164405. lajstromszámú szabadalom • Kőzetfejtőszerszám

164405 5 6 rülmények között hibaként lennének csak érté­kelhetők. Különösen arra kell ügyelni, hogy a 21 fő­szabályozószelep 22 vezértolattyú ja úgy legyen kialakítva, hogy az mindegyik vezérlő állásban megmaradjon mindaddig, amíg akár az egyik 23 vezérdugattyú, akár a másik 24 vezérdu­gattyú nyomás alatt van. A 3. ábrán látható kiviteli példa sok tekin-1 tétben megfelel az 1. és 2. ábrákon látott kivi­teli példáknak. A következőkben az azonos funkciókat be­töltő szerkezeti elemeket — a lehetőséghez mérten — azonos hivatkozási számokkal jelöl­jük meg. A 3. ábrán látható kőzetfejtőszerszám szer­kezetében a 10 henger 10c szakaszán egy 41b levegőbeömlő-nyílást képeztünk ki, amelyben egy visszacsapó szelep van beépítve, amely le­hetővé teszi azt, hogy a 10 henger 10c szaka­szába levegő áramoljék. Ennek következtében a dugattyúnak elülső szakasza légszivattyúként viselkedik, amely a henger elülső szakaszát ál­landóan nagyobb nyomás alatt tartja, mint a környezeti atmoszférikus nyomás, úgyhogy a fejtőszerszám ütési munkát kifejtő környezeté­ből por nem juthat be a hengertérbe. A tiszta levegő a henger hátoldali tartományából azon­ban bejut a hengerbe. Rendes körülmények között a fejtőszerszám balra mutató irányban, a 45 peremre üt rá, mi­közben a szerszám az ütés alkalmával a kőzet­hez, vagy a feltörni kívánt felülethez nyomó­dik hozzá. Annak érdekében, hogy a szerszám üresjárati ütéseit is biztosíthassuk, a vésőhöz egy 44 ütközőt alkalmaztunk, a 10 henger 10b szakaszához pedig egy lökéscsillapítást végző 43 mentesítő vezetéket csatlakoztattunk, melyben egy olyan lökéscsillapító van elhelyezve, amely a 11 dugattyú energiáját felemészti. Az 1. és 2., valamint 3. ábráik segítségével bemutatott és fentebb leírt berendezést ala­csony nyomáson működtetett berendezésnek te­kinthetjük. A berendezés működtetésének van egy másik módja is, amelyet impulzuskapcsolás útján történő működtetésnek nevezhetünk. Ez a következőképpen történik: Ennél a működtetési módnál (lásd a 3. és 4. ábrákat) a 10 hengerben van kialakítva a lOd kamra, melynek valamivel kisebb az átmé­rője, mint a gyűrű alakú 10a főkamránák. A kőzetfejtőszerszám működtetése alkalmával a 22 vezértolattyút a 11 dugattyú löketének végén át kell kapcsolni. Á találmány szerinti meg­oldásnak megfelelő kiviteli példában ez úgy zajlik le, hogy a lOd kamrában nyomáskülönb­séget hozunk létre. Ez a nyomáskülönbség — amint a 4. "ábrából látható — a nyomást köz­vetítő közeget vezető 46 vezeték segítségével közvetlenül gyakorolhat .hatást a 22 vezérto­lattyúra, vagy esetleg _a 30 szabályozószelepre, amely a 46a vezeték révén (lásd a 3. ábrát) a 10 hengerben kialakított lOd kamrával van ösz­szeköttetésben. A szerszám üzembehelyezéséhez a 22 vezér­tolattyút egy segéddugattyú vagy valamilyen rugós szerkezet segítségével (ezt a rajzon nem ábrázoltuk) bálra, tehát a 4. ábrán látható állás­ba visszük, s ennek következtében a munka­folyamat a fentebb már leírt normális körül­mények között és módon indul meg. A 21 fő­szabályozószelepben levő 22 vezértolattyú a nyo­mást közvetítő közeget szállító 48 és 49 cső­vezetéken át — melyek a 10 hengerben kiala­kított gyűrű alakú 10a ifőkamrálhoz csatlakoz­nak — hidraulikus úton egyensúlyban van. A 11 dugattyú visszafelé irányuló löketének végén a 22 vezértolattyú az 1., 2. és 3. ábrák útján bemutatott átkapcsolása a gáz nyomásá­nak növekedése révén következik be és all dugattyú löketét elölről kezdi, mi mellett a nyomást közvetítő közeg a 49 vezetéken át távo­zik. A dugattyú munkalöketének egy része után a nyomást közvetítő közeg eltávozása az el­folyónyíláson (keresztül olyan mértékben kö­vetkezik be, hogy a dugattyú a lökéscsillapítást végző, kisebb átmérőjű lOd kamrába halad. A kiáramló nyomóközeg ezután a 46 vezetéken keresztül, a 22 vezértolattyú házának jobboldali 24a kamrájába áramlik, vagy pedig a 46a ve­zetéken át a 30 szabályozószelephez folyik, aszerint, hogy a berendezés hogy van kialakít­va. Ezután a 22 vezértolattyú balfelé mozog. A felesleges nyomóközeg az 50 vezetéken át távozik. Az 50 vezetékbe van beépítve a be­állítható 51a fojtószelep, amely lehetővé teszi azt, hogy a 46 vezetékben a nyomást szabályoz­ni lehessen. Annak érdekében pedig, hogy az energia­veszteségeket el tudjuk kerülni, a 46 és 48 ve­zetékek átmérőjét nagyobbra választottuk. Ezen túlmenően azonban a szelep működtetésére szol­gáló, kiáramló, nyomást közvetítő közeg nyo­mása, megközelítően éppen akkora, mint a nyo­mást közvetítő közeg nyomása normális ki­áramláskor. A szerszám be- és kikapcsolását végző kap­csoló-berendezésben egy be- és kikapcsolószelep van a 26 főtápvezetékben elhelyezve — amint az 5. ábrán is látható — de lehet egy 53 ki­kapcsolószelep is az indítást vezérlő 32 veze­tékbe beépítve — -amint ezt viszont a 6. ábra mutatja. A nyomást létesítő közegként alkalmazott gáz helyett lehet a 13 kamrát egyéb, össze­nyomható közeggel, például valamilyen folya­dékkal is megtölteni. Ebben az esetben — ha például a szerszámot hidraulikával működtet­jük — előnyös, ha mindez, mind pedig a szer­szám működtetésére szolgáló közeg azonos. Szabadalmi igénypontok: 1. Nyomást közvetítő közeg útján működte­tett, hengerdugattyúval összeépített kőzetfejtő­szerszám, azzal jellemezve, hogy a berendezés­ben a hengerhez csatlakozó nyomásváltozást érzékelő, főszabályozószeleppel (21), ebben levő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom