164349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás építőipari elemek előállítására

3 164349 4 szabadulnak fel, s e miatt a késztermék korrozív hatású. A műgyanta kötőanyagú farostlemezek, faforgács- és pozdorjalapok hátránya a nagy vízfelvevő képesség, ezért az építőiparban tartós beépítésre nem alkalmazhatók. További hátrányuk a magas előállítási költségük, jelenleg bútoripari célokra gyártják. A portlandcement, vízüveg vagy karbamid-formaldehid kötőanyaggal készített perlitlapok hátránya az igen nagy vízfelvevő képesség. A bitumen kötőanyagú perlit (bitumoperlit) hátránya a rendkívül alacsony nyomószilárdság, amely miatt nem gyárthatók előre, hanem az építéshelyen kell elkészíteni. További hátránya még az, hogy tartós hőállósága max. 50 C°. Fentiekben ismertetett eljárásoknál cellulóztartalmú vagy ásványi adalékanyagokhoz alkalmazott kötőanyagok egyikével sem tudtak minden szempontból megfelelő tulajdonságú, kis térfogatsúlyú, megfelelő hőszigetelő képességű, nagy nyomószilárdságú és legalább 10C°-ig tartós hőállóságú hőszigetelő-lemezeket előállítani. A vizes közegben alkalmazott kötőanyagokkal, így a portlandcementtel, magnéziacementtel, gipsszel, vízüveggel és karbamid-formaldehid műgyantával készített hőszigetelő-lemezek mindegyikének nagy a vízfelvevő képessége, ami a hőszigetelő képességet és nyomószilárdságot csökkenti és így alkalmazási területüket korlátozza. A bitumen vagy szurok kötőanyagú hőszigetelő-lemezek tartós hőállósága csupán 50—60 C° és nyomószilárdságuk alacsony. A találmány célja cellulóztartalmú és/vagy ásványi anyagokból kis térfogatsúlyú, nagy nyomószilárdságú, nedvességre nem érzékeny és legalább 100C°-ig tartós hőállóságú, jó hőszigetelő képességű építőipari elemek előállítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a cellulóztartalmú és/vagy ásványi anyag és alkálifémhidroxid és/vagy alkáli-földfémhidroxid megfelelő arányú keverékét kellő hőmérsékletre felmelegítjük, majd a kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék és természetes vagy műgyanta megfelelő összetételű és hőmérsékletű olvadékával elegyítjük, akkor a kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék és az alkáli-fémhidroxid és/vagy alkáli-földfémhidroxid között lejátszódó kémiai reakció során keletkező vízgőz és alacsony szénhidrogén felszabadulása következtében, a reakció ideje alatt, a keletkezett kötőanyag felhabzik, illetve viszkozitása nagymértékben csökken és ezáltal a cellulóztartalmú és/vagy ásványi anyag szemcséinek egyenletes vékony rétegben történő bevonása megvalósítható. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék és az alkáli-fémhidroxid és/vagy alkáli-földfémhidroxid között lejátszódó kémiai reakció eredménye képpen magasabb lágyuláspontú kötőanyag keletkezik, amelynek kihűlés után nyomószilárdsága a kiindulási anyagok nyomószilárdságánál lényegesen nagyobb. A találmány eljárás építőipari elemek előállítására cellulóztartalmú és/vagy ásványi alapanyagokból kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék, valamint gyanta és alkáli-fémhidroxid és/vagy alkáli-földfémhidroxid felhasználásával, amelynek során 15—85% cellulóztartalmú és/vagy ásványi alapanyagot 1—15% alkáli-fémhidroxiddal és/vagy 5 alkáli-földfémhidroxiddal, és adott esetben habosító anyaggal összekeverünk, majd az így nyert elegyet 120—250 C° hőmérsékletre felmelegítjük és 1—45% kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék, valamint 1-10% gyanta 120-250 C° hőmérséklet-10 re felmelegített olvadékával összekeverjük és a reagáltatás után kapott anyagot melegen formázzuk. A találmány eljárás építőipari elemek előállítására cellulóztartalmú és ásványi alapanyagokból 15 kőolaj és szénlepárlási maradék, valamint gyanta és alkáli-fémhidroxid és alkáli-földfémhidroxid felhasználásával, amelynek során 15—42,5% cellulóztartalmú és 15—42,5% ásványi alapanyagot 1-3% alkáli-fémhídroxiddal és 3-12% alkáli-föld-20 fémhidroxiddal, és adott esetben habosító anyaggal keverünk össze, majd az így nyert elegyet 120-250 C° hőmérsékletre felmelegítjük és 9—40% kőolaj és 1-5% szénlepárlási maradék, valamint 1-10% gyanta 120-250 C° hőmérséklet-25 re felmelegített olvadékával összekeverjük és a reagáltatás után kapott anyagot melegen formázzuk. A kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék, valamint gyanta olvadék és az alkáli-fémhidroxid 30 és/vagy alkáli-földfémhidroxid között 120-250 C° hőmérsékleten kémiai reakció játszódik le, amelynek során vízgőz és alacsony szénhidrogén szabadul fel, ennek eredménye képpen a keletkezett kötőanyag felhabzik, viszkozitása csökken, 35 amelynek következtében a jelenlevő cellulóztartalmú és/vagy ásványi alapanyag szemcséinek egyenletes, vékony rétegben történő bevonása megvalósul. A kapott anyag melegen történő formázásával kívánt térfogatsúlyú, nyomószilárdságú és 40 hőszigetelő képességű építőipari elem állítható elő. A találmány szerinti eljárásnál eljárhatunk úgy is, hogy az 1-45% kőolaj és/vagy szénlepárlási maradék és 1-10% gyanta 120-250 C°-ra felmelegített olvadékához 1—15% alkáli-fémhidroxidot 45 és/vagy alkáli-földfémhidroxidot adunk, majd az így nyert kötőanyagot 0,1—5,0% habosító anyagot tartalmazó, 120-250 C° hőmérsékletű 15-85% cellulóztartalmú és/vagy ásványi alapanyaggal keverjük össze, és a reakció lejátszódása után 50 kapott anyagot melegen formázzuk. A találmány szerinti eljárásnál továbbá eljárhatunk úgy is, hogy 9-40% kőolaj és 1-5% szénlepárlási maradék, 1—10% gyanta 120-250 C°-ra felmelegített olvadékához 1-3% 55 alkálifémhidroxidot és 3-12% alkáli-földfémhidroxidot adunk, majd az így nyert kötőanyagot 0,1-5,0% habosító anyagot tartalmazó, 120-250 C° hőmérsékletű 15-42,5% cellulóztartalmú és 15—42,5% ásványi alapanyaggal összeke-60 verjük és a reakció lejátszódása után kapott anyagot melegen formázzuk. Habosító anyagként ismert anyagokat pl. 60—80 C°-on bomló ammonkarbonátot, 150-160 C°-on bomló oxibisz-benzol-szulfohidra-65 zint, 200C°-on bomló N.N.Dinitrozó-pentametilén-2