164397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-amino-imidazol-4-karboxamid-illetve -4-karboxtioamid-sók előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 164397 läl Bejelentés napja: 1971. IX. 03. (Cl—1156) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 49/36 Hyp Közzététel napja: 1973. IX. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1975. X. 31. Feltalálók: Schawartz József vegyész, 50%. Dr. Hornyok Gyuláné iszül. Hámor- Mária vegyészmérnök, 50%, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás 5-amino-imidazol-4-karboxamid, illetve -4-karboxtioamid-sók előállítására Az (I) általános képletű vegyületek a gyógyászati fontosságú 5-amino-imidazol-4-karboxamid (a továbbiakban AIGA), az 5-iammo-imidazol-4--karboxtioainid és ezek sói (mely képletben Z jelentése oxigén- vagy kénatom). A sók az (IA) 5 általános képletnek felelnek meg (mely képletben A jelentése kénsav, foszforsav, perklórsav, trifluoreoetsav, para-toluolszulfonsav, pikrinsav vagy orotsav anionja). A 157.880 sz. magyar szabadalomban leírt el- 10 járásunkban rámutattunk a 2-amino-2-ciánacetaimid formamidinacetáttal történő reakciójának műszak^gazdaságossági szempontjaira. Ennél az eljárásnál az 5-amino-imidazol-4-'karboxiamidot klórhidrátja alakjában (különítettük el. 15 A 1.437.213 sz. francia szabadalmi leírás sze-* rint az 5-amino-imidazol-4-ikar)boxanjid oly módon állítható elő, hogy 5-amino-4-cián-imidazolt lúgos alíkálifémhidroxid-oldattal melegítenek. 20 Az eljárás hátránya, hogy a fenti kiindulási anyag gyenge kitermeléssel és nehezen előállítható vegyület. Az eljárás üzemi körülmények között nehezen kivitelezhető és a terméket károsító lépéseiket tartalmaz (nagy oldószer-térfoga- 25 tóikkal való műveletek, ioncserélő gyanták alkalmazása, bepárlás). A J. Org. Chem. 24,256 (1959.) irodalmi helyen ismertetett eljárás szerint fenilazomaÍonam:id-.amidint cinkkel és hangyasavval, vagy katalitikusan redukálnak. Az 30 előbbi módszer hátránya a gyenge kitermelés, míg az utóbbié, hogy igen költséges, nemesfémben dús katalizátor (30%-os palládiumszén) alkalmazására van szükség és a hidrogénezést nagymértékben korrozív tömény hangyasavas közegben végzik el. Az 5-amino-imidazol-4-karboxtioamid előállítására a szakirodalomban több módszer ismert. G. Shaw és D. N. Butler (J. Chem. Soc. 4040 (1959) 2Hamino-2-ciántioacetamidot formim ino-izopentiléter-klórihidráttal reagáltattak és az imidazol-származékolt pikrátja alakjában különítették el 18%-os kitermeléssel. M. Ikehara és mts. (Chem. Pharm. Bull. Tokyo) 10.633 (1962) AICA-klórhidrát piridines oldatát foszfor-pentaszuifiddal kezelik; kitermelést az általuk leírt 235—237 C° olvadáspontú pikrátra nem említenek. A Ger. Offenl. 1.806.231 (C. A. 72. 3488 1970 eljárás szerint az AICA+foszforpentaszulfid reakció folyamán keletkező karboxtioamid vegyület klórhidrátj ára 21,8%-os kitermelést adnak megj Megtekintve a 2-aminc-2-ciánacetamid ill. tioamid és a protonált fonmamidin közötti reakciót (1. reakció-séma), és az átmeneti termék szerkezetét (B), ennek gyűrűzárását, valamint a keletkezett (I) általános képletű vegyület oldhatósági viszonyait; kitűnik az A— anion szerepe. *így pl. a higroszkópos és bomlékony formamidin-klór 164397