164352. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló áramköri elrendezés távközlési hálózaton belüli összeköttetések létrehozására, fenntartására és bontására

164352 19 20 A 210—0 digitvevőnek a 205—09 bejövő trönkáramkörrel történt összekötését követően, az adatfeldolgozó a jelelosztón keresztül feszültségeket ad a bejövő trönkáramkör D jelelosztó pontjára és .működteti ennek M reléjét és eközben visszajelzést ad M vezetékén keresztül az előző központ felé, jelezve, hogy egy digit vevő csatlakoztatása a bejövő trönkáramkörhöz megtörtént és a kezdeményező központ felől az impulzus adás most megindulhat. A hívás információ minden egyes vett digitj ét a digitvevő detektálja és továbbítja a letapogató útján az adatfeldolgozó felé. Ha megfelelő számú digit vétele megtörtént (általában 3 vagy 6), amely lehetővé teszi, hogy az adatfeldolgozó meghatározza a távolsági központot, amelyet a hívás kiszolgálásánál használni kell, az adatfeldolgozó kiválaszt egy szabad kimenő trönkáramkört, abból a trönkcsoportból, amely a kiválasztott távoli központhoz vezet. Tételezzük fel, hogy a 210—39 kimenő trönkáramkör, amely ehhez a trönk-csoporthoz tartozik, szabad és hogy ezt választotta ki az adatfeldolgozó. Ebben az esetben az adatfeldolgozó úgy működik, amint azt már előzőleg ismertettük és parancsot ad a jelző felé, hogy hozza létre a szükséges hálózati utat a 205—99 bejövő trönkáramkör és a 210—99 kimenő trönkáramkör összekötésére. Ennek megtételénél az adatfeldolgozó parancsot ad a jelzőnek a bejövő összekötő vezetéken levő ISM99 választó mágnesek, valamint a kimenő összekötő vezetéken levő OSM99 választómágnesek működtetésére. Ezt követően a jelző •— ugyanúgy mint az előbb — (1) keres egy szabad öszszekötő áramkört; >(2) kiválaszt egy szabad összekötő áramkört azok közül, amelyek folyamatosan szabadok; (3) működteti a kiválasztott összekötő áramkör számára szolgáló tartómágneseket; és :(4) informálja az adatfeldolgozót, hogy melyik összekötő áramkört választotta és hogy annak tartómágnesei zártak. Tételezzük fel, hogy a 204—>99 összekötő áramkör van kiválasztva és ezért az IHM99 és OHM99 tartómágneseket működteti a jelző. Amikor az adatfeldolgozót a jelző a letapogató útján informálja, hogy a 204—99 összekötő áramkör van kiválasztva és ennek tartómágnesei vannak működtetve, ez jelet küld a jelelosztón keresztül és működteti az A99 relét, amelyik zárja munkaérintkezőit és földet ad az összekötő áramkör tartóvezetékére. Ez tartóföldet biztosít az IHM99 és OHM99 tartómágnesek számára, amikor a jelző ezt követően bontja a benne levő MC relét. Az összekötő áramkörben levő B99 relé ebben az időpontban nincs működtetve, mert szükséges, hogy a 205—99 bejövő trönkáramkör beszédvezetékei le legyenek választva ebben az időpontban a 210—99 kimenő trörikáramkörről. Ha az adatfeldolgozó megfelelő számú digitet vesz az előző központtól, hogy az lehetővé teszi annak meghatározását, hogy melyik digiteket kell a következő központ felé kibocsátani, kiválaszt egy szabad impulzusadót és ugyanolyan módon, mint az előbb, a kijelölő útján létrehozza a hálózati utat a kiválasztott szabad impulzusadó és a 210—99 kimenő trönkáramkör között. Tételezzük fel, hogy a ;205—0 impulzusadó van kiválasztva. Ebben az esetben, az adatfeldolgozó parancsot ad a jelzőnek, hogy működtesse a bejövő összekötő vezetéken levő ISMO választómágnest és a kimenő összekötő vezetéken levő OSM99 választómágnest. Ekkor a jelző kiválaszt egy szabad összekötő áramkört és működteti a kiválasztott összekötő áramkör tartómágneseit. Tételezzük fel, hogy a 204—49 összekötő áramkör szabad és ezt választotta ki a jelző az impulzusadó és a kimenő trönkáramkör között levő összeköttetés létesítésére. A kijelölő jelzi az adatfeldolgozónak, ha az összeköttetés teljessé vált és ekkor az adatfeldolgozó működteti az összekötő áramkör Ä49 és B49 reléit. Az A49 relé földeli a tartó vezetéket, hogy fenntartsa a létrehozott összeköttetést. A B49 relé működtetése zárja ennek munkaérintkezőit és összeköti a 207—49 és 208—49 útvonalak beszédvezetékeit. Az impulzusadó összekötését követően, az adatfeldolgozó a jelelosztó segítségével jelet visz át az impulzusadó felé és a következő központ által kívánt hívás-információ kibocsátásáról gondoskodik a következő központ felé, a bejövő összekötő vezeték, a 204—49 összekötő áramkör, a kimenő összekötő vezeték és a 210—99 kimenő trönkáramkör útján. A hívó bejövő trönkáramkört előzőleg már összekötöttük a bejövő összekötő vezeték útján a 204—49 összekötő áramkörrel, amely viszont a kimenő összekötő vezeték útján össze van kötve a 210—99 kimenő trönkáramkörrel. Ezen útvonal beszédvezetékei azonban tartósan meg vannak szakítva a nem működtetett B99 relé állapota miatt, amely az összekötő áramkörben van. Ez az út bontott marad, hogy ezáltal elszigetelje a hívó bejövő beszédvezetékeket a 210—99 kimenő trönkáramkörtől. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a digitvevőt összekössük a bejövő trönkáramkörrel, hogy az előző központból kibocsátott digiteket tudja venni és lehetővé teszi, hogy a 205—0 impulzusadó egyidejűleg össze legyen kötve a 210—99 kimenő trönkáramkörrel, az információknak következő központba való továbbítására. Minthogy a hívó bejövő beszédvezetékek időszakosan el vannak szigetelve a • kimenő beszédvezetékektől, ilyen módon nincs összeütközés a központ által egyidejűleg vett jelek és a központ által kibocsátott jelek között. Ezáltal a hívás kiszolgálása úgy történik, hogy lehetővé válik két híváskiszolgáló funkció egyidejű végzése a központban, egyetlen kapcsoló hálózat útján. Az adatfeldolgozó a digitvevő felé menő öszszeköttetés bontását idézi elő, miután megállapította, hogy az előző központ által kibocsátott valamennyi információ vétele megtörtént. Ezen összeköttetés bontása azáltal történik, hogy parancs megy a jelelosztóhoz, amely erre bontja a 204—0 összekötő áramkörben levő A0 relé áramkörét. Ezen relé elengedése bontja a tartóvezeték tartóföldjét az IHM0 és QHM0 tartó-10 15 20 25 30 35 40 43 50 55 60 10