164406. lajstromszámú szabadalom • Csúcsegyenirányító kapcsolási elrendezés
3 164406 4 meg. Ha a csúcsegyenirányító által előállított egyenfeszültség hullámossága kicsi, vagyis a kisütési időállandó nagy, akkor az impulzusok csúcsfeszültségének gyors csökkenését az egyenfeszültség akkora késéssel tudja csak követni, amennyi idő a lecsökkent impulzus csúcsfeszültségnek megtelelő feszültség szintre sül ki. Az egyenfeszültség hullámosságának kis értéken való tartása, valamint a csökkenő impulzus csúcsfeszültség irányában való gyors szabályozás, két egymásnak ellentmondó követelmény, amelyek között a kompromisszumot — a számszerű adatoktól függően — gyakran nem lelhet kielégítően megvalósítani. Találmányunkkal célul tűztük ki olyan csúcsegyenirányító készítését, amely által előállított egyenfeszültség az egyenirányítandó impulzusok csúcsfeszültségével arányos és nagysága az impulzusok csúcsfeszültségét egy periódusidőn belül követi, ugyanakkor hullámossága elhanyagolható. Találmányunk szerinti csúcsegyenirányító lényege abból áll, hogy egy tranzisztor emitter körébe kondenzátort kapcsolunk, amely tranzisztor bázisára az egyenirányítandó impulzussorozatot vezetjük. A kondenzátorral párhuzamosan vezérelt-kapcsolóelemet kötünk, amelyet impulzusszünetben, -az impulzus felfutó élét tetszőleges rövid idővel megelőző kisütő impulzus segítségével vezetővé teszünk és a kondenzátort tetszőleges mértékben kisütjük. Az ábra a találmány szerinti csúcsegyenirányító egy példakénti kiviteli alakját ábrázolja, amelyben n-p-n típusú tranzisztorok Vannak alkalmazva. A találmányunk szerinti csúcsegyenirányítót az ábra segítségével ismertetjük. Felépítése, illetve működése két áramkörre osztható; töltő és kisütő áramkörre. Az egyenirányított feszültség az 1 kondenzátoron jelenik meg. Az 1 kondenzátor töltő áramkörét a 2 töltőtranzisztor alkotja. A 3 kollektor-a tápfeszültség pozitív pólusához van kötve, a 4 emitter és a tápfeszültség negatív pólusa közé az 1 kondenzátor van iktatva. Az 5 bázis a 6 ellenálláson keresztül a tápfeszültség negatív pólusához van kötve. A 2 töltőtranzisztor vezérlés nélkül lezárt állapotban van, vagyis egyik elektródáján sem folyik áram. Az 5 bázisra pozitív polaritású impulzussorozatot vezetve, a 2 töltőtranzisztor kinyit és az 1 kondenzátor ífelé áram kezd folyni. Az 1 kondenzátor töltődése egészen addig tart, amíg a 4 emitteren levő feszültség és az 5 bázison levő impulzus csúcsfeszültsége a 2 tölcőtranzisztort lezárja. Így az 1 kondenzátoron megjelenő egyenfeszültség arányos az 5 bázisra vezetett impulzussorozat csúcsfeszültségével. Az 1 kondenzátor töltését megtartja, mivel a 2 töltőtranzisztor az impulzus szünetben lezárt állapotban van. Az ismertetett csúcsegyenirányító töltőkapcsolás előnye az, hogy a kinyitott 2 töltőtranzisztor jóval kisebb ohmos ellenállást képvisel, mint az eddig ismert töltődiódás kapcsolások. A töltő időállandó kisebb lesz, ami az 1 kondenzátor gyors töltődését, illetve rövidebb időtartamú impulzusok csúcsegyenirányítását teszi lehetővé. A kis időállandó azt is lehetővé teszi, hogy az impulzusok csúcsfeszültségének növekedését az 1 kondenzátoron megjelenő egyenirányítóit feszültség egy periódus időn belül kövesse, mivel az 1 kondenzátor egyetlen impulzus ideje alatt fel tur töltődni. Az egyenfeszültség az impulzusok csúcsfeszültségének csökkenését akkor tudja a leggyorsabban követni, ha az 1 kondenzátor feszültsége az impulzus szünetben olyan mértékben -csökken, hogy az kisebb, mint a várható lecsökkent impulzus-csúcsfeszültség. A találmányunk szerinti csúcsegyenirányító kisütő áramkörével ezt úgy valósítjuk meg, hogy az 1 kondenzátorral párhuzamosan 7 vezérelt-ikapcsolóelemet kötünk. A 8 vezérlőelektródára olyan impulzussorozatot vezetünk, amely a 7 vezérelt-kapcsolóelemet — az egyenirányítandó impulzusok felfutó élét tetszőleges rövid idővel megelőző pillanatban — vezetővé teszi. Az 1 kondenzátor a 7 vezérelt-kapcsolóelemen keresztül kisül. A kisütés mértékét döntően az befolyásolja, hogy az 1 kondenzátor kapacitása a 7 vezérelt-kapcsolóelem ellenállásával mekkora kisütési időállandót alkot. A kisütési időállandót növelhetjük oly módon, hogy a 7 vezérelt-kapcsolóelemmel sorosan 9 ellenállást kapcsolunk. Ezzel beállítható az 1 kondenzátor kisütésének mértéke. Az ábrán látható kapcsolásban a 7 vezéreltkapcsolóelem egy tranzisztor, amelynek 8 vezérlőelektródája a bázisa. A kisütő impulzussorozatot 10 késleltető áramkör ismert módon állítja elő az egyenirányítandó impulzussorozatból. A kisütő impulzus minél rövidebb idővel előzi meg az egyenirányítandó impulzus felfutó élét, annál kisebb lesz a kapott egyenfeszültség hullámossága. Az egyenfeszültség hullámosságának kis értéken való tartása szükségessé teszi, hogy az egyenfeszültséget figyelő áramkör ellenállása nagy legyen. Ekkor az egyenirányítandó impulzusok szünetében az 1 kondenzátor csak jelentéktelen mértékben sül ki. A találmány szerinti csúcsegyenirányító természetesen p-n-p tranzisztorokkal is megvalósítható. Előnye a találmány szerinti csúcsegyenirányítónak azon tulajdonsága, hogy az előállított egyenfeszültség hullámossága jóval kisebb, mint az a korábbi — hasonló célra készített T*- csúcsegyenirányítóknál elérhető volt. A hullámosságot a kisütő impulzus és az egyenirányítandó impulzus felfutó éle közötti időtartamban létrejövő kisütés okozza. Helyes méretezéssel ez az idő a periódusidőhöz képest elhanyagolható. További előnye az ismertetett csúcsegyenirányítónak, hogy az impulzussorozat csúcsfeszültségének — mind növekvő, mind csökkenő irányú — gyors változását, az egyenfeszültség egy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
