164436. lajstromszámú szabadalom • Építőelem összerakható játékokhoz

164436 3 4 kis gyermekekre gyakorolt pszichológiai hatásában van, akik nem képesek még ilyen modelleket útmutatás szerint önállóan előállítani. A találmány rendkívül egyszerű összeállítási mód serkentőleg hat a gyermekek fantáziájára és így ők képessé válnak arra, hogy önmaguktól természetes, képzelt vagy absztrakt alakzatokat alakítsanak ki. Ilyen módon a gyermekek alkotóerejét kedvező módon befolyásoljuk. A találmány szerinti építőelemeknél az alapidom (mag) tetszés szerinti alakú lehet. A gyakorlatban főleg négyzetes, négyszögletes és kerek alapfelületű építőelemek váltak be a legjobban. A találmány szerint forgásra alkalmas csatlakozó darabokat, mint például kerekeket, csapágyakat és hasonlókat is kialakíthatunk, amennyiben egymásban forgathatóan elhelyezett részek legalább egyikét a már említett csapszerű tüskével látjuk el. A találmány további részleteit a szabadalmi igénypontokban rögzítjük és a csatolt rajzokon szemléltetjük. A rajzok a találmányt vázlatosan és példaképpeni kiviteli változatok alapján, szemléltetik. Az 1. ábra a találmány szerinti építőelem felülnézete, a 2. ábra több, az 1. ábra szerinti egymással összekötött építőelem oldalnézete, a 3—5. ábrák az 1. ábra szerinti építőelem néhány kiviteli változatát szemlélteitik. A 6. ábra az 1. ábrának megfelelő építőelem egy változatának felülnézete, a 7. ábra a 6. ábra szerinti építőelem oldalnézete egy oszlop kialakításával. A 8. ábra a dugaszoló kapcsolatot alkotó tüske keresztmetszete, a 9. és 10. ábra a találmány szerinti vékonyfalú kiinduló alapelem oldal-, ill. elölnézete a megfelelő tüskékkel, a 11. ábra nyílással kiképzett építőelem felülnézete, a 12. ábra körül vezető peremmel kiképzett építőelem hosszmetszet, a 13—17. ábrák pedig egy kerékszerű építőelem egyes részeinek hosszmetszetei. A 18. ábra a 13—17. ábra szerinti részek összeállításával kapott elem hosszmetszete, a 19—21. ábrák egy másik kerék-kialakítás egyes részeinek hosszmetszete, a 22. ábra a 19—21. ábrák szerinti elemekből összeállított kerékelem hosszmetszete, a 23. ábra pedig egy másik kerékszerű építőelem hosszmetszete. Az 1—7. ábrán szemléltetett példaképpeni kiviteli változatok során néhány építőelem alakot szemléltetünk, amelyek segítségével lehetséges nagyobb alakzatokat, számos ilyen építőelem összedugásával kialakítani anélkül, hogy az összekapcsolás lehetőségeiben bizonyos mértékben is korlátozva lennénk. A találmány szerinti kialakításnál az 1. ábrán szemléltetett építőelem az 1 alapelemből áll, mely az építőelem alakját határozza meg. Ennek az 1 alapelemnek tetszés szerint megválasztható 3 külső felületein csapszerűen kiképzett ujjak, a 2 tüskék oly módon vannak elhelyezve, hogy az 1 alapelemek a 2 tüskével kiképzett 3 felületeikkel egymással összeköthetők. Előnyösen az alapelem falvastagsága egy 2 tüske átmérőjének felel meg. Az ismertetésre kerülő kiviteli változatoknál abból indulunk ki, hogy az építőelemek műanyagból készülnek és így a 2 tüskék az 1 alapelemmel egydarabból készülnek. A 2 tüskék előnyösen rugalmasak és olyan szorosan vannak egymás mellett elhelyezve, hogy két vagy több 1 alapelemnek az összekötésénél, amint azt a 2. ábrán szemléltetjük, az egymással szemben, egymás közé benyúló 2 tüskék úgynevezett súrlódással biztosított dugaszoló kapcsolást hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy az 1 alapelemek egymást pontosan fedve és egymástól elcsúsztatott helyzetben is összekapcsolhatók, annak feltételezésével, hogy kellő számú 2 tüske kerül súrlódással egymással dugaszoló kapcsolatba. A 2 tüskék az 1 alapelem egyik felületén az ellentétesen fekvő 3 felületéhez viszonyítva oly módon vannak eltoltan elhelyezve, hogy egy tüske helyzete az egyik 3 felületen, a másik 3 felületen a 2 tüskék közötti hézagnak felel meg. Ilyen módon lehetséges azonos nagyságú 1 alapelemeket egymással pontos fedésben összeilleszteni. A 2. ábrán látható továbbá, hogy a 2 tüskék síkjára keresztirányban is biztosíthatjuk az összekapcsolás lehetőségét, amennyiben pl. egy 4 fedőlapot a lap megfelelő helyein kiképzett 2 tüskékkel ráillesztünk az 1 alapelemekből kialakított alakzatra. Megfelelő 5 közbenső elemek alkalmazása lehetővé teszi több 1 alapelemnek azonos síkban történő összekötését. A 3—5. ábrák az alapelemek lehetséges kiinduló alakjának néhány példaképpeni változatát mutatják, a 3. ábra kör alakot, a 4. ábra üreges henger alakot és az 5. ábra patkó alakot szemléltet. Míg az 1. ábra szerinti kiviteli változatnál a 2 tüskéket az 1 alapelem valamennyi oldalán elhelyezzük, addig a 3—5. ábrákon szemléltetett kialakításoknál további kiviteli változatok kapcsán a 6 köpenyfelület sima felülettel vagy más megfelelő módon, minden esetben azonban 2 tüskék nélkül van kialakítva, ugyanakkor ezeknek az elemeknek a homlokfelületein vannak a 2 tüskék kiképezve, és ilyen módon nagy oszlopok, csövek vagy alagutak vagy hasonlók állíthatók össze. Teljesen a szakember megítélésétől függ, hogy a tetszés szerint megválasztható alapformák esetében azok melyik oldalán alakítják ki a 2 tüskéket és melyik oldalakon nem alkalmaznak ilyen tüskéket. A 6. ábra esetében az építőelem közepén tüskékkel ki nem képzett 20 felületet hagyunk, ami különösképpen előnyös a fröccsöntéssel vagy a préseléssel előállított építőelem kinyomására kidobószerkezet segítségével anélkül, hogy a 2 tüskékkel kialakított felületek a kivetés során igénybevételnek lennének kitéve. Ezt a 7. ábra szerinti tüske nélküli sima 20 felületet példaképpen oszlopok kialakítására alkalmas 1 alapelemek, ill. azok nyúlványainak vezetésére, használhatjuk ki. A 8. ábrán végül nagyított .léptékben a 2 tüskék közötti súrlódással létesített dugaszoló 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2