164385. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés erősítő trapézjel torziításának csökkentésére célszerűen trapézjellel modulált rádió-adóberendezéshez
164385 3 4 nagyfrekvenciás 3 végerősítő fokozat erősíti. A vivőfrekvencia modulálása a nagyfrekvenciás 3 végerősítő fokozatban történik, s innen az amplitúdóban modulált rádiófrekvenciás jel a 4 antennán kerül kisugárzásra. A moduláló jel a 6 modulálójelJ bemenetről a 7 üzemmódkapcsolón keresztül vagy a hangfrekvenciás 8 előerősítőre, vagy a 10 trapézadapterre jut, Amennyiben az adó nem tirapézmodulációs üzemben működik, a moduláció a hangfrekvenciás 8 előerősítőn, a további hangfrekvenciás 9 erősítőkön és a modulátor 5 végerősítő fokozatán keresztül történik. Trapézmodulációs üzemben a moduláló jel a 10 trapézadapteren át a hangfrekvenciás 9 erősítők valamelyik közbenső fokozatára jut. Innen a kellően felerősített jel a modulátor 5 végerősítő fokozatán keresztül végzi a modulációt. A találmány szerinti trapézadapter elvi és áramköri felépítése, valamint a működése a 2. ábra alapján követhető. A moduláló jel a 6 modulálójel-bemenetre kerül. Innen a jel esetleg 11 magas frekvenciákat kiemelő áramkörre jut. Ezen áramkör a beszédjel magasfrekvenciás komponenseinek amplitúdóját az alacsonyfrekvenciás komponensekhez képest a vágás előtt megnöveli és ezzel a vágás során létrejövő hangmélyülést csökkenti. Alkalmazásának szükségességét a felhasznált mikrofonok és átviteli rendszerek jellemzői határozzák meg. A 11 magas frekvenciákat kiemelő áramkört 12 erősítő fokozat követi, amelynek feladata, hogy vágás előtt kellő szintre erősítse a moduláló jelet. A 12 erősítő kimenetéről a felerősített jel a szimmetrikus 13 beszéd jelvágó áramkörre kerül. A 13 vágóáramk őrből kilépő jel torzítatlan trapézjel. Ha az adó torzítás nélkül dolgozna, ez a jel közvetlenül alkalmas lenne modulációra. A legtöbb esetben az adó torzítást okoz, ezért a 13 vágóáramkört előtorzítást végző 14 korrektor követi. Az előtorzító áramkör a vágott beszédjel előtorzítását végzi. A 14 korrektor után a jelet 15 aluláteresztő szűrőn vezetjük keresztül, amely a vágott jel nagy sávszélességigényét csökkenti a kívánt mértékre. Az adó torzításának megszüntetését a 14 korrektoráramkö'r végzi. Az adó torzítása döntően a rossz futási időmenetből származik. Klasszikus megoldásként a futásiidőkorrektorokat használhatnánk. A gyakorlatban azonban nehezen realizálható elemeiket kapnánk ezzel a megoldással. Eljárásunk újszerűsége éppen az, hogy nem a fázismenetet korrigáljuk, hanem az amplitúdó menet megfelelő alakításával érjük el a torzítatlan átvitelt. Az adók többsége a rossz alacsonyfrekvenciás futási időmenet miatt differenciált jellegű torzítást hoz létre. Ezért olyan előtorzítást végzünk a trapézjelen, hogy az az adón áthaladva torzítatlan kimenő jelet adjon. A 3. ábra a) részén látható, várhatóan hogyan torzítják majd az adóberendezés hangfrekvenciás fokozatai a trapézjelet. A torzítatlan 18 trapézjel a 17 trapézjelbemenetről a hangfrekvenciás 9 erősítőkön, majd az 5 modulátor végerősítőn keresztül a nagyfrekvenciás végfokozat 19 bemenetére kerül. A nagyfrekvenciás végfokozat 19 bemenetén a 14 korrektor nélküli esetben differenciált jelleggel torzított 20 trapézjel lesz. A 3. ábra b) részén a 14 korektror elvi elrendezése látható. Itt torzítatlan 18 trapéz jel a 17 trapézjelbemenetről először a 14 korrektorra kerül. A 14 korrektor előtorzítást végez a trapézjelen. Az előtozított 21 trapézjel a hangfrekvenciás 9 erősítőkön és az 5 modulátor végerősítőn áthaladva, ellenkező jellegű torzítást szenved, így a nagyfrekvenciás végfokozat 19 bemenetén torzítatlan 18 trapézjel jelenik meg. A 14 korrektoráramkörre példaképpen három elrendezést dolgoztunk ki. Első megoldás: Az áramkör rajza a 4. ábrán látható, működése a következő: Az Rí és Ra ellenállás a C kondenzátorral integráló tagot képez. Ha C kondenzátor reaktanciája jóval kisebb, mint R3 ellenállás értéke, akkor a C kondenzátoron integrált 22 jelet kapunk. A 22a kimenet esetleges vizsgálatok céljaira szolgál. Az integrált trapézjel és az R2 ellenálláson megjelenő eredeti jel összege a szükséges előtorzított 21 jelet adja. Második megoldás: A megoldás elrendezését az 5. ábra mutatja, működése a következő: A torzítatlan 18 trapézjel 23 amplitúdószabályozón és 24 hibajel-előállító körön — mely ebben a példában változtatható időállandójú integráló kör — keresztül jut a 25 jelösszegű áramkör bemenetére. Az összegző kimenetén az előtorzított 21 jelet kapjuk. Az előző megoldással szembeni előnyök: il. Az integráló kör időállandója a kijövő jel amplitúdójától függetlenül változtatható. 2. Beállítási könnyebbség az 1. pontból következően. Megjegyezzük, hogy jelösszegző áramkör mindenkor az előjelek és fázishelyzetek figyelembevételével működik, így adott esetben különbségképző áramkört is értünk ezen a kifejezésen: Az elrendezést a 6. ábra mutatja. Működése: A torzítatlan trapézjel a 23 amplitúdó-szabályozókon keresztül a 25 és a 25i jelösszegű áramkör egyik-egyik bemenetére kerül. A 25 és 25i áramkörök kétbemenetű jelösszegző áramkörök. A torzítatlan trapézjel az adóberendezés-torzítást utánzó 26 áramkör bemenetére is rájut. A 26 áramkör kimenetén így a 27 torzított trapézjel jelenik meg. A 25i jelösszegző áramkör egyik bemenetén így a 18 torzítatlan trapézjel, a másik bemenetén a 27 torzított trapézjel van. A 25i jelöszszegző áramkör kimenetéről a 23 amplitúdószabályozón keresztül a 22 előtorzító jel a 25 jelösszegző áramkör másik bemenetére jut, A 25 jelösszegző áramkör egyik bemenetén így a 18 torzítatlan trapézjel, a másik bemenetén a 22 előtorzító jel van. A 25 jelösszegző áramkör kimenetén végül a szükséges 21 előtorzított trapézjelet kapjuk. Az elrendezés előnye: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2