164396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony anyagok folyamatos leadására alkalmas készülékek tömeges előállítására

1643Ő6 5 6 Vei lehetővé tegye az egyenletes elosztását szilárd oldat formájában az A anyagon belül. A használatra kész készítmények (A alkotórész) formában és méretben lényegében megfelelő, nagymolekulájú anyagot tartalmazó tömbök, lapok vagy szilárd masszák ismert előállítása után a találmány szerinti eljárás a következő, a'), b') és c') munkafolyamatokat foglalja magában. a') A tartályba egyrészt alkotóként nagymolekulájú anyagot tartalmazó szilárd A masszát, másrészt B folyadékot viszünk be. A B folyadék a szilárd A anyagot körülfogja. b') A tartályt légmentesen lezárjuk. c') A légmentesen lezárt edényben egymással érintkező, A és B alkotórészből álló rendszert legalább az impregnálási időnek megfelelő időtartamig állni hagyjuk. Az eljárásban meglepő módon a c') állás kezdete és befejezése között eltelt idő alatt külső behatás vagy energiaráfordítás nélkül a nyilvánvaló kétfázisú szilárdfolyadék rendszer szilárd, egyfázisú összetételűvé válik. E rendszerben abszorpció révén szilárd oldat képződése közben a B folyadék az A nagymolekulájú anyagon belül egyenletesen eloszlik. A B folyadék emellett az A szilárd anyagban fizikai-kémiai kötések révén megkötődik, úgy hogy az elpárolgás folyamán az illó anyag csak molekuláris arányban képes eltávozni. Az eljárás márcsak azért is előnyös, mert olyan elpárologtató berendezéseket szolgáltat, melyek egyaránt megbízhatók a használatban és a raktározásnál. A találmány szerinti eljárásban a B folyadék abszorpciója az A anyagban nem megfordítható folyamat, azaz nem következhetik be a B folyadék hátrányos deszorpciója, például kiizzadással vagy a nehézségi erő hatására vagy a szilárd anyag nyomására bekövetkező szétválása. Ez érvényes olyan esetre is, amikor a nagymolekulájú szilárd A anyag szivacsos szerkezetű. Az A anyag nagymolekulájú alapanyaga előnyösen egy vagy több, mesterséges vagy szintetikus polimerizátumból, kopolimerizátumból, előnyösen plasztikus vagy termoplasztikus anyagból áll. A találmány tárgyát képező eljárás szerint a nagymolekulájú anyagból álló tömbök, lapok vagy szilárd masszák készítésére a plasztikus vagy termoplasztikus anyagok ismert, tetszőleges előállítási vagy formázási eljárása végezhető. A polimerizátum fajtájától és a kívánt eljárástól függően a következő munkamódszereket lehet alkalmazni: öntés üreges formává, öntés végtelen szalagon, extrudálás szélesrésű szerszámon vagy körgyűrűs fóliaszerszámon, kalanderezés, száraz vagy nedves prés-fonási eljárás segítségével, futószalagként, vagy agglomerálás formájában. Igénybevehetők különleges eljárások is, például előpolimerizált monomer kiöntése, melyhez katalizátort adagolunk, vagy pedig reakcióképes keveréket is kiönthetünk. Az előbbiekben említett sajtolási eljárásokkal a szilárd A anyagot általában végleges formájában és méretében kapjuk. A többi munkafolyamatban előterméket kapunk, melyből azután vágással, fűrészeléssel, forgácsmentes alakítással, kivágással, ragasztással, hegesztéssel stb. alakítjuk ki a termék végleges formáját. A szilárd nagymolekulájú anyag tetszőleges formájú lehet, de „a B folyadékkal való érintkezésre rendelkezésre álló anyagfelület/ anyagtérfogat" aránya a CGS-rendszerben legalább 2 kell legyen. Előnyös formák ezért a lapok, fóliák, csíkok, rudak, idomrudak és az alábbiakban ismertetett különleges lapok és rudak. Különféle szerkezetű anyagokat lehet alkalmazni. A szilárd nagymolekulájú A anyag egyedi esetben lehet rostos, habformájú, porózus és különösen habosított, fóliaalakú, nemezeit vagy szövött, de mégis tömör és legalább egy üreggel rendelkezzék. Tömör anyag esetében az impregnálandó felület és térfogat arányát a felület nem sima kialakításával, például hullámosítással, szemcséssé tétellel, perforálással és recézéssel, növelni lehet. Különösen előnyös kiviteli formák azok a lapok, amelyek rövidebb oldala 2—15 cm, hoszszabb oldala 4—30 cm és vastagságuk 1—15 mm. A következőkben ismertetjük a találmány tárgyát képező eljárások jellemzőit. a') Munkamenet A tartály alakja és típusa nem döntő, de alkalmasnak kell lennie arra, hogy a B folyadék az A anyag felületének legalább egy részével érintkezzék és a minimális állási idő után a B folyadéknak az A anyagba való homogén behatolása és egyenletes eloszlása végbemehessen. A tartály az A anyag és B folyadék együttes menynyiségének befogadására megfelelő méretű legyen. Célszerűen olyan kiképzés, hogy a szilárd nagymolekulájú A anyag az impregnálási idő nagyobb részében a B folyadékban fürödjék. Ez utóbbi feltételnek előnyösen lágy tasaktartály felel meg, amelynek formája és mérete a szilárd, nagymolekulájú A anyagénak megfelel. Az eljárásnak megfelelően abszorSealandó B folyadék súlya —- az előbbiekben leírt szempontok szerint — 0,05—4 rész B/A rész aránynak kell hogy megfeleljen. Ha a szilárd A anyagot tömb, lap, fólia, szalag vagy idomrúd formájában alkalmazzuk, az előbb említett arány célszerűen 0,1—0,8 súlyrész B anyag/l súlyrész A anyag. Ha a szilárd A anyagot igen vékony szalagok, rostok, nemez, vagy szövet formájában alkalmazzuk, előnyösen a 0,3—1,5 súlyrész B anyag/l súlyrész A anyag arány. Ha a szilárd A anyagot sejtalakú vagy szivacsszerű szerkezet formájában használjuk, az arány előnyösen 0,6—3 súlyrész B anyag/l súlyrész A anyag. A sorrend, amelyben a szilárd nagymolekulájú anyagot és a B folyadékot a tartályba beadagoljuk, az impregnálás folyamatát nem befolyásolja, de megállapításunk szerint mégis célszerűbb először a szilárd, nagymolekulájú anyag beadagolása.' 10 15 20 25 30 35 40 45 50 35 60 3