164351. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hosszmértékben kifejezhető versenyeredmények önműködő megállapítására és kijelzésére

164351 Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi felépítésének egy lehetséges tömbvázlata. A 2. ábra a találmány szerinti berendezés startellenőrző egységének perspektivikus nézete. A 2a. ábra a 2. ábra A—A vonala mentén vett keresztmetszet, míg a 2b. ábra a startellenőrző egység elektromos elvi kapcsolását mutatja. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés jeladó egységének egy lehetséges kivitelét mutatja perspektivikusan, míg a 3a. ábra a jeladó egység elektromos elvi kapcsolását mutatja. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés jelérzékelő egységének példakén ti kiviteli alakját .mutatja perspektivikusan, elölről nézve. A 4a. ábra a jelérzékelő egység perspektivikus hátulnézetét mutatja. Az 5. ábra az irányérzékeny jelkiválasztó és -tároló egység kapcsolási vázlatát mutatja, verseny eredmények rögzítésére alkalmas kivitelben. A 6. ábra irányérzékeny jelkiválasztó és -tároló egység a távolugrásnál és az azzal egyező szabályok szerint értékelendő edzések és versenyek művelet értékelő hálózatának előnyös megoldását mutatja. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti berendezés elvi felépítése a következő: A starthelyen van elhelyezve az I. startellenőrző egység, amely ellenőrzi a rajtvételt, illetve a művelet szabályos megkezdését és amennyiben belépés, illetőleg kilépés történt, azáltal, hogy nyomásra érzékeny érintkezők egy áramkört zárnak, vagy megszakítanak, kimenetén jelváltozás történik, amely a berendezés kijelző részét, azaz a kiírást, kinyomtatást letiltja, pl. azáltal, hogy a tápfeszültség vezetékét bontja, vagy egyéb helyen reteszelést végez. A pályának azon a részén, ahová az ugrás vagy dobás várható, II. jeladó egység van elhelyezve, amely a tűréshatárok eltérésének megfelelő szélességű sugárnyalábot bocsát III. jelérzékelő egység felé. amely a tűréshatárok között megfelelő mérési hosszegységenként, pl. centiméterenként tagolt, cellákra bontott, és amelyhez IV. irányérzékeny jelkiválasztó és -tároló egység kimenetére V. kijelző és/vagy regisztráló egység csatlakozik. A berendezés természetesen az ábrán nem szereplő, a találmány lényegét nem érintő egységeket is tartalmaz, mint pl. tápegységet, továbbá kiegészítő komfortot, mint pl. bírói klaviatúrát stb. A 2. ábrán látható startellenőrző egység doboz alakú és például távolugrás esetén vagy dobószámok esetén is a belépés, illetőleg kilépés jelölésére a starthelyen van a földbe ásva elhelyezve oly módon, hogy felső 1 érzékelő pereme az alsó 2 érzékelő talp felé elmozdulhat és eközben a későbbiekben még ismertetendő érintkezőket működtet. Az oldalirányú védelemre 6 végelzáró lemez szolgál. A 2a. ábra a 2. ábra A—A vonala mentén vett keresztmetszet egy lehető kiviteli alakját mutatja nagyobb léptékben. Itt a keresztmetszet annyira vázlatos, hogy csak a megértés érdekét szolgálja és amint látható, a 2 érzékelő talp úgy van kiképezve, hogy az 1 érzékelő peremet felfelé mozgásában határolja, míg a 3 szigetelőlapon elhelyezett 4 álló érintkezők, valamint az 5 1 érzékelő peremmel összeépített 4a mozgó érintkezők nyugalmi állapotban 5 rugók hatására egymástól el vannak távolítva. A rugókat az érintkezőktől 7 szigetelő hüvelyek választják el. Az érintkezőkből álló kontaktussor kiképzése 10 olyan, hogy a külső rész a mérésnél figyelt sávval egy síkba esik már igen kis nyomás hatására néhány gramm erőhatásra összenyomódik, és a .megfelelő jelzőáramkört rövidre zárja és ennek következtében letiltás jön létre. Termé-15 szetesen megfelelő nyugalmi érintkezés kialakítást is lehetne alkalmazni. A 2b. ábra az I. .startellenőrző egység elektromos elvi kapcsolását mutatja, a rajzon 8 ellenőrző lámpát jelöl, 9 kapcsokra csatlakozik 20 a tápfeszültség, míg 10 kapcsoló aktivizáló szervet jelez. Az alkalmazott megoldás nem zárja ki a klaszszikus nyomhagyós belépés érzékelő elhelyezhetőségét sem. 25 A 3. ábra a II. jeladó egység egy lehető kivitelének perspektivikus rajzát mutatja. A jeladó egység elülső részén kijövő, a talajjal párhuzamos sugárnyalábbal lefedi a mérni kívánt területsávot, a felülettől számított kb. 1—5 mm 30 magasságban. A sugárnyalábot megfelelő optikai vagy elektrooptikai berendezéssel vagy pedig megfelelő egymás mellé helyezett elemi sugáradók sorával valósítjuk meg. A 3a. ábra a jeladó egység elektromos elvi 35 kapcsolását mutatja, ahol 11 az energiaforrás, 12 kapcsoló — aktivizáló — szervet jelez, míg 13 a tápfeszültség csatlakozója. A 4. ábra a III. jelérzékelő egység perspektivikus elölnézetét mutatja. A jelérzékelő egység 40 az energiafüggönnyel szemben oly módon van az illető versenyszám előírásainak megfelelő távolságban elhelyezve, hogy a sugárnyaláb a 14 árnyékoló sapkasor által képezett úton jut be az érzékelést végző sorhoz, amelynek vízszintes 45 felbontó képessége a mindenkori versenyszám által igényelt pontosságnak felel meg. Az árnyékoló sapka a környezetből esetleg bejutó illetéktelen jelzések elkerülése végett van alkalmazva a 15 kazetta bemenő oldalán. Amennyi-50 ben a II. jeladó egység és a III. jelérzékelő egység érzékelő elemei között nincs olyan tárgy, amely megakadályozná az energia terjedését, a teljes mérősor például nulla jelzést adó elektromos állapotban van. Viszont, ha az energia 55 függönybe olyan tárgy kerül, amelynek hosszterjedeime a jelérzékelő egység érzékelő sorának osztásánál nagyobb, akkor a mérőkészülék a becsapódás helyén az illető osztás pontosságával érzékeli a homogén jelszintben bekövetke-60 zett változást és azt elektromos jellé alakítja át. A jelérzékelő egység elemeit tartalmazó dobozban nyer elhelyezést a példakénti kivitelnél a logikai hálózat és a kijelző egység is. A 4a. ábrán látható 17 lámpák a mértékegy-65 ségenkénti kijelzést biztosítják, .alkalmasan ka-3