164354. lajstromszámú szabadalom • Tolórudas trágyaszállító szerkezet kitrágyázáshoz

164354 3 4 részletét ábrázolja, amikor a nyomóelem előrefelé mozog. A 4. ábra egy, a 3. ábrához hasonló oldalnézet a nyomóelemnek ellentétes irányú mozgása során és végül az 5. ábra egy az előző két ábrához hasonló oldalnézet egy további kiviteli alakkal kapcsolatban. Az 1. és 2. ábra az 1 trágyateret szemlélteti, melyen a 2 kaparó lépésenként szakaszosan mozog működési irányában, mely irányt az 1. ábrán az A nyíl jelöli. A 2 kaparó ellenkező irányú mozgását a B nyíl szemlélteti. Az 1 trágyatérben, annak középső részén a 3 vájat van kiképezve, melyben a trágyakaparó 4 vezetőteste mozog. A 6 forgáspont körüli, forgó mozgásra alkalmas 5 szárnyrészek vámnak elhelyezve a vezetőtest mellső részén. Ezek a szárnyrészek az üzemelési irányban bizonyos szélességben helyezkednek el, atmint azt az 1. ábra szemlélteti és a kaparó ellentétes irányú mozgása során a 2. ábráin szemléltetett összecsukott helyzetben vannak. A 3 vájatban ezenkívül a példaképpen 8X25 mm méretű 7 lapos vasrúd is vezetetten mozog és annak előre és hátra mozgását egy hajtószerkezet biztosítja, melyet a rajz külön nem szemlélteti. Ez a 7 lapos vasrúd a 8 szorítószerkezet útján egyetlen irányban mozgatja a 2 kaparót. A 3. ábrán látható kiviteli alak szerint a 4 vezetőtest U-idomként van kialakítva és a 7 lapos vasrúd vezetése ennek az U-idomnák a 9 fenékrészébein történik. A 6 forgáspont az U-idom 9B szárai között elhelyezett 9A hídra van hegesztéssel felerősítve. Az U-idom szárai között vezetetten mozog a 10 szorítótest is és ide-oda mozgásra alkalmas lapos vasrúddal illeszkedik. A 12 szorítórugók segítségével a 10 szorítótesthez illeszkedő 11 tömb a 17 szorítógörgő illesztésére alkalmas 13—16 gördülő felületekkel van kialakítva. A 12 szorítórugók helyett olajnak ellenálló gumibetétek is használhatók rugalmas elemként. A 13 és 16 gördülő felületek lényegében párhuzamosan helyezkednek el a 7 lapos vasrúddal, míg a 14 és 15 gördülő felületek emelkedő, ill. süllyedő irányúak a 13 és 16 gördülő felületekhez viszonyítva. A 11 tömböt a 18 ház fogja körül, mely felső részén nyitott és olajjal van feltöltve. A 17 szorítógörgő a 19 lemezben van esapolásisal rögzítve és ez a lemez függőleges irányban beállíthatóan a 20 csavarok segítségével van rögzítve, melyek négy 21 csapba vannak becsavarva. Másrészről a csapok a 4 vezetőtest száraihoz vannak hegesztve. A 19 lemezhez 22 oldalfalak csatlakoznak, melyek védik a 18 házat. Amennyiben a 7 lapos vasrúd működési irányban mozog, melyet a rajzon a C nyíl jelöl, mozgatjuk a lapos vasrúdon elhelyezkedő 1)0 szorítótestet. Ekkor a 17 szorítógörgőn végiggördül a 13 gördülőfelületen a 14 gördülőfelület irányában. Az utóbbi gördülőfelület ferde kialakítása következtében a 11 tömb lenyomódik a 12 szorítórugók hatása ellenében és a 10 szorítótestet a 7 lapos vasrúdhoz szorítja. Ekkor a 17 szorítógörgő és a 4 vezetőtest, mely a 19 lemez és a 21 csapok útján a szorítógörgőhöz csatlakozik, mozgásba jönnek a C-nyíl irányában. A 7 lapos vasrúd visszatérő mozgása isorán a 17 szorítógörgő ellenkező irányban végighalad a 14 gördülőfelületen a 13 gördülőfelületig (lásd 4., ábrát). Ekkor a 11 tömb ismét szabaddá válik és visszajut kiinduló helyzetébe. Így a 7 lapos vasrúd ide-oda mozgása útján biztosítjuk, hogy a 4 vezetőtest a kaparóhoz tartozó 5 szárnyrészekkel együtt a C-nyíl irányában lépésenként előre halad. Amikor a 2 kaparó eléri egyik irányban véghelyzetét, a 23 ütközővel érintkezik, a 17 szorítógörgő a C-nyíl irányában haladva szorítóhatásnak van kitéve a 14 és 15 gördülő felületek következtében. A 17 szorítógörgőnek ebben a helyzetében a 2 kaparó meghajtása lépésenként történik, amikor a 7 lapos vasrúd a D-nyíl irányában mozog. Az ebben az irányban történő mozgás során a kaparó 5 szárnyrészei a 2. ábrán szemléltetett helyzetet foglalják el. Amennyiben egy tehén a trágyatérben a kaparós-szerkezet pályáján fekszik és egy a trágyakaparó szerkezet testével ütközik, ugyanaz a folyamat játszódik le a fellépő ellenállás következtében, mintha a kaparószerkezet a 23 ütközők valamelyikével érintkezne, vagyis a kaparószerkezet irányt vált, más szóval kifejezve, ellentétes irányú mozgásba kezd. Ilyen módon az állatok testi épsége a legmesszebbmenőén védve van. A fentiekben vázoltakból kitűnik, hogy a találmány szerinti trágyaeltávolító szerkezet rendkívül egyszerű felépítésű és kifogástalanul működik, tekintettel arra, hogy csak igen kis számú mozgó alkatrészből áll. A 17 szorítógörgő és a 13—16 gördülő felületek olajfürdőben vannak elhelyezve. Az olajfürdő 18 házát a 19 lemez és a 22 oldalfalak fogják körül. Ugyanakkor folyadék nem hatolhat be az olajfürdőbe, még akkor sem, ha a folyékony trágya szintje a 10 szorítótest magasságáig emelkedne, mivel ebben az esetben a 19 lemezzel és 22 oldalfalakkal határolt harangban kismértékű túlnyomás keletkezik és ez megakadályozza a folyadéknak az olajfürdőbe való behatolását. Az 5. ábra a 4 vezetőtestnek a 19 lemezben való ingás felfüggesztéséi módját szemlélteti. A lemezből lefelé kinyúló egyik 22a oldalfal a 4a vezetőtest 9c hátrészéhez van csatlakoztatva. A 4a vezetőtest független a 4 vezetőtesttől, U keresztmetszetű, a szárak végei visszahajtottak vagyis peramezettek. A másik 22a a 4c súrlódó saruval van összekapcsolva, ez .az oldalfal ugyancsak független a 4 vezetőtesttől. A 4a vezetőtest a 4b súrlódó «saruval van kiképezve. A súrlódó saruk feladata az, hogy a trágyát a 3 vájatba tereljék. A 20 csavarok a 22a oldalfalon a 21a vállrészekbe vannak csavarozva. Az 5. ábrán szemléltetett kiviteli alaknál a 12 szorítórugókat rugalmas összenyomható 12a gumibetéttel helyettesítjük. Az ingás felfüggesztést a 24 lemezrugók segítségével létesítjük. A lemezrugók felső végei a 26 peckek segítségével a 25 vállak között vannak rögzítve, melyek a 19 lemez alsó felületéhez csatlakoznak. A 25 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2