164367. lajstromszámú szabadalom • Szer a répákban előforduló gyomnövények szelektív irtására

164367 3 4 -2,3,4,5,6,7-hexahidro-ciklopenta[e]-l,3-oxazindi­on-(2,4) vegyületet és az elegyet külső hűtő al­kalmazásával két órán keresztül keverjük. Az ammóniát 2000 ml száraz éter hozzácsepegteté­sével kiszorítjuk. Az éterben nem oldódó csa­padékot leszűrjük és szobahőmérsékleten vá­kuumban megszárítjuk. 1017 g 3-ciklohexü-5,8--trimetilén-6-hidroxi-5,6-dihidro-uracilt (az el­méleti hozam 90%-a) kapunk. Olvadáspont (bomlás) 145 C°. A kiindulási anyagként alkalmazott oxazin­diont a következő módon állíthatjuk elő: 187,8 g (1,5 mól) ciklohexilizocianátot 250 ml xilolban feloldunk, az oldatot 140 C0 -ra felme­legítjük és másfél óra alatt hozzácsepegtetjük 168.2 g (1 mól) 2,2-dimetil-ciklopenta[e]-l,3-di­oxinon-(4) 300 ml xilollal készített oldatát. A re­akció folytán képződő acetont desztillálással fo­lyamatosan eltávolítjuk a reakcióelegyből. Az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, a maradékot vákuumban desztilláljuk. A hozam 166.3 g '(az elméleti hozam 70%-a) 3-ciklohexil­-2,3,4,5,6,7hexahidro-ciklopenta|é]-l,3-oxazindi­on-(2,4). A termék forráspontja 164—165 C°/0,5 Hgmm. A vegyület kristályosan dermed meg, ez esetben az olvadáspontja 70—71 C°. A találmány szerinti hatóanyagkombináció az (I) és {II) képletű komponenseket általában 5 : 1 súlyarányban tartalmazza. A találmány szerinti hatóanyagkombinációs kiváló hatást mutat a gyomnövények ellen, anél­kül, hogy a répák károsodnának. Nagyobb fel­használási mennyiségekben '(25 kg/ha^nál na­gyobb) a találmány szerinti hatóanyagkombiná­ció a totális gyomirtásra is alkalmazható. Gyomnövényeken a legtágabb értelemben itt azokat a növényeket értjük, amelyek a répa-, így a takarmányrépa- és cukorrépaföldeken gyomként előfordulnak. A találmány szerinti hatóanyagkombináció például a következő, répákban gyakran fellépő gyomnövények ellen alkalmazható: kétszikűek, így például baracklevelű ikeserűfű (Polygonum persicaria), árvacsalán (Lamium), csillaghúr (Stellaria media), fehér libatop (Ghenopodium album) és borostyánlevelű veronika (Veronica hederfolia); egyszikűek, mint egyéves per je (Poa annua) és ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides). A találmány szerinti hatóanyagkombinációt a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így ol­datokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a ható­anyagokat vivőainyagokkal, tehát folyékony ol­dószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, összekeverjük, és adott esetben felületaktív sze­reket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszper­gálószereket is alkalmazunk. Amennyiben hor­dozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segédoldószereket is adhatunk. Folyé­kony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt és benzolt, klórozott aromás vegyüle­teket, így klórbenzolt, paraffinokat, így kőolaj­frakciókat, alkoholokat, így metanolt és buta­nolt, erősen poláris oldószereket, így dimetil­formamidot és dimetilszulfoxidot, valamint vi­zet használhatunk fel. Szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum és kréta jöhetnek szóba. Emulgeálószer­ként nem ionos és anionos emulgeáló szereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén­-zsíralkohol-étereket, például alkilarilpoliglikol­-étert, alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat, diszpergálószerként lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt használhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagkombináció a készítményekben előfordulhat egyéb ismert ha­tóanyagokkal összekeverve is. A készítmények általában 0,1 és 95 súly%, előnyösen 0,5 és 90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatáanyagkombináció önmagában, készít­mények alakjában vagy az azokból készített fel­használási formák, így alkalmazásra kész olda­tok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkal­mazás a szokásos módon történik, például por­lasztással, ködösítéssel, öntözéssel, porozással vagy permetezéssel. A felületegységre eső hatóanyagkombináciö mennyiséget bizonyos határokon belül változtat­hatjuk. Általában 1 hektárra 0,05—10 kg ható­kikelés után is alkalmazhatjuk, különösen jó anyagkombinációt, előnyösen 1—7,5 kg-ot vi­szünk fel. A találmány szerinti hatóanyagkombinációt eredményt kapunk azonban, ha kikelés előtt al­kalmazzuk őket. A hatóanyagkombináció jó herbicid hatásának bizonyítására az alábbi példákat adjuk meg. Míg az egyes hatóanyagok a herbicid hatásukat illetően bizonyos hiányosságokat mutatnak, a kombináció igen széles, az egyszerű hatásössze­gezést lényegesen meghaladó hatással van a gyomnövényekre. Herbicid szereiknél akkor beszélünk szinerge­tikus effektusról, ha a hatóanyagkombináció herbicid hatása az egyes, külön-külön alkalma­zott hatóanyagokénál nagyobb. Egy két herbicid szerből álló megadott kom­bináció várható hatását a következő módon szá­míthatjuk ki (lásd: Calculating synergistic and antagonistic responses of herbicide combinations. Weeds 15, 20—22. old., 1967.): Ha X = az A herbicid szertől okozott károsítás %-ban, egy hektárra eső p kg mennyi­ség mellett, Y = a B herbicid szertől okozott károsítás %-ban, egy hektárra eső q kg meny­nyiség mellet, E = az A + B herbicid szerektől várható ha­tás, egy hektárra eső p+q kg mennyi-X Y ség mellett, akkor E=X+Y . 100 Amennyiben a bekövetkezett károsító hatás a számítottaknál nagyobb, úgy a kombináció ha­tása több, mint a komponenseik hatásának ösz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom