164308. lajstromszámú szabadalom • Pajzsbiztosító szerkezet

3 164308 4 szokat működtető hidraulikus berendezések elpiszkolódnak, vagy megsérülnek. A folyamatos termelést ilyen esetekben le kell állítani. A fentebb felsorolt üzemi hátrányok elkerülése végett a találmány szerinti megoldásnak megfelelő pajzsbiztosító szerkezettel azt a feladatot tűztük ki, hogy a bevezetőben már említett kivitelű, olyan pajzsbiztosító szerkezetet konstruáljunk, amelynek segítségével a pajzs által védett teret szabadon tudjuk tartani a fejtő és szállítóberendezések számára és a munkaterületet a csepegő víz ellen meg tudjuk óvni, anélkül, hogy bányatámokat kellene alkalmazni. Ezen túlmenően a pajzsbiztosító szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy különösen azon a helyen, ahol a tömedéket befúvással visszük be a vágatba, ne legyenek mechanikus, vagy hidraulikus úton működtetett géprészek. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően ezt a célt úgy érjük el, hogy a pajzs kitámasztó rendszerét a pajzs talprészén belül, annak hosszanti tengelyében elhelyezettt, hidraulikával, valamint a hidraulika dugattyúja által kifejtett vízszintes irányú erőhatását függőleges irányú erőhatássá átalakító emelőszerkezettel szereltük fel. A találmánynak egyik előnyös kiviteli példája szerint a pajzskitámasztó gyámot működtető szerkezetet egy szögemelő képezi, melynek van egy alulsó karja, ennek végéhez csatlakozik a pajzs talprészén csapágyazott hidraulika ide-oda állítható eleme, vagyis dugattyúrúdja, a felső karja pedig pajzsként van kialakítva. A szögemelő vízszintes tengely körül, a pajzs talprészére szerelt konzolon belül végez záró vagy nyitóirányú lengőmozgást. A találmány szerinti megoldásnak egy további példaképpeni kiviteli alakja szerint a szögemelő karjai által bezárt szöget változtatni lehet. A pajzs talprészén csapágyazott hidraulika hengere a találmányi gondolatnak megfelelően egy vízszintes tengely körül mozgathatóan van csapágyazva. Egy további előnyös kiviteli példának megfelelően a hidraulika mozgó eleme - vagyis dugattyúrúd — két darab egymással párhuzamos és a kitámasztó karra szimmetrikusan elrendezett csatló segítségével a szögemelő villaszerűén kialakított alsó részéhez kapcsolódik. A találmány szerinti megoldás három kiviteli példáját rajzokon ábrázoltuk és a rajzok segítségével közelebbről is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti pajzsbiztosító szerkezetet oldalnézetben mutatja be, a felső támasztólappal és alul a szállítószalag alá nyúló talplemezzel. A 2. ábra az 1. ábrával azonos szerkezeti kialakítású pajzsbiztosító felső támasztólapját eltérő szerkezeti elrendezésben, oldalnézetben mutatja be, a 3. ábra szintén azonos az 1. ábra szerinti pajzsbiztosító szerkezettel, melyben a talplemezt eltérő kialakításban, oldalnézetben láthatjuk. A pajzsbiztosító szerkezet hossztengelye az 1 vágatfalra merőleges. A vágat 2 aljára fekszik a 3 talprész, amelynek a vágat falához viszonyított ellenkező végén van kialakítva a 4 csapágybak. A 5 4 csapágybak vízszintes 5 tengelye körül forgatható el az A szögemelő. Az A szögemelő 6 felső karja ívalakú, vagy megközelítően ívalakú és pajzsot képez. A szögemelő felső karja a vágatfal felé mutat. A szögemelő 7 alsó karja a 3 talprész 10 fele mutat. A szögemelő alsó karjának szabad végén levő 8 csaphoz kapcsolódik egy hidraulikus úton működtetett kitámasztó szerelvény. Ez áll a 9 hidraulikából, melynek egyik része a találmány szerinti megoldásban a henger a 3 talprész 10 15 csuklós kapcsolópontjában kimozdíthatóan van rögzítve, míg másik része, jelen esetben a 11 dugattyúrúd vége a 12 csatlókkal van csuklósan összekapcsolva, a 12 csatlók másik végei az 7 alsókar szabad végén levő 8 csaphoz csatlakoznak. 20 Minden esetben két darab 12 csatlót alkalmazunk, melyek a hengerdugattyús hajtószerkezet két oldalán, vagyis a hidraulikával párhuzamosan helyezkednek el. A hidraulikus úton működtetett kitámasztó szerkezetet képező 9 hidraulika a 3 25 talprészen belül van csapágyazva, és lényegében annak hossztengelyével egyirányú. Az A szögemelőnek a vágat fala irányában mutató karjának 13 végére csapon mozgatható, s a vágatfal felé mozgó 14 tolókar van szerelve. Ennek a 30 tolókarnak mozgatása szintén hengerdugattyús 16 hidraulika révén történik, melynek hengere a 15 csuklós kapcsolópontban az A szögemelő 6 felső karjára van csapágyazva, a dugattyúrúd pedig a 14 tolókar csuklósan mozgatható 17 csapjával 35 kapcsolódik. A 14 tolókarnak az 1 vágat irányába mutató végén levő 18 csuklósan mozgatható csap a vágat fedüjéhez felfekvő 19 fedőlapot a tolókarhoz kapcsolja. A 19 fedőlap beállíthatóan és rögzíthetően van elhelyezve, amit a 20 40 hidraulika biztosít. A hidraulika hengerének a 6 felsőkar szabad végéhez, a dugattyúrúd a 19 fedőlapnak pedig a vágat falával átellenes végéhez csuklósan kapcsolódik. A 16 hidraulika segítségével lehet a 14 45 tolókart ide-oda mozgatni, míg a 9 hidraulika révén az A szögemeltyűt lehet elforgatni. E két hidraulikát ugyanazon nyomóközeggel működtethetjük. Avégből, hogy a 14 tolókaron levő 18 csuklós csatlakozás és így a 19 fedőlap is az A 50 szögemelő kimozgatása esetében függőlegesen, vagy legalábbis megközelítően függőlegesen mozogjon el, a 9 és 16 hidraulikákat úgy kell méretezni, hogy a két hidraulika összehangolt működtetése biztosítsa a függőleges mozgást. Az A szögeme-55 lőnek kilendítésekor a 9 hidraulika hengeréből kinyomott folyadékmennyiség a 16 hidraulika hengerébe áramlik, amelynek segítségével a 14 tolókart lehet elmozgatni úgy, hogy a 18 csuklós csatlakozás és ezáltal a 19 lap ugyanazon 60 függőlegesen mozduljanak el. Ugyanezt lehet egyébként a hidraulikában levő nyomóközeg körfolyamába iktatott szabályozószelep révén is elérni. Amint a 2. ábrából láthatjuk, a vágat 65 fedüjéhez felfekvő 19 fedőlap beállítására és 2