164324. lajstromszámú szabadalom • Önzáró szelep, főleg víztömlők zárására

3 164324 4 Német Szövetségi Köztársaságban közzétett 1 238 295 lajstromszámú szabadalom műszaki leírása. Hasonló konstrukció, amelynél a szeleptányér és a rudazat csatlakoztatása rugalmas gumi 5 csatlakozó elemmel, vagy kardáncsuklós megoldással történik. Ez a konstrukció az előbbi elv változtatása nélkül, a szerkezet bonyolultabb kialakításával, a nyitást igyekszik megkönnyíteni. Ilyen megoldást láthatunk a Német Szövetségi 10 Köztársaságban közzétett 1648 417 lajstromszámú szabadalom műszaki leírásában. Hátránya ennek a két konstrukciónak, hogy a szeleptányérnak csak az egyik oldala emelkedik fel, a másik oldala a szelepülésen élén fekszik fel, 15 így a nyitott kiömlő keresztmetszet kicsi, lényeges fojtást okoz, továbbá az egyoldalú, élen történő felfekvés a szelepülésen asszimmetrikus kopást, meghibásodást eredményez. Hátrányuk még az említett szelepeknek, hogy a merev 20 rudazat tömlőbe nyúló vége a tömlő belső falát működtetés közben erősen igénybe veszi, előbb-utóbb ennek sérülését okozza. További hibájuk ezeknek a szelepeknek, hogy a kifolyócső és a szelepház menetes csatlakoztatása nem a tömlő 25 nyomás alatt levő belső részében, hanem a tömlőn kívül történik, és ez állandó tömítési problémát okoz, vízveszteség forrása lehet. Az ismert megoldások hátrányát küszöböli ki a 30 találmány szerinti önzáró szelep, amelynek lényegét egyetlen alkatrész képezi, különleges anyagot, speciális megmunkálást nem igényel, felszerelt állapotban a tömlő által teljesen védett, egyszerű zárási megoldással működő konstrukció. Használa- 35 tát a folyadéknak (a továbbiakban: víznek) sem a nyomása, sem a hőfoka nem korlátozza. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a palástján csavarvonal mentén felhasított és két végén lezárt rugalmas cső belső tere, a cső 40 egyenes állapotában el van zárva a külső tértől, míg hajlított helyzetében, a nagyobb sugár mentén hajlított paláston szétváló menetek közötti nyílások összeköttetést teremtenek a külső és belső tér között. További felismerés, hogy ha 45 az ilyen rugalmas csövet úgy rögzítjük a víztömlő végébe, hogy a cső egyik vége egybe esik a tömlő kivezető nyílásával és a cső tömlőbe nyúló végét lezárjuk, akkor a tömlőben nyomás alatt levő víz a szelepként működő rugalmas cső 50 palástján keresztül csak akkor tud a tömlőből kiáramlani, ha a tömlővel együtt a rugalmas csövet meghajlítjuk. A főleg víztömlők zárására szolgáló találmány szerinti önzáró szelep a folyadékot (vizet) szállító 55 tömlő végébe rögzített hüvelyhez koaxiálisán erősített, palástján csavarvonal mentén felhasított, a tömlőbe benyúló végén záróelemmel lezárt rugalmas csőből áll. A rugalmas cső célszerűen hengeres vagy hengeresből kúpos átmenettel 60 kialakított tekercsrugó is lehet, mely egymásra szorosan felfekvő menetekkel rendelkezik, a felfekvő felületeken finoman van megmunkálva, vagy műanyag illetve gumi felületi bevonattal van ellátva. 65 A találmány szerinti önzáró szelep példaképpeni kiviteli alakjait az ábrák szemléltetik. 1. ábra a víztömlő végébe rögzített, találmány szerinti önzáró szelep egyik kiviteli alakját ábrázolja, hosszanti keresztmetszetben, 2. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját mutatja ugyancsak hosszanti keresztmetszetben, 3. ábra a hajlított (nyitott) állapotban levő rugalmas csövet (tekercsrugót) hosszanti keresztmetszetben tünteti fel, 4. ábra a felületi bevonattal ellátott tekercsrugó egy részletét szemlélteti hosszanti keresztmetszetben, 5. ábra a menetei között tömítő betéttel ellátott rugalmas cső egy részletét, ábrázolja hosszanti keresztmetszetben. Az 1. ábra szerint az 1 tömlő végébe rögzített hengeres 2 hüvely furatába — a furat belső palástján kiképzett vállakra támaszkodva — koaxiálisán illeszkedik a hengeralakú 3 rugalmas cső. A hajlékony, felületén is rugalmas, kopásálló 3 rugalmas cső a palástján folytonos csavarvonal mentén fel van hasítva, így a nyomóerőnek ellenáll, a húzóerőnek enged. Az 1. ábra szerint a rugalmas cső szerepét — az előbb felsorolt követelményeknek megfelelő - hengeres 3 tekercsrugó tölti be, melynek menetei egymásra szorosan felfekszenek. A 3 tekercsrugó felülete vagy különlegesen van kikészítve, vagy megfelelő felületi bevonattal, célszerűen műanyag, vagy gumi bevonattal van ellátva. A 3 tekercsrugónak (rugalmas csőnek) az 1 tömlőbe benyúló vége a 4 záróelemmel van lezárva. Az 1. ábrán látható, hogy a hengeres 2 hüvely furata és a 3 tekercsrugónak a 2 hüvely furatához koaxiálisán illeszkedő belső hengeralakú tere közös belső csatornát képez a 2 hüvelynek az 1 tömlőből kivezető nyílása és a 4 záróelem között. A 2 hüvely az ábra szerint a külső palástján levő fűrészfogazással van fix vagy oldható kötéssel az 1 tömlő belső palástjához illesztve, és a 2 hüvely szilárd rögzítését a példa szerint a tömlő külső palástjára erősített 5 szorító bilincs (bandázs) biztosítja. A 2 hüvely rögzíthető egyéb módon is (pl. vulkanizálással) az 1 tömlő végébe. A 2. ábrán a találmány olyan kiviteli alakja látható, melynél a 3 tekercsrugó (rugalmas cső) kúpalakú, és a 3 tekercsrugó a 2 hüvely és az 1 tömlő között levő körgyűrű keresztmetszetű térben illeszkedik a 2 hüvely külső palástjához, támaszkodva az ez utóbbin kiképzett 2a vállakra. A 3. ábrán a rugalmas cső szerepét betöltő 3 tekercsrugó egy részlete látható hajlított, azaz nyitott állapotban. Az ábrán jól szemlélhető, hogy míg a külső paláston a menetek szétválnak és utat engednek a nyomás alatt levő víznek a 3 tekercsrugó belsejébe, és azon keresztül a szabadba, addig a belső palást mentén a menetek szorosan zárva fekszenek fel egymásra. A találmány szerinti önzáró szelep a következőképpen működik: 2