164323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-karbamoil-oxifenil-karbamátok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 164323 Bejelentés napja: 1971.X. 19. (SO-1018) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1975. VIII. 28. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 125/06 ^-->l «1 El'-Bejelentés napja: 1971.X. 19. (SO-1018) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1975. VIII. 28. Ol TAI H ISZÁGI .ALMA 1VATA k»S NYI L Bejelentés napja: 1971.X. 19. (SO-1018) Közzététel napja: 1972. XI. 28. Megjelent: 1975. VIII. 28. Feltalálók: Dr. Soós Rudolf vegyészmérnök 45%, Bitter István vegyészmérnök 35%, Bende Zoltán vegyészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termeltek Gyára RT, Budapest Eljárás N-karbamoil-oxifenil-karbamátok előállítására 1 2 A találmány tárgya új, előnyösen kivitelezhető eljárás a csatolt rajz szerinti I általános képletű N-karbamoil-oxifenilkarbamátok előállítására, amely általános képletben R1( R 2 azonos vagy eltérő lehet és hidrogénatomot, illetve egyenes vagy 5 elágazó láncú, 1-4 szénatomot tartalmazó alifás-csoportot jelent; R3 , R 4 , R s vagy azonos vagy eltérő lehet és 1-4 szénatomot tartalmazó egyenes vagy elágazó láncú alifás-csoport, R3 , R s cikloalkil- vagy heterociklusos csoportot is jelent- 10 het, amelyek hidrogénjei adott esetben egy vagy több halogénatommal, alkil-, alkoxi- vagy alkil-merkapto-csoporttal lehetnek helyettesítve, Rs aromás-csoport is lehet, s ennek hidrogénjei előbbiek szerint lehetnek helyettesítve; R4 , R s az 15 előbbieken kívül hidrogénatomot is jelenthetnek, vagy a nitrogénatommal -amelyhez kapcsolódnak- gyűrűt alkothatnak. Az I általános képlet szerinti vegyületeket gyomirtószerként használják. Előállításuk általában 20 3-hidroxi-karbamátoknak izocianátokkal vagy karbaminsav-kloridokkal való reagáltatásával történik. Az ismert eljárások számos olyan hátrányt mutatnak, amelyek rendkívüli módon megnehezítik e vegyületek ipari méretű előállítását. így 25 például izocianátok alkalmazása esetén csak olyan végtermék kapható, amelynek képletében R4 vagy Rs hidrogénatom. Az ilyen eljárások további jelentős hátránya az is, hogy az izocianátok rendkívüli bomlékönysága miatt abszolút vízmen- 30 tes közegben kell dolgozni, ami ipari méretben csak igen körülményesen és költségesen biztosítható. A karbaminsav-kloridos reakció lehetővé teszi ugyan a karbamoil részben mind mono-, mind pedig diszubsztituált termék előállítását, hátránya azonban az, hogy a kiindulási anyagként használt karbaminsav-kloridot foszgénből és a megfelelő aminból csak igen előnytelenül lehet előállítani. Az előbbiekben bemutatott hátrányokat látszik kiküszöbölni a 6 705 347 sz. dél-afrikai szabadalom, amely e terméknek 3-hidroxi-fenil-karbamátokból, aminokból és foszgénből egy lépésben való előállítását javasolja. Ez az eljárás azonban nem reprodukálható, mivel nyilvánvaló kémiai ellentmondásokat tartalmaz. Az eljárásban 3-hidroxi-fenil-karbamát, amin és adott esetben savmegkötő szer együttes oldatát adagolják a foszgén oldatába. így azonban a 3-hidroxi-fenil-karbamát és az amin egymással versengve reagál a foszgénnel. Ez azt jelenti, hogy izocianát és klór-hangyasav-fenilészter elvileg egyaránt keletkezhet. Mennyiségi arányukat az egyes reakciók sebességi állandóinak viszonya szabja meg. Közismert irodalmi tény - s ezt saját tapasztalataink is igazolták -, hogy az amin-foszgén reakció sebességi állandója a fenol-foszgén reakcióét több nagyságrenddel meghaladja [Csűrös et al.: Acta Chim. Acad. Sei. Hung. 61, 197 (1969)], s ezért csak izocianát keletkezik. Ugyancsak ismert az is, 164323
