164426. lajstromszámú szabadalom • Fényvillamos belső zárlat jelzőkészülék áramirányító bemenő feszültsége felső határát korlátozó berendezés működtetésére

164426 3 4 szültségkülönbség lép fel, amely a parázslám­pát kigyújtja, ezzel jelezvén a hibát. Meg kell itt jegyezni, hogy az ekvipotenciá­lisként említett pontokon hiba esetén megjelenő feszültséget egy egyszerű kapcsolásban, a dió­dák záróirányú árama által okozott feszültség­esés hozza létre, ami korszerű szilícium diódák­nál kisebb a mA nagyságrendnél. Ezért is for­dultak ennél a megoldásnál a parázslámpához. A módszer hátránya, hogy a leírt formájában működtetésre nehezen alkalmas. Ha megkísé­reljük — továbbra is olcsó módszert tartva szem előtt — valamely fényre érzékeny szer­kezeti elemet arra felhasználni, hogy működése útján a feszültség automatikus korlátozását váltsuk ki, úgy sikertelen lesz a próbálkozá­sunk. Ugyanis a kereskedelemben kapható olcsó parázslámpák egyrészt, a fényelemek, fényellen­állások, fotodiódák, fototranzisztorok másrészt, a színérzékenységi sávjuk tekintetében nem il­leszkednek egymáshoz. így tehát parázslámpá­val ilyen működtetést elérni kis anyagi áldo­zattal nem lehet. Olcsó izzószálas lámpa alkal­mazása parázslámpa helyett a — fent ismer­tetett — vélt kis rendelkezésre álló áram miatt látszik akadályba ütközni. A találmány célja, hogy olyan' olcsó, a keres­kedelemben kapható belső zárlatjelző elemet al­kalmazzon, amely a szokásos fényérzékelők fel­használásával tudjon működtető jelet szolgál­tatni az áramirányító bemenő feszültsége felső határát korlátozó berendezés működtetésére. A találmány lényege az a felismerés, hogy a ma használt félvezető elemek mellé minden esetben beépített védő RC-tagoknak megfelelő méretezés mellett a váltakozóáramú ellenállása olyan nagyságrendű, hogy kisfeszültségű izzó­lámpák üzemének ellátására — azok kisebb teljesítményű kiviteleinél — éppen elegendő áramot bocsátanak iát. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, ahol: az 1. ábra a belső zárlat jelző parázslámpás megoldásának ismert módja, a 2.A. — 2.C. ábrák a parázslámpás jelző vál­tozatait ismertetik, a 3. ábra a találmány szerinti fényérzékelő ele­mes megoldás. Az 1. ábra egyfázisú híd egyik ágában négy, 3, 4, 5, 6 diódát ábrázol, a híd többi ágában itt csupán egy-egy, 7, 8, 9 dióda helyezkedik el az áttekinthetőség kedvéért. A négy dióda kap­csolása: két párhuzamos tag (létrafok), egyen­ként két-két sorbakapcsolt diódával. Amíg a négy dióda hibátlan, az 1 és 2 pont feszültsége azonos (ekvipotenciálisak), a rájuk kapcsolt 10 parázslámpa nem ég. Ha azonban a négy dióda valamelyike meghibásodik, zárlatba kerül, úgy 1 és 2 pont feszültsége azonossá válik a hídág egyik feszültségével i(ll vagy 21 pont), az 1 és 2 pont közt tehát mindegyik esetben a hídág­feszültség fele megjelenik, a 10 parázslámpa kigyullad (ha a hídra adott feszültség egyéb­ként elegendő nagy). A 2. ábrák mutatják, hogy ez a megoldás nemcsak két, de több sorbakötött dióda esetén is alkalmazható (1: 2.A.—2.C. ábrák). Az ábra csak magát a hídágat mutatja, amely termé-5 szetesen nemcsak egyfázisú hídban, hanem több­fázisú hídban vagy központi kapcsolásokban általában ugyancsak szerepelhet. Ha a sorba­kapcsolt diódák száma nő, a zárlatkor fellépő feszültség viszonylag csökken a 12—22, 13—23, 10 14—24 pontokon, ezért a jelzése mind nehezeb­bé válik. Ma már azonban — a diódák záró­feszültségének növekedése miatt — szokványos berendezésekben nem igen alkalmazunk négy­nél több sorbakötött diódát. 15 A 3. ábra mutatja a hídágat olyan esetben, ha a parázslámpa helyett 20 izzószálas lámpát alkalmazunk oly célból, hogy a jelzést fény­villamos úton működtető jellé alakítsuk. A 15, 20 16, 17, 18 diódák mellé kapcsolt soros RC-tagok — amelyeket egyébként a töltéshordozó felhal­mozódás elleni védelem céljára amúgyis mindig beépítünk, a 25, 26, 27, 28 ellenállásokat, ill. 35, 36, 37, 38 kondenzátorokat foglalják maguk-25 ba, ahol is az ellenállások nagysága a konden­zátorok váltakozóáramú ellenállása mellett el­hanyagolható értékű. A kondenzátorokon át — diódazárlat esetén — folyó áram, megfelelő méretezés esetén elegendő a rákapcsolt 20 lámpa 30 izzószálának izzításához. Az 1—2 pontok közé kapcsolt 20 lámpákat — a szerkezeti megoldás­ról is szólva — egy síkban, egymás mellé sze­relve helyezzük el, olyan elosztás mellett, hogy azok helyzetéből közvetlenül lehessen következ­tetni a hozzájuk tartozó négy (vagy több) dióda áramirányítószekrénybeli elhelyezkedésére. A 20 lámpával szemben foglal helyet egy-egy 30 fényérzékelő elem. A fényérzékelő elem áramát tranzisztoros 31 erősítő, amelynek 32 tápáram­forrása van, felerősíti, amelynek révén 33 relés jeladó egység működtető jelet ad az áramirá­nyító bemenő feszültsége felső határát korlá­tozó berendezésnek. 45 Külön előnyt jelenthet az ismertetett készü­lék használata pl. Diesel-villamos mozdonyoknál, amelyekben váltakozóáramú generátor diódás egyenirányítón keresztül táplálja az egyenáramú 50 vontatómotorokat. Itt a diódákat kétféle feszült­ségemelkedés figyelembevételével kell méretez­ni. Egyrészt hirtelen terhelés-csökkenések a ge­nerátor pólusfeszültségének megjelenését vonják maguk után. Ezt a generátor gerjesztésszabá-55 lyozója gyorsan kiszabályozza, de nem eléggé gyorsan ahhoz, hogy a diódáknál ne kelljen figyelembe venni. A másik feszültségnövekedés akkor lép fel, ha az egyenirányítóban belső zárlat keletkezik. Ha a két feszültségemelkedési 60 veszély együttesen jelentkezik, úgy azok együt­tes értékére kell a diódákat méretezni. Ha azon­ban belső zárlat esetében a generátorfeszültség korlátozását — annak gerjesztésszabályozójára hatva — azonnal végre tudjuk hajtani, olyan 65 helyzetet teremthetünk, hogy a belső zárlat 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom