164422. lajstromszámú szabadalom • Ütőfúró és rögzítőcsap falban vagy hasonlóban lyukak képzésére és azokba rögzítőcsap elhelyezésére

3 164422 4 a hasíték által kiképzett résznél a fúrószár teljes keresztimetszetében megmarad. Ezáltal optimális nyírószilárdság érhető el. Végezetül a kiugrások hosszélének szögletes elrendezése a fúrószárnak könnyű oldást biztosít a feszítőtestet képező lapos darabról. A feszítőtest ugyanis a fúrt lyuk alján kell maradjon, hogy ott a furatba bevezetett rögzítőelemet szétfeszítés útján rögzítse. Az eddig használatos hosszélek párhuzamos elrendezéséből adódó beszorulási lehetőség a fúrás során tehát a találmány szerinti megoldás esetében teljesen kiküszöbölődik. v A találmány szerint a fúrószár hossztengelye körül elcsavart hatsarkos rúdból is állhat. Ez lehetővé teszi a fúrószár egyszerű, feszültségmentes kiképzését, amely elcsavarás ellen nagy szilárdsággal rendelkezik és amely bő lehetőséget ad a fúrás során keletkező fúrási törmelék elvezetésére. Végezetül a találmány egy további ismérve szerint a fúrószár átmérője kisebb is lehet, mint a feszítőtestet képező lapos darab szélessége. Ezáltal meggátoljuk, hogy a fúrószár a furatba beszoruljon. A találmány szerinti rögzítőelem szétfeszítése azzal is elérhető, hogy a lapos darabként kiképzett fesbítőtesthossztengelye körül kb. 30°kal vagy többel elfordulóan van kiképezve. A furatnak a feszítőtesttel való kialakítása után a rögzítőelem úgy kerül a furatba bevezetésre, hogy a feszítőtest benyúljon a rögzítőelem hosszirányú hasítékába. A feszítőtest csavar alakban való kiképzése következtében, annak a furatba való beverésénél a rögzítőelem szárai erősebb mértékben szétfeszítésre kerülnek és a furat fala felé szorulnak, ami a kívánt rögzítést még jobban biztosítja. A fúrás során a lapos darab elfordulásából az az előny is adódik, hogy a fúrási törmelék a fúróélektől a fúrószár hornyain keresztül könnyen eltávozhat. A találmány egy további ismérve szerint a feszítőtest a váltakozó oldalon kiálló nyúlványok értelmében elfordítottan is kiképezhető. Ennél a kialakításnál a nyúlványok növelik a feszítőhatást. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a feszítőtest oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt feszítőtest II—II vonalmenti metszete, a 3. ábra a fúrószár egy részének perspektivikus nézete, a 4. ábra elcsavart alakban kiképzett feszítőtest perspektivikus nézete, a 5. ábra a 4. ábra szerinti feszítőtest felülnézete. A példaként ábrázolt 1 feszítőtest 2 feszítőrésziből és 3 fúrórészből áll. A 2 feszítőrész tartományában az egymással szembenfekvő 57 illetve 58 hosszoldalon egy-egy, lényegében a fúró hosszirányában elnyúló 9 nyúlvány van kiképezve. A 9 nyúlványok az 1 feszítőtest 50 hosszközépvonalához viszonyítva szimmetrikusan eltolva helyezkednek el. A. 9 nyúlványok 40 hosszélei az 1 feszítőtest alsó 43 végéhez széttartóan, illetve a 3 fúrórész felé csúcsban futnak össze. A találmány szerinti ütőfúró rögzítőcsapegység 19 fúrószára hatszögletes profilból van kialakítva és egyik végén 23 hossznyílással van ellátva, amely az 1 [feszítőtest befogadására szolgál. Az 1 feszítőtest 9 nyúlványainak befogadására a 23 hosszirányú hasítékot közrefogó 53 és 54 szárak átlósan egymással szembenfekvő helyen 41 lesarkítással le vannak ferdítve. Ezáltal 55 és 56 ütközőfélületek adódnak, amelyekre a 19 fúrószárra felhelyezett 1 feszítőtest 40 hosszszélei felütköznek, biztosítva az elmozdulás és elfordítás elleni biztos támaszkodást. A fúrás során a fúrószár tengelyirányába ható erők 55 és 56 ütközőfelületek útján a 9 nyúlványok 40 hosszélén át adódnak az 1 feszítőtestre. Ezáltal szükségtelenné válik, hogy az 1 feszítőtest 43 vége a 19 fúrószár 23 végének aljára felfeküdjék és megszűnik az a veszély, hogy az 1 feszítőtest 43 vége deformálódjék és „_ a 23 hasítékba beszorulva gátolja az 1 feszítőtestnek a fúrószárral való oldását. A 40 oldaléleknek az 55 és 56 ütközőélekre való felfekvése következtében az oldás tehát igen könnyűvé válik. 30 A 4. ábrán ábrázolt 1 feszítőtest 50 hossztengelye körül el van csavarva, ezáltal a 2 feszítőrész hátsó része, szemben a 4 fúróélekkel, kb. 30°-kal el van fordítva. A 3. ábrán jól látható ennek az elfordításnak a hatása. Dacára 35 annak, hogy az 1 feszítőtest lapos darabból van kiképezve, mégis a szaggatott vonallal ábrázolt 24 feszítőszárak jó rögzítést biztosítanak. 40 Szabadalmi igénypontok: 1. Ütőfúró és rögzítőcsap lyukaknak falakban való kialakítására és rögzítőelemeknek falakban vaTo elhelyezéséré, amely fúrószárból, azzal old-45 hatóan kapcsolt fúrófejet képező feszítőtestből és a feszítőtesttel szétfeszített rögzítőelemből áll és amelynél a feszítőtest teljes egészében, mint hosszúkás lapos darab van kiképezve, amely hossztengelyirányában egyik végén fúróéllel, 50 másik végén ékfélületekkel van ellátva, továbbá a lapos darabnak egymással szembenfekvő két felületén váltakozóan elrendezett nyúlványai vannak, a rögzítőelem pedig csavaros csapként, menettel az egyik végén, másik 55 végén a feszítőtestet befogadó hasítékkal van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a nyúlványoknak (9") a feszítőtestet (1) képező lapos darab hosszközépvonalához (50) tartó hosszélei (40) legalább részben egymáshoz szög alatt a fúrórész 6 (3) felé összetartóan vannak kiképezve és a fúrószáron (19) levágások (41) vannak kialakítva, amelyek a hosszéleknek (40) megfelelő ütközőfelületet (55, 56) képeznek. (Eis.: 1970. jan. 30.) 65 2. Az 1. igénypont szerinti ütőfúró és rögzítő-2