164425. lajstromszámú szabadalom • Eljárás virusos vagy mikoplazmás megbetegedések elleni gyógyszerkészítmények előállítására

164425 9 10 anyagokat azután időnként keverjük; állandó keverés az oldódás biztosítása céljából nem szükséges. 24 óra múlva 3 súly% benzilalkoholt adunk az oldathoz. Az így elkészített oldatot azután aszeptikus körülmények között injekcióampullákba töltjük, és lezárjuk. A fenti módon elkészített és ampullákba még le nem töltött oldat, valamint a lezárt ampullák is hűtés mellett tárolandók. Intravénás beadásra alkalmas oldat elkészítésére a fent említett oldószerelegy helyett propilénglikol, növényi olajok vagy olaj sav-etilészter is alkalmazhatók oldószerként. 4. példa: Végbélkúpok előállítása Végbélkúp-alapmasszaként kakaóvaj vagy szintetikus végbélkúp-alapanyagok (mint a „Monolene", „Witepsol" kereskedelmi elnevezés alatt forgalomba kerülő készítmények vagy hasonló termékek) alkalmazhatók. Az ilyen végbélkúp-alapmasszákat 80 C° hőmérsékleten melegítjük és mechanikai keverés közben 1—4 súly% benzilt, majd 0,5—2 súly% dibenzoilperoxidot adunk hozzá; a hozzáadás közben is 80 C° hőmérsékletén tartjuk a megolvasztott masszát. A hozzáadott anyagok feloldódása után — amihez kb. 15 perces keverés szükséges, — az elegyet lehűlni hagyjuk és abból öntés vagy más ismert módszer szerint végbélkúpokat készítünk. A végbélkúpok előállítására alapmasszaként említett kakaóvaj természetes eredeti termék, amely telített vagy telítetlen növényi eredetű zsírsavak glicerin-észtereiből áll. A „Witepsol" szintetikus termék, amely páros szénatomszámú telített növényi zsírsav glicerinnel történő észterezése útján készül. A fenti eljárás során a hatóanyagóknak a végbélkúp-alapmasszában való eloszlatása az említett 80 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten is történhet, ebben az esetben azonban lényegesén hossza bb^idéig-tartó keverés szükséges. A végbélkúpok tárolása is hűtött állapotban történik. A fent leírt összetételű készítmények nemcsak végbélkúpokká alakíthatók, hanem azokból — megfelelő alakban történő elkészítés esetén — orális beadásra alkalmas készítmények is előállíthatók. 5. példa: Szubkután vágy intramuszkuláris beadásra alkalmas készítmények előállítása a (III) hatóanyaggal Polietilénglikol (200) vagy propilénglikol megfelelő mennyiségét (az előállítani kívánt menynyisége szerint) 80 C° hőmérsékletre melegítjük, és mechanikai keverés közben 1—10 súly% fenolftalein-nátriumsót oldunk fel benne. A hozzáadott hatóanyag feloldódása után az oldatot lehűtjük és további keverés közben 0,2 súly% dibenzoilperoxidot, 0,2—2 súly% benzilt és végül 3 súly^/o benzilalkoholt adunk hozzá. A kapott oldatot aszeptikus körülmények között fiolákban vagy ampullákban letöltve 3—4 napig állni hagyjuk. Ezután a készítmény injekció céljaira felhasználható vagy hűtés mellett tárolható. A találmány értelmében alkalmazásra kerülő háromféle hatóanyag hatásmechanizmusára vonatkozólag az alábbiak tételezhetők fel: (I) hatóanyag: Ezt a vegyületet, amint fentebb már említettük, közvetlenül vagy a limfa-rendszeren keresztül juttatjuk a vérkeringésbe. A vegyület a vérben normális pH-érték esetében stabil és így oldott állapotban keresztül halad a szervezeten, majd távozik abból. Ha azonban ez a hatóanyag megbetegedett sejtekhez jut — az ilyen sejtekben az anyagcsere során rendszerint sok tejsav van jelen — vagy pedig ha a hatóanyag savas pH^értékű helyekre jut a szervezetben, akkor naszcens oxigént fejleszt, amely „in situ" oxidálólag hat. Egyidejűleg henzoesav keletkezik, amely lerakódik a sejtekben. (II) hatóanyag: Ez a vegyület ugyancsak közvetlenül vagy a limfa-rendszeren keresztül jut a vérkeringésbe. Egyes abnormális esetekben, pl. rákszerű tumorok vagy ezek áttételei esetében, valamint Virafocii által fertőzött helyeken a hatóanyag difenilglikolsavvá alakul a bekövetkező reakció útján, amely az abnormális sejtekben azután difenilecetsavvá alakul tovább. A csatolt rajz szerinti (A) reakcióvázlat szerint. Az ilyen reakciómenet feltételezése mellett szól az a tény is, hogy e hatóanyag beadása esetén oxidációs folyamatok végbemenése, valamint difenilecetsav lerakódása volt észlelhető. (III) hatóanyag: Ez a vegyület a vérben oldva a csatolt rajz szerinti (IV) szerkezeti képletnek megfelelő alakban kering, majd ha savas pH-értékű sejtekhez kerül akkor az (V) szerkezeti képletnek megfelelő vegyületté alakul, amely kevésbé oldódik, mint a nátriumsók. Ez a vegyület az OH-csoportok jelenléte folytán erősen antiszeptikus és egyúttal oxidáló hatású; az oxidáció folytán e vegyület a csatolt rajz szerinti (VI) képletű 4',4"-dihidroxi-trifenilmetán-2-karbonsawá alakul át. Feltételezhető, hogy az f<I) és (II) képletű vegyületek beleavatkoznak a vírusok szaporodási folyamatába, oly módon, hogy bizonyos, a vírusok felépítéséhez szükséges, szabad aminovagy guanidino-csoportokat tartalmazó kompo-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5