164446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületek bevonására

164446 3 4 vegyület nem teljes molekula, hanem —OR csoport alakjában is kapcsolódhat. A komplex foszfátok monomer alakjai vagy a polimer termékekben levő ismétlődő egysé­gek pl. 1—5 hidroxi-vegyület-molekulát tartal­mazhatnak. A hidroxi-vegyület molekuláinak száma általában 4. A komplex foszfátok bizo­nyos esetekben különböző hidroxi^vegyületeket tartalmazhatnak, pl. kémiailag kötött vizet és kémiailag kötött szerves hidroxi-vegyületet. Ez esetben a Ihidroxi-vegyület molekulák száma összesen pl. 2—5. A találmányunk szerinti komplex foszfátok egyik képviselője az etilalkoholt tartalmazó, AIPCIH25C8O8 tapasztalati képletű foszfát. E ve­gyület infravörös és röntgen-spektrumának jel­lemzőit a továbbiak folyamán ismertetjük. E vegyületet alummium-klórfoszfát-etanolátnak nevezzük és a rövidség kedvéért „ACPE" jel­zéssel hivatkozunk rá. Megjegyezzük, azonban, hogy ez az elnevezés nem jelent a vegyület molekula-szerkezetével kapcsolatos korlátozást. A találmányunk szerinti komplex foszfátok másik jellegzetes képviselője a kémiailag kö­tött vizet tartalmazó, AIPCIH41O9 tapasztalati képletű komplex foszfát. E vegyület infravörös és röntgen spektrumát a későbbiek folyamán ismertetjük. E vegyületet alumínium-klór-fosz­fát-hidrátnak nevezzük és az egyszerűség ked­véért „ACPH" jelzéssel hivatkozunk rá. Meg­jegyezzük azonban, hogy ez az elnevezés nem jelent a vegyület molekulaszerkezetével kap­csolatos korlátozást. A találmányunk szerinti komplex foszfátok további jellegzetes képviselője a brómot és etil­alkoholt tartalmazó AlPBrH^sCgOg tapasztalati képletű foszfát. E vegyület infravörös és rönt­gen spektrumát a későbbiek folyamán ismertet­jük. E vegyületet alumínium-bróm-foszfát-eta­nolátnak nevezzük és az egyszerűség kedvéért „ABPE" jelzéssel hivatkozunk rá. Megjegyezzük azonban, hogy ez az elnevezés nem jelent a vegyület molekulaszerkezetével kapcsolatos kor­látozást. A legalább egy kémiailag kötött szerves hidr­oxi-vegyületet tartalmazó 'komplex foszfátok vízben és szerves oldószerekiben, előnyösen po­láros szerves oldószerekben, általában oldódnak és bevonó oldatokat képeznek. A kémiailag kö­tött víz-molekulákat tartalmazó komplex fosz­fátok vízoldlhatók. E vegyületek oldószerelegyek­ben annál jobban oldódnak, minél nagyobb az oldószerelegy poláros oldószer tartalma. Vizet és vízzel elegyedő szerves oldószert tartalmazó oldószereket különösen előnyösen alkalmazha­tunk komplex foszfátok oldására. Az oldhatóság az oldat pH-jának csökkentésével általában nő és maximális oldhatóság biztosítása céljából elő­nyösen 2,5j nél kisebb pH-jú vizes oldatokat készítünk. A találmányunk szerinti vegyületek vízben általában viszkózus oldatokat képeznek. Amennyiben a bevonó készítményekben szer­ves oldószert alkalmazunk, ezek előnyösen po­láros oldószerek, különösen előnyösen oxigén­tartalmú poláros oldószerek. Igen előnyösek a legfeljebb 10 szénatomos alifás alkoholok, to­vábbá észterek, többértékű alkoholok és glikol­észterek. Igen előnyösen alkalmazhatunk 1—5 5 szénatomos alifás alkoholokat (pl. metanolt vagy etanolt). Az alumínium grammatomok és foszfor grammatomok számának aránya a készítmé­nyekben tág határokon belül változhat, pl. 1:2 és 1,5 : 1 értékek között. Az említett arány 10 előnyösen kb. 1 : 1 lehet, mert a fenti össze­tételnek megfelelő készítmények bomlásakor képződő alumíniumfoszfát különösen stabil. A találmányunk szerinti bevonó készítmé­nyekben felhasznált komplex foszfátokat vagy 15 azokat tartalmazó keverékeket (pl. oldataikat) pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy alumíniumot vagy valamely alumínium-vegyületet (előnyö­sen ihalogenidet) R—OH általános képletű hidr­oxi-vegyülettel és foszforsavval vagy foszforsav 20 képzésére képes vegyülettel reagáltatunk. Alu­míniumhalogenidként egyszerű Ihalogenideket, oxihalogenideket vagy alumínium-^alkoxi-halo­genideket i(pl. alumínium-etoxi-kloridot) alkal­mazhatunk. Más megfelelő alumínium-vegyüle-25 tekét (pl. alumínium-^alkoholátokat, pl. alumí­nium-etilátot) is felhasználhatunk. Amennyiben alumíniumot vagy alumínium-halogenidektől el­térő alumínium-vegyületet alkalmazunk, halo­génsavak jelenléte szükséges. A hidroxi-vegyü-30 letek keverékeit is felhasználhatjuk. Foszforsav képzésére alkalmas vegyületként foszforpent­oxidot, foszforoxihalogenideket vagy foszforha­logenideket alkalmazhatunk. A foszforsavat vi­zes oldat (előnyösen 88%-os vizes oldat) alak-35 jában is alkalmazhatjuk, azonban szerves hidr­oxivegyületet tartalmazó komplex foszfátok elő­állítása esetén előnyösen oly módon járhatunk el, hogy a kitermelés csökkenésének elkerülése céljából a reakcióelegy legfeljebb kb. 5 súly% 40 vizet tartalmazzon. A reagensek adagolásának sorrendje nem döntő jelentőségű tényező, előnyösen oly módon járhatunk el, hogy az alumínium-vegyületet a hidroxi-nvegyülethez adjuk, majd a kapott ele­gyet foszforsavval reagáltatjuk. Az eljárás elő­nyös foganatosítási módja szerint az alumí­nium-vegyületet megfelelő oldószerben (a hidr­oxi-vegyületben vagy iners oldószerben) oldjuk „„ és ezután reagáltatjuk tovább. Ezt a módszert különösen abban az esetben alkalmazhatjuk előnyösen, amikor a hidroxi-vegyület a reakció hőmérsékletén szilárd halmazállapotú vagy az alumínium-vegyületet gyengén oldja. 55 A legjobb kitermelést abban az esetben kap­juk, amikor a reakcióban az alumínium : fosz­for mólarány kb. 1:1. A reakcióhőmérséklet tág határokon belül vál­tozhat, általában 60 C°-nál alacsonyabb hőmér-60 sékleten, előnyösen 0—50 C°-on dolgoz'hatunk optimális kitermelés elérése céljából. A reakciót előnyösen száraz inersgáz atmosz­férában ,(pl. nitrogénben) végezhetjük el. Ezt a 65 foganatosítási módot pl. abban az esetben al-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom