164467. lajstromszámú szabadalom • Legalább egy vezérlő elektródás, kamrás anódú elektroncső
164467 3 4 b=2,(ua) 3/ y^f az összefüggésben: b: a kamra szélessége, Ua : a kamrás anód nullával nem egyenlő feszültsége, A\5min'- a kamrás anód Ua feszültsége és a kamrában levő minimális potenciál közötti különbség, azaz a kamrában levő feszültségesés, j: a kamra közepén, a bordákra merőleges felületen átfolyó maximális anódáram áramsűrűsége, eh: cosinus hyperbolicus, a: a kamra mélysége. A javasolt elektroncsőnél a találmány szerint az anód szekunder emissziós árama jelentősen csökken, és ez alacsony anódfeszültség mellett nagy anódáram értéket tesz lehetővé és megnöveli az anódáram hatásfokát. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány szerinti elektroncső példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti elektroncső (összeállítási rajz, félhosszmetszetben). A 2. ábra a találmány szerinti elektroncső kamrás anódjának egyik kamrája a villamos térnek a kamrában és a segédrácsanód terében kialakult ekvipotenciális erővonalaival, (a kamra hosszmetszetben van ábrázolva). A 3. ábra a hasított kamrán keresztüli szekunder emissziós elnyomási együttható változása egy olyan hányados változásának függvényében, amelyet a kamra potenciálcsökkenésének az anódfeszültséghez viszonyított aránya fejez ki. A találmány szerinti elektroncsőben van 1 katódtömb (1. ábra), 2 vezérlőrács, 3 segédrács és 4 kamrás anód, amelynek kamrái egymáshoz képest koaxilálisan, és egymástól meghatározott távolságban vannak kialakítva. Az 1 katódtömbben van: hengeres 5 katód, amelyen emittáló rétegből álló bevonat van kialakítva, és ez képezi az 5 katód emittáló 6 felületét; az 5 katód belsejében elhelyezett 7 fűtőtest; -az 5 katód és a 7 fűtőtest felső végével szilárdan összekötött 8 köpeny; olyan 9 és 10 tartók, (amelyek segítségével az 1 katódtömb 11 osőlábhoz van rögzítve és egy (nem feltün-1 tetett) áthidalón keresztül az 5 katód megfelelő kivezetésével (12 csapok egyikével) elektromosan van összekötve. A hengeres 2 vezérlőrács hengerpalástja mentén húzódó 13 menetekből áll. A 13 menetek felső végei középen furattal ellátott 14 sapkánál, alsó végei pedig 15 tartónál vannak rögzítve. A 15 tartó segítségével van'a :2 vezérlőráos a 11 csőláb 16 gyűrűjén rögzítve, és egy (nem feltüntetett) áthidalón keresztül össze van kötve a 2 vezérlőrács megfelelő kivezetésével (a 12 csapok egyikével). A hengeres 3 segédrács hengerpalástja mentén húzódó és a 2 vezérlőrács 13 meneteit elfedő 17 menetekből áll. A 3 segédrács menetei 18 sapkán keresztül vannak összefogva, amelynek közepén keramikus 19 központosító egység részére furat van kialakítva. A 19 központosító egység az 1 katódtömb felső végét, a 2 vezérlőrácsot és a 3 segédrácsot köti össze. A 17 menetek alsó végei 20 tartóba vannak erősítve. A3 segédrács .22 membránra hegesztett 21 fémgyűrű közbeiktatásával a 11 csőlábon van rögzítve. A 4 kamrás anódoknak az 5 katód felé néző felületein 24 bordákkal határolt 23 kamrák van-35 nak kialakítva. A 24 bordák a 4 kamrás anódnak az 5 katód felé néző felületére merőlegesen és egymással párhuzamosan helyezkednek el, és így hasított kamrákat képeznek. A 4 kamrás anód minden egyes 23 kamrájának a 24 bordák 40 között levő egy része a 23 kamra 25 alját képezi, és ez a 4 kamrás anód felületének aktív része. A 24 .bordáknak a 23 kamra felé néző felületei képezik a 23 kamra 26 oldalfalait. Az 45 egyes 24 bordáknak az 5 katód felé forduló keskeny felületei képezik a 24 bordák 27 homlokfelületeit. A 24 bordák 27 homlokfelületeinek a 23 kamrák 25 aljától mért távolsága (2. ábra) adja meg 50 a 23 kamra mélységét, amelyet a betűvel jelölünk. A 23 kamra 26 oldalfalai közötti távolság a 23 kamra szélessége és ezt b betűvel jelöljük. A 23 kamra b szélességét a következő kép-55 lettel határozzuk meg: 1 eh 1,58—^ b: a 23 kamra szélessége, 2
