164309. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus szemenkénti vetőszerkezet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 164309 A Nemzetközi osztályozás: «s» Bejelentés napja: 1972. IX. 26. (RI-489) A 01 c 7/04 ^y^ Franciaországi elsőbbsége: 1972. II. 29. (72 06 803) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VIII. 30. Feltaláló: Edmond Ribouleau szerkesztő, Largeasse, Franciaország Tulajdonos: Ateliers Ribouleau Largeasse, Franciaország Pneumatikus szemenkénti vetőszerkezet A találmány tárgya pneumatikus szemenkénti vetőszerkezet. Lényege az, hogy egy dobalakú tartályban vízszintes tengely körül forgó vezetőtárcsa van elhelyezve, és a vetőtárcsán egymástól azonos távolságban lyukak vannak kiképezve. 5 Ezekre a lyukakra a tartály határolófalával szöget bezáró tartományban depresszió hat, s ez a depresszió a külső burkolatban levő tartályból nem engedi azokat a magokat kihullani, amelyek az adagolónyíláson keresztül a földre hullanának. 10 Az adagolónyílás a dobalakú külső tartály körívben haladó határolófalán van kialakítva. Az ilyen elosztóberendezéseknél a depresszió hatása alatt álló lyukakban általában mindig több mag marad, mint amennyit szeretnénk, s így 15 fennáll a gazdaságos magelosztás iránti igény, mégpedig azért, mert a magoknak egymás után kell kijutni az adagolónyíláson keresztül és a vetést azonos sortávolságban kell végezni. Ez a követelmény áll fenn a kukorica, a borsó és 20 ehhez hasonló vetemények elvetésénél. A találmány szerinti megoldás révén elérni kívánt feladat abban áll, hogy ezt a problémát a lehető legegyszerűbb módon, de a lehető leghatékonyabban oldjuk meg. < 25 A találmány szerinti megoldásnak megfelelő vetőszerkezetet az jellemzi, hogy a vetőtárcsán két koncentrikus lyukkoszorú van kiképezve, mégpedig úgy, hogy azon olyan lyukcsoportok vannak kialakítva, mely lyukcsoportokban egy 30 lyuk az első lyukkoszorúhoz és legalább egy másik lyuk a második lyukkoszorúhoz tartozik, továbbá, hogy a depresszió hatásának kitett tartományban egy csappantyú van felszerelve, amely az elosztókerék azon felületét súrolja végig, amely felületrészen a magok fennakadnak. A csappantyúnak egyenes vagy lekerekített záróéle van. A csappantyú záróéle áthalad a második lyukkoszorún levő lyukakat határoló síkon, majd ezt a pályát elhagyva az első lyukkoszorú lyukainak 'határolósíkját súrolja, de ezeket a lyukakat vagy egyáltalán nem, vagy csak részben fedi el. A depresszió a csappantyú tartományában, vagy éppen a csappantyúnál fejti ki hatását, mégpedig olyképpen, hogy a csappantyú a lyykcsoportok tartományában levő magvakból csupán egyetlen magot tud az első lyukkoszorún levő lyukakhoz továbbítani. A szerkezetet úgy is ki lehet alakítani, hogy a lyukcsoportok két lyukból álljanak, melyek a második lyukkoszorún vannak kiképezve, de előnyösebb az, ha ezt a lyukcsoportot csupán egy lyukpárra korlátozzuk, és az adott lyukkoszorún mindenkor egy lyuk áll rendelkezésre. Amikor a vetőtárcsa, mely a dobalakú tartályhoz képest ferde irányban van elrendezve, mozgásba jön - akkor a második lyukkoszorún levő lyukakra ható szívóhatás (depresszió) a magokat nem engedi kihullani. A lyukak átmérője úgy van megválasztva, hogy a lyukaknál ható
