164421. lajstromszámú szabadalom • Oldható kötés játéképítőszekrény elemeihez

164421 3 4 viszonyítva, dacára a kapcsolatnak, elforduló marad. Rácsos szerkezet előállításánál tehát a játszó gyermek azonnal felismeri, hogy a szerkezet merevítéséhez további rácselemek, például átlós merevítőrudak, vagy hasonlóak szükségesek. Az elfordíthatóság ellenére azonban a kapcsolat az elfordulási tengely irányában holtjátékmentes, hogy a torz rácsos kapcsolatok veszélye kiküszöbölt legyen. A zárórész reteszelése úgy van megoldva, hogy a zárórész egy rövid menetes résszel van ellátva, amely megfelelő ellenmenetbe, a másik rácselem. nyílásába nyúlik. A menetet erősen meghúzva, a nem kívánt oldás nem léphet fel, és ugyanakkor az egyik rácselemnek a másikkal szembeni elfordítási lehetősége megmarad. A találmány egy további kialakítása szerint a reteszelés biztosítása érdekében a zárórész kerületén előnyösen két, egymással szembenfekvő, a másik rácselemet reteszelt állapotban támasztó nyúlványok, a második rácselem nyílásában pedig ezeknek megfelelő kimélyítések vannak kiképezve. Ez a kialakítás egyszerű kapcsolási lehetőséget ad. A kapcsolóelem, amely fejrészével az egyik elemben van, a másik rácselem nyílásába úgy van bevezetve, hogy a zárórész kerületén elrendezett nyúlványok a nyílás kimélyítéseibe vannak átvezetve. Az. átvezetés után a kapcsolóelemet elforgatjuk, aminek következtében a zárórész nyúlványai a másik rácselemet az első felé szorítják. A nem kívánt oldást ebben az esetben az egyik rácsos tartórésznek a másik felé való elfordítása esetében sem lehet elérni, mivel a kapcsolóelem az elfordulás során mozdulatlan marad. Az elfordulás teljes biztonsággal való kiküszöbölése érdekében a kapcsolóeleimet a másik rácselembe erőzáróan kell bevezetni. A kapcsolóelem elfordulása ez esetben is lehetséges, azonban ahhoz -nagyobb erőt kell kifejteni, mint ami az egyik rácselem elmozdulásánál felléphet. Annak érdekében, hogy a rácselem hátrafelé felbővülő horonnyal ellátott játéképítőelemmel is kapcsolható legyen, a találmány egy további ismérve szerint a nyakrészen, a zárórészen elrendezett támasztó nyúlványokra merőlegesen egymással átlósan szembenfekvő bevágások vannak kiképezve. Az egymással átlósan szembenfekvő bevágások biztosítják, hogy az összekötőelem zárórészével hátrafelé felbővülő horonyba bevezethető legyen. A bevágások természetesen ez esetben a hátrafelé felbővülő horonynak megfelelően vannak kiképezve. A zárórészen elrendezett támasztó nyúlványok valamely játéképítőelem hátrafelé felbővülő hornyaiba való bevezetésnél nem .akadályt, hanem előnyt jelentenek, mert a bevágásra merőleges helyzetük következtében a kapcsolóelem zárórésze minden további nélkül a játéképítőelem hátrafelé felbővülő hornyába igazítva bevezethető. Ennek során kizárólag arra kell ügyelni, hogy az egymással szembenfekvő támasztó nyúlványok a hátrafelé felbővülő horony hosszirányába kerüljenek bevezetésre, és ezután a bevágások már a horonyban vezetik a kapcsolóelemet. Annak megakadályozására, hogy az össze-5 kötőelem reteszelésénél a kapcsolóelem túlforduljon és a támasztónyúlványok ismét a kimélyítésbe pattanjanak, a találmány egy további ismérve szerint a másik rácselem. nyílásában a kapcsolóelem elfordítását határoló üt-10 közőnyúlványok vannak kiképezve. A találmány egy további ismérve szerinti a nyakrész a fejrészből kiinduló, az egyik elem nyílásában tartott és abból a másik elem felé még éppen kinyúló vastagítással van kiképezve. 15 Ezzel a kialakítással meggátolható, hogy mindkét rácselem a kedvezőtlen méreteltérések vagy más egyéb okok miatt az összekötőelemmel oly erősen legyenek egymáshoz szorítva, hogy elfordításuk ne legyen lehetséges. Amíg 20 az egyik rácselem a vastagítás mentén minden akadály nélkül elfordulhat, addig a másik rácselemet az elfordítás nem befolyásolja. A kapcsolóelemnek egy másik rácselem nyílásába való egyszerű bevezetésére a találmány 25 szerinti a zárórész a bevezetés irányába mutató kúpos heggyel van ellátva. Reteszelésnél a kapcsolóelemet a rácselem nvílásába való bevezetése után el kell fordítani. Amennyiben a rácselemek olyan játéképítőszekrényrendszer elemei, amely többek között négyszög keresztmetszetű összekötőcsapokkal ellátott játéképítőelemeket is tartalmaz, úgy a fejrész ihomlokrészén az összekötőcsap keresztmetszetével azonos kimélyítéssel is kiképezhető. Ez esetben a fejrész elfordításánál az összekötőcsapot a fejrész homlokoldalán kiképzett kimélyítésbe helyezzük, majd a játéképítőkockát elfordítjuk. Az elfordítószerszám tehát ez esetben a játéképítőelem. Amennyiben azonban a rácselem szögvas és azt a másik rácselemmel oly módon kívánjuk kapcsolni, hogy a kapcsolóelem fejrésze a szögvas belső oldalán helyezkedjék el, úgy nincs meg a lehetőség arra, .- hogy a játéképítőelem összekötőcsapja a kapcsolóelem mélyedésébe bevezethető legyen, mivel a játéképítőelem a szögvas szabad szárához ütközik. Ennek a hátránynak kiküszöbölésére a talál-50 mány szerint a fejrész a szögvas egyik, külső felületével másik rácselemmel kapcsolt szárának belső felületétől a másik szár belül mért magasságáig, peremmagasságig nyúlóan van kiképezve. 55 Ennél a szerkezeti kialakításnál a kapcsolóelem fejrésze a szögvas belső felületétől túlnyúlik, oly mértékben, hogy a fejrész homlokfelülete azonos magasságba kerül a szögvas másik szárának határoló élével. A kapcsoló-60 elem hoimlokfelületén elrendezett kimélyítésbe a játéképítőelem összekötőcsapi a most már minden további nélkül bevezethető és a kapcsolóelem elfordítható, anélkül, hogy a játéképítőelem a szögvas szabad szárán felfeküdne. 65 Ezt kiegészítendő, a kapcsolóelem fejrésze 2