164407. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, célszerűen televízió vevőkészülékhez

164407 3 4 ami a néző számára úgy jelentkezik, hogy torz hangokat hall, villódzó képeket lát stb., amin mindenképpen szeretne mihamarabb túl lenni. Ezért egyes tv-készülékek olyan elektronikus kapcsolással vannak ellátva, amelyek késleltetik a hang és kép megjelenését mindaddig, míg azok a bemelegedés során nem kerülnek élvezhető állapotba. Jelen találmány lényege az, hogy a csőbe olyan kapcsolót helyezünk, amely a cső fűtőtest .melegének hatására jön működésbe és valamelyik elektródáját csak akkor kapcsolja az illető elektróda bevezetőjére, (csőlábra), ha a katód már elérte az üzemi hőmérsékletét. E megoldás a fentiek szerint nyilvánvalóan átsegíti a csövet az említett káros és kellemetlen bekapcsolási jelenségeken, a cső élettartamát pedig megsokszorozza. A találmány egy kiviteli példáját az 1. ábra ismertéti. A cső fő alkatrészei a következők: 1: bevezető, 2: állvány, 3: búra, 4: katódcső (magfém), 5: emissziós réteg, 6: fűtőtest, 7: anód, 8: tartócsillám, 9: érintkezőrugó; 10: támasz, 11: ikerfém (bimétall), 12: érintkezőrugó kivezetőszalag. A találmány szerinti cső működése a következő; Bekapcsolás után a 6 fűtőtest melegíteni kezdi a katódot, amely sugárzás révén az anódot is bemelegíti, mire az anódra hegesztett 11 „U" alakú ikerfém ki akar egyenesedni és rövidesen hozzáér a 9 érintkező rugóhoz. Ekkor az anód a 11 ikerfém, a 9 érintkezőrugón és a 12 szalagon keresztül villamos érintkezésbe kerül az 1 bevezetővel. Hideg állapotban a 9 ériritkezőrugó a 10 támaszra támaszkodik és ikerfém, valamint az érintkezőrugó közötti rés úgy van beállítva, hogy közöttük az érintkezés akkor jön létre, amikor a katód már elérte az üzemi hőmérsékletet. 10 15 20 25 30 35 40 45 Az ilyen cső szimbolikus rajza a 2. ábrán látható, ugyanazokkal a jelölésekkel, mint amiket az 1. ábrán alkalmaztunk. A bevezetőben leírt emissziós rétegleválások és ezzel kapcsolatos átütések elsősorban egyenirányító csöveknél fordulnak elő, minthogy e csövek fajlagos katódárama az összes csövek közül a legnagyobb. Különöisen kritikus a helyzet a tv-készülékek ún. booster diódáknál, ahol a niagy fajlagos terhelés még nagy mennyiségű igénybevétellel is párosul. Ezért a találmány alkalmazása elsősorban a booster diódáknál előnyös. A 3. ábrán mutatjuk be a találmány szerinti kapcsolóval ellátott booster dióda alkalmazását az egyébként ismert soreltérítő kapcsolásban. A találmány szerinti 15 booster dióda a 13 soreltérítő trafóval, a 14 sorvégerősítő pentódával, 16 nagyfeszültségű egyenirányítóval és 17 soreltérítő tekerccsel ismert módon van összekapcsolva, de a 18 booster kondenzátor és a 19 pontra kötött áramforrás nem csatlakozik közvetlenül a booster-dióda anódjára, hanem csak a találmány szerintii belső 9 kapcsolón keresztül, amelynek kontaktusa csak akkor zárul, ha a készülék csövei már bemelegedtek. Az ilyen kapcsolással ellátott készülék megjelenése pillanatában azonnal végleges és élvezhető képet ad, a booster-diódát pedig megkíméli a bekapcsolás káros jelenségeitől. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső, amelynek legalább két elektródája van, célszerűen televízió vevőkészülékhez, azzal jellemezve, hogy a cső a buráján belül elrendezett kapcsolója van, amelynek egyik érintkezője (11) a cső egyik elektródájával (7), a másik érintkezője i(9) pedig a cső ezen egyik elektródájának kivezetésével (1) van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kapcsoló egyik érintkezője egy ikerfém i(ll), amely a cső anódjához (7) van rögzítve. 1 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 2 75.6137/4 — Zrínyi Nyomda, Budapest. F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató