164301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sín és sínállapotfelmérések mutatószámainak meghatározására, valamint ezek kiértékelésére
5 164301 6 fmax -szala legnagyobb megengedett hiba x = 0 értékre mm-ben van megadva, a — val az új illetve átépített sínek gyártási tűrése van megadva, mm-ben x = V/Vp-vel kiterjedésnélküli nagyságot jelölünk, ahol V az y = y(x) hiba nagyságától függő megengedett sebesség km/órában megadva, és V a várható műszaki fejlődés alapján elérhető csúcssebesség, illetve az abszolút csúcssebesség km/óra-ban megadva, és Vmax = 0,5 Vp a legnagyobb megengedett sebességet jelenti km/órában és ugyanakkor a V(y x egyenlet érvényességi tartományának határát is rögzíti. Például ha új fekte tésű síneknél 2 mm gyártási tűrés szintegyenetlenség esetében, és a megengedett y hiba a hozzátartozó megengedett sebességnél V=120gm/óra, illetve x = 120km óra 400 km óra = 0,3, az előírt 5 mm-es értéket felveszi, akkor a (2) egyneletből a = 2 és x = 0,3 behelyettesítésével kereken 12,5 mm-es fmax adódik. A V(y ) függvény, illetve a (2) egyenlet így minden y hibára a = 2 és fmax = 12,5mm közötti értékek esetében a következő külön formát veszi fel: y = 12,5 -10,5 \/2x-x2 A V/y x függvény segítségével így a mindenkori y sínhibának megfelelő megengedett V sebesség az y hiba nagyságának függvényében kerül ábrázolásra. Ebből az ábrázolásból a mérvadó hibához tartozó mérvadó sebesség kerül kiválasztásra, amelyhez az eljárás szerinti vezető hosszat hozzá kell rendelni. Vezető hossz alatt itt például a fővágányon gyorsan haladó vonat legnagyobb megengedett hosszát értjük. A megfigyelési tartomány, illetve a sínhossz átfutását alapul véve, egy olyan például 400 m-es hossznál hibáról hibára haladva minden egyes y hibához oly módon van hozzárendelve, hogy az ilyen vezető hossznak különösen a közepe átmenetileg azonos a mindenkori y hibával. Ezáltal az y hibák kölcsönös helyzete szerint az y hibákhoz tartozó hosszak sorozata keletkezik azonos vagy egymástól különböző, hozzátartozó, megengedett V sebességgel, ahol a hosszak egymást nem fedik és/vagy többé-kevésbé egyszer vagy többször fedik. A mérvadó y hibák a méréstartományban tehát azok, amelyeknek hozzárendelt hosszai a vezető hosszak nagyságától függően az utoljára említett sorozatban az egymást nem és/vagy csak részben egyszer fedő hosszak sorozatát határozzák meg a mindenkori legkisebb relatív hozzátartozó meg-' engedett V sebességgel. Amennyiben a megfigyelési tartomány egyik pontjára különböző mérettartomány több y hiba esik, a vezető hosszak segítségével a fentebb leírt módon kell eljárni, aholis ezen a ponton ismét az y hiba a mérvadó, amely a realtív legkisebb hozzátartozó megengedett V sebességhez vezet. A V(y) függvénnyel a mindenkori mérvadó hibához hozzárendelt, engedett V sebesség ennélfogva az ezen y hi tartozó V sebességet jelenti. A sebességre haíó hossznak a mindé 5 mérvadó hibanagyságtól függő képzésének n rázatához az alábbiak tartoznak: A sebességre ható hossz megegyezik a h tartozó, megengedett sebességű, illetve mérvac ugyanakkor hatékony V sebességű, minden 10 nem átfedett mérvadó hosszal, vagy a mindéi mérvadó hossznak azzal a részével, amelyhí relatív legkisebb megengedett, illetve relatív kisebb mérvadó V sebesség tartozik, és ai ugyanakkor megfelel a hozzátartozó hatékonj 15 sebesságn'k. A •= lési tartományban, illet' vizsgált sínszakaszv hibáktól mentes részszi szók úgy hatnak, mint sebességre ható hoss; aholis az ezekhez mindenkor tartozó, ilk mérvadó és ugyanakkor befolyásoló V sebesség 20 esetenként és részszakaszonként különböző ek tervszerű VQ sebességnek felel meg. A mindenkori sebességre ható hosszak és hozzátartozó megengedett sebességnek a szorzaü találmány további jellemzője szerint tényszámot 25 a sín minőségre vonatkozóan a sebességre ha hossz tartományában, és mint tényleges állapotjeL szám jelenik meg. Az egész megfigyelési tartomári tényleges állapotjelzőinek összegezése révén íl módon megkapjuk az összesített tényleges állapo 30 jelző számot. A találmány szerint a továbbiakban a minder, kori sebességre ható hossz tartományának a: előirányzott állapotjelző számát megkapjuk i sebességre ható hossz és az előirányzott sebesség. 35 illetve a tervszerint kívánatos sebesség szorzatából. Az egész megfigyelési tartomány előirányzott állapotjelző számainak összegezésével adódik az összegezett előirányzott állapotjelző szám. A fent említett sebességre ható hosszak 40 megállapításához így különösen a megfigyelési tartományt, illetve tervszerűen megengedett V0 sebességgel részszakaszokra felosztani. Ezekből a részszakaszokból képezzük a sebességre ható hosszakat, amennyiben a részszakaszok végeit 45 célszerűen megnöveljük, vagy csökkentjük a vezetőhossz felével, attól függően, hogy a megfigyelt részszakaszt követő, illetve az azt megelőző részszakasznak V0 sebességénél, aholis a mindenkori sebességre ható hossz hatékony V0 50 sebessége megegyezik a részszakasz tervszerint megengedett V0 sebességével, amiből lényegében a sebességre ható hosszat mindenkor megkapjuk. A sebességre ható hossz és a mindig hozzátartozó megengedett sebesség szorzatának a meg-55 figyelési tartományban történő összegezésével, valamint a sebességre ható hossznak és a mindig hozzátartozó előirányzott sebességnek, illetve tervszerű sebesség szorzatának összegezésével képezhető tehát a Zt összesített tényállapotszám és az 50 összesített előirányzott állapotszám. A találmány szerinti eljárás lényeges előnye tehát abban áll, hogy függetlenül a tetszőleges megállapított nagyságoktól, ahogy ez eddig szokásos volt, a vágány állapot értékeléseknél, - ami 55 eddig például sínhibához rendelt pontszám gyakor-3
