164417. lajstromszámú szabadalom • Feszített zsaluzattartó

164417 3 4 rán viszik bele. Ez azért kedvezőtlen, mert a tartóhossz változtatása és/vagy a rájuk támaszkodó zsaluhéjak által hordott szerkezetek súlyának eltérő volta miatt a tényleges alakváltozások aránylag tág haitárok között változhatnak, és nincs mód arra, hogy ehhez a zsaluzattartó előemelése alkalmazkodjék. Ugrásszerű fejlődést jelentett a teleszkópos zsaluzattartók vonatkozásában a feszített zsaluzattartók kifejlesztése. Ilyet ismertet a 196.608 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás, melynek tárgya „Külső és belső tartórészekből álló teleszkópszerűen megnyújtható, illetve lerövidíthető tartószerkezet, főleg zsaluzattartó". Az osztrák leírásban ismertetett megoldásnál a teleszkóp fix részét képviselő külső tartót előfeszítik. Az előfeszítés a zsaluzattartó alsó húzott övébe beiktatott feszítőrúd segítségével hozzák létre, melynek hatására a zsaluzattartó felső öve alulról nézve konkáv alakúvá tehető. Az alakváltozás ugyanúgy, mint az előző tartók esetében, a teher hatására megszűnik. Ez az ismert feszített zsaluzattartó sík falak és födémek zsaluzására alkalmas. Nagy hátránya azonban, hogy már a legkisebb deformáció esetén is hajlamos az alaprajzi nézetben való kibicsaklásra. Ennek oka az, hogy a feszítés un. egyrudas feszítőszervvel történik. A kibicsaklásnak főleg akkor nagy a veszélye, ha a feszítés nem pontosan a tartó keresztirányú középfüggőlegesében történik. A találmány célja, olyan feszített zsaluzattartó létrehozása, .amely — feszített voltánál fogva — lehetőséget biztosít a kezdetben bevitt alakváltozás mértékének változtatására, ugyanakkor pedig kialakításánál fogva a kibicsaklást megelőzi. A találmány feladata ezen belül a régebbi zsaluzattartóknál fokozottabb méretpontosságot biztosítani a készülő szerkezet számára, amiellett lehetővé tenni a pontos beállíthatóságot, s mindezt oly módon, hogy a zsaluzattartó se túlméretezve, se alul méretezve ne legyen, mert az elérendő cél szempontjából mindkettő egyaránt kedvezőtlen. Kívánatos az is, hogy maga a tartószerkezet ne legyen kényes és pl. leejtés után se váljék hasznavehetetlenné. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az önmagában ismert teleszkópikus zsaluzattartókat nem elegendő egyetlen egyrudas feszítőszervvel megfeszíteni, mert az mindig magában hordja az instabilitás veszélyét, hanem több feszítőszervet kell használni, mégpedig oly módon, ihogy az általuk létrahozott feszítőerők egymás között megfelelő módon ki legyenek egyenlítve. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti feszített zsaluzattartó — monolit betonfelületek zsaluzóhéjainak megtámasztására szolgál, amely zsaluzattartónak egymásból kihúzható részekből teleszkópszerűen összeépített külső tartója és belső tartója van. A külső tartó célszerűen rácsos, a belső tartó célszerűen tömör, pl. szekrénykeresztmetszetű, a teleszkópszerű tartórészeknek pedig az egymáshoz viszonyított elmozdulhatóságot, valamint a fokozatnélküli beállíthatóságot és a beállított helyzetben való rögzítést biztosító szervei vannak, — 5 oly módon kialakítva, hogy a külső tartó alsó öve alulról nézve konkáv görbületű, a görbe vonalú alsó övhöz annak geometriailag húrját képező helyzetben legalább két darab — rudak, huzalok vagy kábelek formájában kialakított és 1° a külső tartó alsó övének végeinél elhelyezett bekötési pontokkal rendelkező — feszítőelem van csatlakoztatva, a feszítőelemek egymással a bennük levő feszítőerőket egymáshoz viszonyítva állandóan azonos értéken tartó önbeálló 15 kiegyenlítő elem útján összeköttetésben vannak, a feszítőelemek száma előnyösen páros, végeiken pedig a feszítőerő beállítására, utánállítására és kioldására alkalmas, önmagában ismert feszítőfej van elhelyezve. 29 A találmány szerinti feszített zsaluzattartó célszerű kiviteli alakjánál az önbeálló kiegyenlítő elemnek a feszítőelemekhez elmozdulásmentesen hozzászoruló megfogó szervei vannak, továbbá a tetszőleges .alaphelyzetbe való beállást 25 biztosító egy vagy több csuklót és/vagy himibajellegű közdarabot tartalmaz. A találmány szerinti feszített zsaluzattartó számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek legfontosabbja, hogy a változó körülményekhez optimális módon tud alkalmazkodni, amellett pedig a több feszítőszerv folytán ideális stabilitási körülményeket teremt. A feszítőelemek számának növelése ugyanis nemcsupán mennyi„„ ségi változás, hanem minőségi különbözőség, mivel az általunk kifejlesztett sajátságos kiegyenlítőelemmel kombinálva lehetőséget ad arra, hogy a feszítőelemekben egymáshoz képest mindig azonos nagyságú erők legyenek. Ugyan.„ ez a kiegyenlítés eredményezi azt is, hogy az általunk kifejlesztett zsaluzattartó a deformációra gyakorlatilag érzéketlen. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt 45 rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti feszített zsaluzattartó legkisebb méretére összecsukott állapotban; a 2. ábra ugyanannak a zsaluzattartónak az ol-50 dalnézete legnagyobb méretűre kihúzott állapotában; a 3. ábra a külső és belső tartó közötti rögzítőszerv, a 4. ábra a zsaluzattartó külső tartójának vég-55 kiképzése, az 5. ábra a kiegyenlítőeleim alaprajza, a 6. ábra a kiegyenlítőelem metszete. Mint az 1. és 2. ábrán látszik, az 1 külső tartó rácsos, a 2 belső tartó tömör szekrényszerű ki-60 alakítású, ahol a 2 belső tartó teleszkópszerűen mozgatható az 1 külső tartóhoz képest. A szélső helyzetek között bármely tetszőleges közbenső helyzet beállítható, és e beállított helyzetben az 1 külső tartó és a 2 belső tartó egymáshoz 65 viszonyítva a 3 rögzítőszervvel rögzíthető. 2