164337. lajstromszámú szabadalom • Automatikus, elektromos hőmérséklet - és tűzjelző kapcsoló

5 164337 6 A találmány szerinti kapcsoló úgy permanens, mint elektromágnesből is kivitelezhető. Ismeretes, hogy egy mágneses kör tulajdonságát már egészen kicsi légrés is jelentősen megváltoz­tatja. Ezért az ismert megoldások minél zártabb, 5 jól vezető, szoros csatolású mágneses kör kialakí­tására törekszenek. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldásnál hőmérséklettel változó mág­neses tulajdonságú elem a mágneses > térben gyakorlatilag egyéb alkatelemtől függetlenül állít- 10 hatóan és egy vonal mentén megvezetve van elhelyezve. Ennélfogva a találmány szerinti kiala­kítás a kapcsoló részére rövid válaszidőt, nagy hőmérsékleti pontosságot, túlhevítési érzéketlensé­get nagy megbízhatóságot, hosszú élettartamot, is pillanatszerű kapcsolást biztosít. A mágneses kör találmány szerinti kialakítása egyértelmű érintkező átváltást biztosít még az átváltási környezet hőmérsékletében is, mert a reed-kapcsoló érint­kezőire jutó, azokkal párhuzamos irányú (érint- 20 kező zár), vagy az érintkezőkre merőleges irányú (érintkező nyit) erővonalak irányváltása a mágnes­kör felépítése miatt átbillenő jellegű. Üzemközbeni kis légrésváltozás, a beállított mágneses kör jó stabilitásást, paramétereinek 25 állandóságát, a mozgó alkatrészek kis elmozdulását biztosítja. A találmány szerinti megoldás nagy előnye, hogy ugyanazon kapcsolón megvalósíthatók külön­böző működési feltételek is. Ilyen követelmények 30 pl.: A hőmérsékletnek a ferrit test Curie hőfok fölé emelkedésével az érintkezők zárjanak vagy bontsanak, tartós zárást illetve bontást biztosít- 35 sanak vagy csak a hőmérséklet idejére zárjanak vagy bontsanak, stb. Ezt a kapcsoló találmány szerinti beállításával érhetjük el. Ennek lényege, hogy a mágnes a mágneses térben elhelyezett elemek —célszerűen 40 ferrit, reed-kapcsoló, kemény vagy lágy mágneses anyagok (beleértve a térbe kívülről pótlólag elhelyezett állandó mágnest illetve mágneses anyagból készült terelő lemezt vagy testet) — közül egy vagy többnek, de legalább egynek a 45 többihez viszonyított térbeli helyzetét változtatva állítjuk be a kapcsoló működési határait. A működtetés időtartamára vagy ennél hosszabb időre egymáshoz viszonyított helyzetüket rög­zítjük. A mágneses tér erővonalainak a reed-kap- 50 csoló érintkezőire és a ferrit tesre jutó eloszlását, — előnyösen a kapcsoló működési idején kivül — a mágneses térben elhelyezett mágneses anyag alakjának változtatásával - célszerűen hajlításával is— beállíthatjuk. Mindkét beállítási eljárással a 55 kapcsoló átbillenési tulajdonságait változtathatjuk illetve állíthatjuk be egyszerűen. A jelen találmány tárgyát képező automatikus hőmérséklet jelző kapcsoló több vázlatos felépíté- 60 sét példaképpen az 1-13. ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábrán a kapcsoló az 1 reed-kapcsolóból az állandó 2 mágnesből, a 3 ferrit hasábból, a 4 karból, az S alaplapból és az állító 6 csavarból áll. 65 Az 1. ábrára jelöléseire hivatkozva, ha egy tetszőleges O indulási ponton mért B távolságon lévő, nyugalmi állapotában nyitott 1 reed-kapcsoló felé egy megfelelő méretű állandó 2 mágnessel közelítünk, akkor elérkezünk egy olyan (B-A)max távolsághoz, melynél a reed-kapcsoló érintkezők rajtuk keresztül haladót» mágneses fluxus hatására egymáshoz záródnak. Rögzítve az 1 reed-kapcsoló és az állandó 2 mágnes egymáshoz viszonyított helyzetét úgy, hogy a köztük levő távolság valamivel kisebb legyen mint (B—A)max távolság és a reed-kapcso­lóra C=B távolságban a környezeti hőmérsékletnél nagyobb Curie hőmérsékletű 3 ferrit hasábot helyezve, a 3 ferrit hasáb magába sűríti az állandó mágnesből származó mágneses erővonala­kat. Ennek következtében megszűnik az érint­kezők közti kapcsolat. Ha kezdjük a 3 ferrit hasábot a 4 kar segítségével az 5 alaplapon az érintkezőktől a 2 mágnes felé eltávolítani, akkor elérkezünk egy olyan (B-C)max helyzethez, melynél a 3 ferrit hasáb zavaró hatása megszűnik és a reed-kapcsoló érintkezői újra kapcsolatba kerülnek egymással. A 3 ferrit hasábbal visszafelé haladva a zavaró hatás a (B-C)max helyzetnél valamivel kisebb (B-C)max , helyzetnél fog ismét jelentkezni. Kiindulva abból az állapotból, hogy a 3 ferrit hasábot a C=B helyzetből a (B-C)max és (B-C)max , helyzet közé vittük, -mely helyzet az állító 6 csavarral beállítható— akkor a 3 ferrit hasáb ismét hatástalanná válik, ha a környezeti hőmérséklete és ezáltal a 3 ferrit hasáb hőmérsék­letét olyan értékben növeltük, hogy az eléri, vagy meghaladja a Curie hőmérséklet értéket. Ekkor a kiindulási állapotban nyitott érintkezők ismét zárnak és zárva maradnak még akkor is, ha a környezeti hőmérsékletet, és ezáltal a 3 ferrit hasáb hőmérsékletét a Curie hőmérséklet alá csökkentjük. Az érintkezőket a 3 ferrit hasáb segítségével csak úgy tudjuk egymástól eltávolí­tani, ha a 3 ferrit hasábot a (B—C)max, helyzetnél kisebb távolságra helyezzük. Ugyanezt a működést érhetjük el akkor is, ha a 3 ferrit hasábot két félből építjük fel. Az egyik felét a C=B helyzetben hagyjuk, a másik felét a (B-C)max helyzetnél nagyobb távolságra állítjuk. Hasonló eredményt érnénk el akkor is, ha a 3 ferrit hasábot a B=C helyzetben rögzítjük és a 2 mágnesnek az 1 reed-kapcsoló felé való közelítésé­vel vagy a mágneskörbe iktatott mágneses anyag segítségével annyira megnöveljük az 1 reed-kap­csoló környezetében a mágneses teret, hogy az 1 reed-kapcsoló készenléti állapotában még kikap­csolt állapotában maradjon, de a Curie hőmérsék­let fölé való melegítés után lehűtve a 3 ferrit hasáb ne tudja az 1 reed-kapcsolót kikapcsolt állapotba vinni. Hasonló megfontolások alapján lehet az ellen­kező értelmű kapcsolást biztosítani például azt, hogy a reed-kapcsoló készenléti állapotában be­kapcsolt állapotban, a Curie-hőmérséklet fölé 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom