164419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipszlapok folyamatos előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS Bejelentés napja: 1969. VIII. 29. (FE—775) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. IX. 02. (P 17 84 657.0) Közzététel napja: 1973. IX. 27. Megjelent: 1975. XI. 29. 164419 Nemzetközi osztályozás: B 32 b 13/00; C 04 b 39/00; E 04 c 2/00 Feltaláló: Karl Schäfer mérnök, Karlsruhe/Durchlach, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: FERMA Gesellschaft für Rationelle Fertigbauiraeithoden und Maschinienanlagen mbH et Co. cég, Ettlingen/Baden, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás gipszlapok folyamatos előállítására A találmány eljárás gipszlapok folyamatos előállítására, amelyek a gipszen kívül adalék­anyagból, valamint terjedelmes, filcesedő szá­lakból a száraz anyagnak végtelenített mozgó formázó felületre való fölhordása útján készül- 5 nek. Ismeretes idomtesteknek gipszből oly módon való előállítása, hogy gipszből és vízből vala­milyen masszát képeznek, amelyet azután for­mázó eljárásnak vetnek alá. A vízadagolás 10 ilyenkor a gipsz súlyára vonatkoztatva átlago­san 75% körüli szokott lenni. Minthogy a gipsz a kötéshez hozzáadagolt vízmennyiségnek csu­pán csekély részét igényli, a vízfölösleget — amely a keverés, valamint a formázási eljárás 15 végrehajthatósága szempontjából a kielégítő mértékű plaszticitás elnyerése érdekében van jelen — később el kell távolítani. A tapaszta­lat szerint ez az eltávolítandó vízmennyiség a kötéshez szükséges mennyiségnek legalább há- 20 romszorasa, de általában még többszöröse. Az ismert eljárásoknál az idomtestek kiala­kítása többnyire az összekevert masszának a formába való behelyezésével történik, amelyek­ből a vízfölöslegnek egy része elszívás, vagy ki- 25 sajtolás útján távolítható el. Ezekben a for­mákban játszódik le a massza megkötése. A víz­fölösleg további megmaradt részét szárítással kell eltávolítani, amelynek következtében pórus­üregek keletkeznek. Ezek az üregek a kész 30 idomtest végleges szilárdságát, valamint egyéb mechanikai tulajdonságait is erőteljes mérték­ben lerontják. Történt már javaslat — elsősorban a szilárd­sági és rugalmassági tulajdonságok javítása ér­dekében — arra vonatkozóan, hogy a gipszhez a nedvesítés végrehajtása előtt vagy alatt ada­lékanyagokat keverjenek. Az adalékanyagokat a gipszhez száraz állapotban hozzá lehet kever­ni, és így a kötéshez szükséges vízben azok feloldódhatnak. Lehetséges azonban ezeket az alakítási művelet során magába a masszába is bejuttatni. Az adalékanyagnak a még kiformá­zatlan gipszpéphez való hozzáadagolása azonban csupán bizonyos határok között lehetséges. Számos további javaslat is született, amelyek mindegyike az előbbiekben említett eljárás rész­leteire vonatkozik. Burkoló, dekorációs-' és akusztikai lapok előállításához például az össze­kevert masszába üvegszálfátyolt, «textilbetétet, vagy fémszövetet ágyaznak be, melynek segít­ségével a lapok nagyobb szilárdsága érhető el. Az ilyen idomtestek azonban az egyedi gyártás, valamint az aránylag drága adalékanyagok al­kalmazása következtében csupán költséges tech­nológiával állíthatók elő, és ezért a felhasz­nálhatóságuk is korlátozott. Az említett nehézségek kiküszöbölése érde­kében — amelyek nagyrészt az aránylag nagy­mértékű vízfölösleggel való műveletek miatt 164419

Next

/
Oldalképek
Tartalom