164426. lajstromszámú szabadalom • Fényvillamos belső zárlat jelzőkészülék áramirányító bemenő feszültsége felső határát korlátozó berendezés működtetésére

MAGYAR SZABADALMI 164426 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jÉÉk Bejelentés napja: 1970. II. 06. (GA—994) Nemzetközi osztályozás: w Közzététel napja: 1973. IX. 27. H 02 h 7/1.2 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI u HIVATAL Megjelent: 1975. XII. 31. Feltalálók: Dr. Kövessi Ferenc oki. gépészmérnök, 50%, ifj. Kohut Mátyás oki. villamosmérnök, 20%, Nagy István híradásipari szaktechnikus, 15%, Vékony László erősáramú technikus, 15%, Budapest Tulajdonos: Ganz Villamossági Művek, Budapest Fényvillamos belső zárlat jelző készülék áramirányító bemenő feszültsége felső határát korlátozó berendezés működtetésére Félvezető áramirányítók belső zárlatának jelzésére vagy a zárlat által kiváltott jellel való működtetés céljára sok ismert módszer áll rendelkezésre, ahol is a működtetés lehet a főmegszakító kioldására vagy a tápfeszültség korlátozására irányuló intézkedés. A félvezetőtechnika gyakorlatában kialakult szóhasználatban — amellyel a fentiekben is éltünk — a belső zárlat alatt valamely félvezető elem, vagyis dióda vagy tirisztor, átütését értjük. Az üzemeltetők kívánalma ezekkel a készülékekkel szemben, hogy a hibát minél inkább behatárolják, minél kevesebb félvezető elemre jusson egy-egy hibajelző áramkör. Ez tehát gazdasági kérdés, azt kívánja meg, hogy az érzékelő minél olcsóbb legyen és emellett minél kevesebb helyet foglaljon el, hogy a zárlat jelző berendezés nagyszámú félvezető elem esetén is — mind árban, mind méretben — kielégítő határok közt maradhasson. Meg kell itt jegyezni, hogy a szóban forgó zárlat jelzők csak olyan áramirányítóknál kerülhetnek beépítésre, amelyeknél két vagy több sorbakapcsolt félvezető elem foglal helyet. A rövidség kedvéért a félvezető elem kifejezés helyett a továbbiakban csupán diódáról beszélünk, de ez alatt átvitt értelemben a tirisztor is értendő. Ezeknél a kapcsolásoknál ugyanis a méretezés rendszerint úgy történik, hogy a zárlatos dióda kiesése miatt a vele sorbakapcsolt elemeken megnövekedett feszültséget azok még — rövid időn át — kibírják. Az üzem. tehát fenntartható, de gondoskodni kell arról, hogy 5 a hibás diódát minél előbb kicseréljék (az időnyerés célját szolgálja a hiba említett szűkebb behatárolása is), de célszerű ezen felül, ilyen esetben a feszültséget egy, az épen maradt diódák által nagyobb biztonsággal elviselhető 10 értékre korlátozni, amíg az még az elfogadható határok közti üzemvitelt lehetővé teszi. Pl. villamos mozdony némileg csökkentett sebességgel el tud jutni a következő állomásig, ahol a diódacserét végre lehet hajtani. Ezáltal viszonylag 15 kis késés mellett át lehet az üzemzavart hidal-Az olcsó belső zárlatjelző módszerek közül ismertté vált a parázslámpás kivitel. Ezt olyan 20 áramirányítóknál alkalmazzák, amelyeknél egyegy ágban több párhuzamos (páros számú) tag — mintegy létrafok — van elhelyezve; mindegyik tagban két vagy több dióda van sorba kötve. A szomszédos tagok — létrafokok — 25 soros diódái közti, egymással szemben levő pontok ekvipotenciálisak, ha minden dióda ép. Az ezekre a pontokra kapcsolt parázslámpák tehát rendes körülmények közt nem égnek. Ha a lámpával összekötött csoportból egy dióda 30 zárlatba kerül, a szemben levő pontokon fe-164426