164390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid polimerizálására
5 164390 6 hibitálás és az elválasztás oly módon, hogy a nem reagált monomert a polimerből elgőzölögtetjük. A találmány szerinti katalitikus rendszer értelemszerűen alkalmazható olyan vinilklorid kopolimerek előállítására, amelyek 50 s%-ig tartalmaznak legalább egy másik, a vinilkloriddal kopolimerizálható, etilénesen telítetlen monomert. Az egyetlen különbség a fent már leírt eljárással szemben az, hogy a kiinduló monomer elegy vinilklorid és egy vagy több más, etilénesen telítetlen kopolimerizálható monomer elegye. „Etilénesen telítetlen" meghatározás alatt azokat a szerves vegyületeket értjük, amelyek C=C csoportot tartalmaznak. Ilyen vegyületek például a vinil és vinilidén vegyületek: vinilidénfluorid vagy -klorid, vinilfluorid, a 2—18 szénatomszámú alifás karboxilsavak észterei, például az ecetsav vinilésztere, a propionsav vinilésztere, stb. az akril típusú monomerek, mint az akrilsav, metakrilsav és ezek származékai: az akrilnitril, az 1—12 szénatomszámú alifás alkoholok akrilátjai és metakrilátjai, stb. A találmány szerinti gondolat jobb megvilágítása, valamint a gyakorlatbavitel céljából közöljük a példákat, anélkül, hogy a találmány pusztán azokra korlátozódnék: 1. példa: Egy 2 literes polimerizáló reaktorba, amelyben 2000 g, —30 C°-ra előhűtött vinilkloridot adagoltunk, és amelynek azt a hőmérsékletét termosztatikus fürdővel tartjuk fenn, két óra alatt a következő anyagokat tápláltuk be: kumén-hidroperoxid 3 g, ammónium mono-metil-szulfit 2,3 g. A betáplálás befejezése után, a reaktort még —30 C°-on tartottuk állandó keverés közben, nitrogén áramban 1 órán keresztül. Kiürítettük a reakciós elegyet és a polimert szűréssel kaptuk. A kapott polimert ezután metilalkohollal mostuk, majd 50 C°-on vákuumban szárítottuk 12 órán keresztül. 240 g polimert kaptunk {a konverzió 12%), amelynek tulajdonságai a következők: Belső (valódi) viszkozitás 1,30 dl/g Pl 98,7 Eredeti szín B 93,5 A valódi viszkozitást 30 C°-on ciklohexanonban határoztuk meg. A polimer eredeti színét a General Electric integrációs spektrofotométerrel határoztuk meg, amely megfelel a szín CLE. rendszerű mérésének. Ezen rendszer a színt „tisztasági index-szel" (Pl) és a „fehérséggel" í(B} fejezzük ki (a szabványos világításra vonatkoztatva). 5 2. példa: Az 1. példában leírt módon eljárva, két óra alatt a 2 literes polimerizáló reaktorba, amelyben 2000 g folyékony vinilkloridot töltöttünk be 10 előre —30 C°-ra lehűtve, a következőket tápláltuk be: terc.butil-hidroperoxid 1,8 g, tetra-metil-ammónium imono-etil-'szulfit 10%-os etilalkoholos oldata 3,5 cm3 . 15 A tetra-metil-ammónium mono-etil-szulfit etilalkoholos oldatát úgy állítottuk elő, hogy 3,78 g kéndioxidot reagáltattunk 5,4 g tetra-metil-ammóniumhidroxiddal 100 cm3 etilalko-20 hóiban. A polimerizálás hatásfoka 12,5% volt, és a kapott polimer jellemzői az alábbiak: Belső (valódi) viszkozitás 1,38 dl/g 25 Pl 98,9 Eredeti szín B 94,2 Ugyanezeket az eredményeket kaptuk, ha az 30 etilalkoholos oldatot 3,78 g S02 és 8,1 g tetra-metil-ammóniumhidroxid reagáltatásával készítettük; 100 cm3 etilalkoholban. 3. példa: 35 Az 1. példa szerint eljárva, két óra alatt a reaktorba tápláltunk kuménhidroperoxidból 5,0 g-t, 40 dimetil-ammónium terc.butilszulfit 12,8 g-ját. A konverzió 12,8% volt és a kapott polimer tulajdonságai: 45 Belső (valódi) viszkozitás: 1 dl/g Pl 99,0 Eredeti szín B 93,2 50 4. példa: Teljesen azonos módon, mint az 1. példában, két óra alatt 55 kuménhidroperoxidból 3,0 g-t mono-metil-ammónium-etilszulfitból 2,8 g-t tápláltunk be két óra alatt. A polimerizálás konverziója 9,2% volt és az 60 alábbi tulajdonságú polimert kaptuk: Belső (valódi) viszkozitás 1,01 dl/g Pl 99,8 Eredeti szín 65 B 94,2 3
