164385. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés erősítő trapézjel torziításának csökkentésére célszerűen trapézjellel modulált rádió-adóberendezéshez

164385 3 4 nagyfrekvenciás 3 végerősítő fokozat erősíti. A vivőfrekvencia modulálása a nagyfrekvenciás 3 végerősítő fokozatban történik, s innen az amp­litúdóban modulált rádiófrekvenciás jel a 4 an­tennán kerül kisugárzásra. A moduláló jel a 6 modulálójelJ bemenetről a 7 üzemmódkapcsolón keresztül vagy a hangfrekvenciás 8 előerősítőre, vagy a 10 trapézadapterre jut, Amennyiben az adó nem tirapézmodulációs üzemben működik, a moduláció a hangfrekvenciás 8 előerősítőn, a to­vábbi hangfrekvenciás 9 erősítőkön és a modulá­tor 5 végerősítő fokozatán keresztül történik. Trapézmodulációs üzemben a moduláló jel a 10 trapézadapteren át a hangfrekvenciás 9 erősí­tők valamelyik közbenső fokozatára jut. Innen a kellően felerősített jel a modulátor 5 végerősítő fokozatán keresztül végzi a modulációt. A találmány szerinti trapézadapter elvi és áramköri felépítése, valamint a működése a 2. ábra alapján követhető. A moduláló jel a 6 mo­dulálójel-bemenetre kerül. Innen a jel esetleg 11 magas frekvenciákat kiemelő áramkörre jut. Ezen áramkör a beszédjel magasfrekvenciás komponenseinek amplitúdóját az alacsonyfrek­venciás komponensekhez képest a vágás előtt megnöveli és ezzel a vágás során létrejövő hang­mélyülést csökkenti. Alkalmazásának szükséges­ségét a felhasznált mikrofonok és átviteli rend­szerek jellemzői határozzák meg. A 11 magas frekvenciákat kiemelő áramkört 12 erősítő fo­kozat követi, amelynek feladata, hogy vágás előtt kellő szintre erősítse a moduláló jelet. A 12 erősítő kimenetéről a felerősített jel a szim­metrikus 13 beszéd jelvágó áramkörre kerül. A 13 vágóáramk őrből kilépő jel torzítatlan trapéz­jel. Ha az adó torzítás nélkül dolgozna, ez a jel közvetlenül alkalmas lenne modulációra. A leg­több esetben az adó torzítást okoz, ezért a 13 vágóáramkört előtorzítást végző 14 korrektor követi. Az előtorzító áramkör a vágott beszédjel előtorzítását végzi. A 14 korrektor után a jelet 15 aluláteresztő szűrőn vezetjük keresztül, amely a vágott jel nagy sávszélességigényét csökkenti a kívánt mértékre. Az adó torzításának megszüntetését a 14 kor­rektoráramkö'r végzi. Az adó torzítása döntően a rossz futási időmenetből származik. Klasszikus megoldásként a futásiidőkorrektorokat hasz­nálhatnánk. A gyakorlatban azonban nehezen realizálható elemeiket kapnánk ezzel a megol­dással. Eljárásunk újszerűsége éppen az, hogy nem a fázismenetet korrigáljuk, hanem az amplitúdó menet megfelelő alakításával érjük el a torzítat­lan átvitelt. Az adók többsége a rossz alacsonyfrekvenciás futási időmenet miatt differenciált jellegű tor­zítást hoz létre. Ezért olyan előtorzítást végzünk a trapézjelen, hogy az az adón áthaladva torzí­tatlan kimenő jelet adjon. A 3. ábra a) részén látható, várhatóan hogyan torzítják majd az adóberendezés hangfrekven­ciás fokozatai a trapézjelet. A torzítatlan 18 trapézjel a 17 trapézjelbe­menetről a hangfrekvenciás 9 erősítőkön, majd az 5 modulátor végerősítőn keresztül a nagy­frekvenciás végfokozat 19 bemenetére kerül. A nagyfrekvenciás végfokozat 19 bemenetén a 14 korrektor nélküli esetben differenciált jelleggel torzított 20 trapézjel lesz. A 3. ábra b) részén a 14 korektror elvi elren­dezése látható. Itt torzítatlan 18 trapéz jel a 17 trapézjelbemenetről először a 14 korrektorra kerül. A 14 korrektor előtorzítást végez a trapéz­jelen. Az előtozított 21 trapézjel a hangfrekven­ciás 9 erősítőkön és az 5 modulátor végerősítőn áthaladva, ellenkező jellegű torzítást szenved, így a nagyfrekvenciás végfokozat 19 bemenetén torzítatlan 18 trapézjel jelenik meg. A 14 korrektoráramkörre példaképpen három elrendezést dolgoztunk ki. Első megoldás: Az áramkör rajza a 4. ábrán látható, műkö­dése a következő: Az Rí és Ra ellenállás a C kondenzátorral in­tegráló tagot képez. Ha C kondenzátor reaktan­ciája jóval kisebb, mint R3 ellenállás értéke, ak­kor a C kondenzátoron integrált 22 jelet kapunk. A 22a kimenet esetleges vizsgálatok céljaira szolgál. Az integrált trapézjel és az R2 ellenál­láson megjelenő eredeti jel összege a szükséges előtorzított 21 jelet adja. Második megoldás: A megoldás elrendezését az 5. ábra mutatja, működése a következő: A torzítatlan 18 trapézjel 23 amplitúdószabá­lyozón és 24 hibajel-előállító körön — mely eb­ben a példában változtatható időállandójú in­tegráló kör — keresztül jut a 25 jelösszegű áramkör bemenetére. Az összegző kimenetén az előtorzított 21 jelet kapjuk. Az előző megoldás­sal szembeni előnyök: il. Az integráló kör időállandója a kijövő jel amplitúdójától függetlenül változtatható. 2. Beállítási könnyebbség az 1. pontból követ­kezően. Megjegyezzük, hogy jelösszegző áramkör min­denkor az előjelek és fázishelyzetek figyelembe­vételével működik, így adott esetben különb­ségképző áramkört is értünk ezen a kifejezésen: Az elrendezést a 6. ábra mutatja. Működése: A torzítatlan trapézjel a 23 amplitúdó-szabá­lyozókon keresztül a 25 és a 25i jelösszegű áramkör egyik-egyik bemenetére kerül. A 25 és 25i áramkörök kétbemenetű jelösszegző áram­körök. A torzítatlan trapézjel az adóberendezés-tor­zítást utánzó 26 áramkör bemenetére is rájut. A 26 áramkör kimenetén így a 27 torzított tra­pézjel jelenik meg. A 25i jelösszegző áramkör egyik bemenetén így a 18 torzítatlan trapézjel, a másik bemene­tén a 27 torzított trapézjel van. A 25i jelösz­szegző áramkör kimenetéről a 23 amplitúdósza­bályozón keresztül a 22 előtorzító jel a 25 jel­összegző áramkör másik bemenetére jut, A 25 jelösszegző áramkör egyik bemenetén így a 18 torzítatlan trapézjel, a másik bemenetén a 22 előtorzító jel van. A 25 jelösszegző áramkör kimenetén végül a szükséges 21 előtorzított tra­pézjelet kapjuk. Az elrendezés előnye: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom