164284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-dihidrokodein előállítására
11 164284 12 tősen nő, és a gázelnyelés a katalizátor redukciójához szükséges mennyiséget is beleértve 5 óra múlva válik teljessé. Az elnyelt hidrogén teljes mennyisége mintegy 80 liter. A katalizátor elkülönítésének elősegítése céljából 25 g aktívált szénport adunk a reakcióelegyhez és a katalizátort szűréssel távolítjuk el. A szűrletet és a mosófolyadékokat egyesítjük és 2,54 cm átmérőjű, 350 g Zeo-Karb 225, hidrogén-formában levő kationcserélő gyantával töltött oszlopon engedjük át a jelenlevő nátriumionok eltávolítása céljából. Az oszlopról eluált anyagot 5 cm átmérőjű, 2,0 kg kvaterner ammónium-típusú, hidroxidformában levő Deacidite FF anioncserélő gyantán bocsátjuk át a reakcióelegyben levő fenolos szennyezések eltávolítása céljából. Az 1-dihidrokodein így kapott tisztított oldatát az oszlop mosó folyadékával együtt kisfeleslegű szilárd borkősawal kezeljük, amikoris dihidrokodein-tartarátot kapunk az eredeti 1-dihidrokodeinonra számított 93,5%-os hozammal. A termék minden tekitetben kielégít a B. P. 1968 (Addendum 1969) által leírt követelményeket. Az anyag hamutartalma elhanyagolható és a morfin-vizsgálattal mért fenolos szennyezések mennyisége jóval a megengedett határ alatt van. Más kísérletek mutatják, hogy ha ugyanilyen hidrogénezést végzünk nátriumhidroxid távollétében, a használt platinaoxid-katalizátor súlyát 5-10-szeresére kell növelni hasonló hidrogénezés elérése céljából. 10. példa: 23,375 kg 1-dihidrokodeinont, 46 liter 95%-os, metanollal denaturált ipari szeszt és 116 g platinaoxid-katalizátort 150 literes saválló acél hidrogénező edénybe töltünk, amely turbokeverővel, hűtőköpennyel, hőmérőtokkal, terelőlemezekkel és olyan beállított gázbevezető csővel van ellátva, amelyen keresztül a hidrogéngáz jóval a folyadék szint alá vezethető. Az edényt evakuálással légmentesítjük és nitrogénnel többször újratöltjük, majd a nitrogént 1 atm nyomású hidrogénnel helyettesítjük. A reakcióelegyet keverni kezdjük. Ekkor a platinaoxid fémmé redukálódik. Ez 30 perc alatt teljessé válik, ami a nyomás 0,5 atm értékre való csökkenésével jár, valamint a reakcióelegy színe barnáról feketére változik. A hidrogénező edényt újra átöblítjük hidrogénnel és 7,6 liter 95%-os, metanollal denaturált ipari szeszben oldott 0,5 n nátriumhidroxidot szívatunk a reakcióedénybe. Az edényt 1 atm nyomású hidrogénnel megtöltve folytatjuk a hidrogénezést, a nyomást 0,7-1 atm értéken tartjuk a reakció ideje alatt. A hidrogén-fogyasztás gyors, és a hőmérséklet spontán 35 C°-ra emelkedik, amely hőmérsékletet időnként vizes hűtéssel a reakció egész ideje alatt fenntartunk. A hidrogén-elnyelés mintegy 2 és fél órával a hidrogénezést elősegítő nátriumhidroxid hozzáadása után teljessé válik. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, a katalizátort szűréssel eltávolítjuk és a tiszta oldatot 7-8 kg, hidrogén-formában levő Zeo-Karb 225 SRC 13 kationcserélő gyantával töltött oszlopon nyomjuk át a nátriumionok eltávolítása céljából, majd 20—22 kg, hidroxid-formában levő DEACIDITE FF SRA 65 anioncserélő gyantát 5 tartalmazó oszlopon nyomatjuk át a redukció során keletkezett fenolos melléktermékek eltávolítása céljából. Az egész oldat áteresztése után az oszlopot 30 liter 95%-os, metanollal denaturált ipari szesszel mossuk, az eluált oldatot a 10 mosófolyadékokkal egyesítjük és 12,5 kg B. P. minőségű borkősavat adunk hozzá, keverés közben, dihidrokodein-bitartarát-kristályok válnak ki az oldatból, ezeket szűréssel távolítjuk el. A csapadékot 95%-os, metanollal denaturált ipari szesszel 15 mosva, 50 C°-on szárítva, 32,8 kg (93,5%) terméket kapunk. A termék minden tekintetben kielégíti a B. P. 1968 (Addendum 1969) dihidrokodein-tartarátra vonatkozó követelményeit. 20 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 1-dihidrokodein 1-dihidrokodeinonból történő előállítására, valamint tisztítására és a tiszta 25 1-dihidrokodeinből kívánt esetben só készítésére, azzal jellemezve, hogy az 1-dihidrokodeinont folyékony közegben platinaoxid- vagy hordozóra felvitt fém platina-katalizátor jelenlétében hidrogénezzük, a nyers 1-dihidrokodein így kapott 30 oldatából eltávolítjuk a katalizátort, és a) a nyers 1-dihidrokodeint elkülönítjük az oldatból, és vízzel nem elegyedő oldószerben oldjuk, majd az így kapott oldatot vizes lúgoldattal extraháljuk, vagy 35 b) az oldatot hidroxid-formában levő kvaterner ammónium típusú anioncserélő oszlopon engedjük át, és az a) vagy b) eljárásváltozatban kapott 1-dihidrokodeint kinyerjük vagy kívánt esetben sóvá alakítjuk át. (Elsőbbsége: 1971. február 22.) 40 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy folyékony közegként rövidszénláncú alkanolt használunk. (Elsőbbsége: 1971. február 22.) 45 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy rövidszénláncú alkanolként metanollal denaturált ipari etilalkoholt használunk. (Elsőbbsége: 1971. február 22.) 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti 50 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a katalizátort szűréssel távolítjuk el. (Elsőbbsége: 1971. február 22.) 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 55 vízzel nem elegyedő oldószerként folyékony, aromás szénhidrogént használunk. (Elsőbbsége: 1971. február 22.) 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy aromás szénhidrogén-60 ként benzolt használunk. (Elsőbbsége: 1971. február 22.) 7. Az 1—6. igénypontok1 bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy lúgként alkálifém-hidroxidot használunk. (Elsőbb-65 sége: 1971. február 22.) 6
