén^csoport X helyettesítőjétől. Például ha a kívánt termék a 6,7a-difluormetilén-származék, úgy az előnyö­sen' alkalmazott trihalogénecetsavas-nátrium a klórdifluorecetsavas-nátráum. Amennyiben a kívánt termék a 6,7a-diklórmetilén-származék, akkor triklór-ecetsa vas-nátriumot alkalmazunk és ha a kívánt termék a 6,7a-klórfluomietilén­-származék, akkor diklórfluorecetsavas-nátriu­mot alkalmazunk. Az A-vegyületet halogénezett ecetsavas-nát­riummal reagáltatva a B-vegyületet, a 6,7<x-di­halogénmetilén-20^spirox-4-én-3-ont állítjuk elő. Ezeket a vegyületeket ismert módon tisztítjuk, majd ezután ekvivalens mennyiségtől 1 mól fe­leslegben alkalmazott 2,3-diklór-5,6-dicianoben­zokinonnal reagáltatjuk inert szerves oldószer­ben, mint benzolban, xilolban vagy toluolban. Rövid ideig tartó keverés után a reakcióelegyet 1—8 óra hosszat a visszafolyatás hőmérsékletén melegítjük. A reakció befejezése után a kinon redukciójából kapott hidrokinon-mellékterméket az oldatból szűréssel távolítjuk el. Az így elő­állított termék a C-vegyület, a 6,7tt-dihalogén­metilén-20-spiroxa-<l,4-dién-3-on, melyet szilika­gélen, kromatográfiás módszerrel tisztítunk, majd az erre alkalmas szerves oldószerrel, pél­dául éterrel és benzollal, eluálunk. Tisztítás után a C-vegyületet frissen elkészí­tett Corey-reagens dirnetilszulfoxidos oldatához adjuk, mely reagens a dimetilszulfoxónium-me­ülid [CH2 —SOi(CH 3 ) 2 ]. A Corey-reagenst körül­belül 5-szörös mólfeleslegben alkalmazzuk, de 'megfelelő a Corey-reagensnek a C-vegyületre vonatkoztatott 1 : 1—5 mólarányú alkalmazása is. A reakcióelegyet a környezet hőmérsékletén 3—24 óra hosszat reagáltatjuk, majd a reakciót víz hozzáadásával megszakítjuk. Az eljárással előállított termék az l,2jot-metilén-6,7a-dihalo­génmetilén-20-spirox-4Hén-3-on '(I általános kép­letű vegyület), melyet a szokásos módszerek al­kalmazásával tisztíthatunk. A találmány szerinti eljárást a következő példák szemléltetik: 5 1. példa: 6, 7a-Difluormetilén-2 O-spir ox-4-én-3-on 10 1 g 20-spiroxa-4,6-dién-3-ont 5 ml trietilén­glikol-dimetiléteriben i(LiAlH4-ről desztillálva) ol­dunk. Az oldathoz állandó keverés közben 2 óra alatt 50 ml száraz trietüénglikol-dimetiléter és 6 g klórdifluoreoetsavas-nátrium elegyét cse-15 pegtetjük be, miközben a reakció hőmérsékle­tét 195—200 C°-on tartjuk. A reakcióelegyet ezután jégre öntjük, éterrel extraháljuk, az éte­res extraktot vízzel mossuk és szárítjuk. A nyers reakcióterméket 1O0 : 1 szilikagél kolon­nán kromatografáljuk, előbb benzollal, majd az éter arányát a benzolban fokozatosan növelve, eluáljuk. A ejö-difluormetilén-i^O-spirox^-én­-3-ont heptánból átkristályosítjuk és így 55%-os termeléssel 130—132 C°-on olvadó terméket ka-25 punk. Azonos módon diklórfluorecetsavas-nátrium, illetve triklórecetsavas-nátrium alkalmazásával állítjuk elő a 6,7la-klórfluormetilén-20-spirox-4-,„ -én-3-ont és a 6,7a-diklórmetilén-20-spirox-4-én­-3-ont, hasonló termeléssel. 2. példa: 33 6,7a-Di , fluormetilén-20-spiroxa-l,4-dién^3-on Az 1. példa szerint előállított 628 mg 6,7a­-difluormetilén^20-spirox-4-én-3-ont 7 ml ben­zolban oldjuk, keverés közben, és szobahőmér-40 sékleten 497 mg 2,3-diklór-5,6-dicianoibenzoki­nonnal reagáltatjuk. A reakcióelegyet forrásig melegítjük és nitrogénáramban 4 óra hosszat a visszafolyatás hőmérsékletén keverjük. Az oldatból a melléktermékként keletkező 2,3-di-45 klór-5,6-diciano-hidrokinont szűréssel eltávolít­juk. A terméket — tisztítás céljából — szilikagél­lel töltött 100 : 1 kolonnán engedjük át és ez­után előbb benzollal, majd az éter arányát a 50 benzolban fokozatosan növelve, eluáljuk. Az 5%-tól 100% étert tartalmazó frakciókat egye­sítjük, majd semleges alumíniumoxiddal töltött 100 : 1 kolonnán tisztítás végett ismét átenged­jük. A végső eluátum 10% étert tartalmaz ben-55 zolban. A tisztított termék 382 mg 6,7«-difluor­metilén-20-spiroxa-l,4-<üén-3-on, melyet heptán­ból átkristályosítunk. Op.: 149—153 C°. A reakcióhoz az 1. példa szerint előállított 60 6,7a-klórfluormetilén-i20-spirox-4-én-3-ont, illet­ve 6,7aj diklórmetilén-20-spirox-4-én-3-ont alkal­mazva és a reakciót azonos módon lefolytatva 6,7«-klórfluormetilén-20-spiroxa-l,4-dién-3-ont, illetve 6,7a-diklórmetilén-20-spiroxa-l,4-dién-3-65 -ont kapunk, hasonló kitermeléssel. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom