164369. lajstromszámú szabadalom • Berendezés permetlé készítéséhez
3 164369 4 anyagú objektumokban is károkat okozott és mérgezési veszélyt jelentett. A koncentráció megváltozásának elkerülését úgy igyekeztek megoldani, hogy a permetlét befogadó tartályokba mechanikus keverőszerkezeteket építettek be, vagy a tartályokban levő permetlét állandóan cirkuláltatták. Ilyen megoldást ismertet például a 261 292 számú osztrák szabadalmi leírás is. Ennél az osztrák permetező berendezésnél tehát a berendezés tartályába töltik valamilyen módon a kész permetlét és permetezés közben — esetleg annak szünetében is — egy külön (hidraulikus rendszer biztosítja a permetlének a keringtetését, valamint a tartályon belül egy mechanikus keverő szerkezet állandóan keveri az oldatot. Az osztrák szabadalmi leírás szerinti berendezés tehát csupán a koncentráció változását küszöböli ki, de a töltés és szállítás közbeni mérgezési veszélyt nem csökkenti, és egyáltalán nem szolgálja a permetté készítését. Más hasonló berendezéseknél is fennáll ez a mérgezési veszély, mert a permetté szállítása és elkészítése helyétől a növényvédő gépek töltési helyéig nincs kiküszöbölve. Vannak olyan berendezések is, amelyek a permetté elkészítésére és egyben annak kiszórására vagyis permetezésre alkalmasak. Ezeknél a mérgezési veszély csökkenthető, de a termelékenységük igen csekély és így üzemeltetésük gazdaságtalan. Ilyen megoldást ismertet például a 76 637 számú NDK szabadalmi leírás, amelyből megismerhető berendezés folyékony és por alakú növényvédő szer kiszórására alkalmas. Ismeretesek olyan felépítésű berendezések is, amelyeknél a berendezés tartályához vegyszer adagoló tölcsér van csatlakoztatva és a berendezés álló helyzetében készíthető el a kívánt koncentrációjú permetté. Ezeknél a berendezéseknél a növényvédő gép permetezési időtartamával közel azonos idő szükséges a permetté elkészítéséhez, ami azt jelenti, hogy maga a növényvédő gép szakaszosan, kedvezőtlen kihasználással üzemeltethető. A találmány szerinti berendezés segítségével az ismert megoldások felsorolt hátrányai maradéktalanul elkerülhetők és a nagyüzemi mezőgazdaság által kívánt termelékenység biztosítása mellett kizárható a mérgezési veszély mind • a kezelő személyek, mind az egyéb élő szervezetek számára, és a szervetlen objektumok káro'sodása is elkerülhető. •' : A találmány szerinti berendezés tulajdonképpen megváltoztatja a permetté elkészítésének eddig ismert rendszerét, mert a permetlének -kívánt koncentrációjú előállítása egy külön járművön történik, amely járműhöz csak a vizet kell szállítani, viszont e járműből a kész permetlé közvetlenül a felhasználás helyén tölthető át a növényvédő gépbe. A javasolt .berendezést hordozó jármű pl. traktorral vagy más erőgéppel vontatható pótkocsi lehet, vagy elhelyezhető a berendezés tehergépkocsin is. A berendezést hordozó jármű a permetezett terület mellett haladhat és a hozzája érkező növényvédő gép töltése közben állítja elő a kívánt koncentrációjú permetlét. A permetté előállítása és a növényvédő gépbe (a növényvédő gép földi permetező gép vagy növényvédő repülőgép lehet) töltése zárt rendszerben történik, így a mér-5 gezési veszély minimális. Tekintettel arra, hogy a berendezést hordozó járműhöz csak a víz utánpótlása szükséges, ennek szállítása szintén nem jelent mérgezési veszélyt. Repülőgépes növényvédelem esetében természetesen nem a perme-10 tezett terület mellett foglal helyet a berendezést hordozó jármű, hanem a növényvédő repülőgépek felszálló helyén. A találmány szerinti permetlét készítő berendezés szivattyúinak és keverő szerveinek 15 hajtása célszerűen 'hidrosztatikus motorokkal történhet, amelyek táplálása a jármű saját motorjának, vagy a vontató gép motorjának hidraulikus rendszeréből vagy az említett motorok által működtetett külön hidraulikus rend-20 szerből biztosítható. A javasolt berendezésnél egy víztartály és célszerűen két keverőtartály van alkalmazva. A víztartály egy vízszivattyú szívócsövével áll kapcsolatban és a vízszivattyú nyomócsöve olyan 23 kever ő térhez csatlakozik, amelyhez a ke verőtartályokhoz felváltva csatlakoztatható oldatszivattyú nyomócsöve is csatlakozik. Ehhez a keverőtérhez van kapcsolva a kész permetlét kiszállító nyomócső is. A szivattyú nyomócsövé-30 bői egy kiágazó csővezeték vezet egy olyan vízcsaphoz, amely biztosítja, hogy a keverőtartályok felváltva legyenek csatlakoztathatók a a vízszivattyú nyomócsövéhez. A keverőtartályokban mechanikus keverők vannak elrendezve. A berendezés üzemeltetése úgy történik, hogy amikor az egyik keverőtartályból az oldatszivattyú bázisoldatot szállít a keverőtérbe, akkor a vízszivattyú vizet szállít ugyanide és közben a másik keverőtartályba is. Ily módon tehát amíg az egyik keverőtartály ürítése történik, addig a másik keverőtartályban a bázisoldat elkészítéséhez szükséges feltöltés van folyamatban. Amikor az egyik keverőtartály kiürül, az addigra a másik keverőtartályban elkészült bázisoldat ürítése kezdődhet, ami a keverőtartályok közötti oldatcsap átváltásával biztosítható. A vízszivattyú és oldatszivattyú hajtását úgy kell megoldani, hogy azok egyidejűen működjenek. E oél érdekében a két szivattyú közös szállítómotorral hajtható. A keverőtartályokban levő keverőket hajtó motor az előbb említett szállítómotoroktól függetlenül üzem közben állandó hajtást kell, hogy biztosítson a keverők számára. A berendezés töltőcsövét a szivornya hatás kiküszöbölését biztosító módon kell kialakítani, pl. úgy, hogy a töltő cső nyitott végéhez legyen illesztve a töltőcsonk. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy víztartálya, célszerűen két keverőtartálya, a ke verőtartály okban elhelyezett hajtott ke verői és olyan keverőtere van, amelyhez egyrészt olyan oldatszivattyú nyomócsöve csatlakozik, amelynek szívócsövébe a szívócsövet a keverő-65 tartályokkal váltakozva összekapcsoló vagy a 2
