164280. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem keveredő folyadékok szétválasztására

164280 11 12 ismét az olaj-víz keveréken halad át és a szétválasztás így megismétlődik. Megjegyzendő, hogy a szalagon átáramló víznek a szalag fel- és leszálló ágával egyaránt érintkeznie kell, mielőtt a vízbe visszafolyik. Ennek következtében az az olajmennyiség, amelyet a szalag felső része nem kötött meg, a második áthaladásnál a szalag leszálló ágán megkötődik. Gyakorlati eredmények bizonyítják, hogy a fentiekben leírt módon működő szalag 1,22 m/sec haladási sebességnél a 24 gyűjtőmedencébe 99% olajat és csak 1% vizet gyűjt. A szalag által felragadott kis vízmennyiség arra vezethető vissza, hogy a víz a szalagba részben fizikailag beágyazódik, így kisebb szalagsebességnél, amely több időt adna a száradásra, várható, hogy ez^ az amúgy is csekély vízmennyiség még tovább csökkenthető. A szalag olyan méretezésénél, amikor 5 másodperc telik el a szalag bizonyos részén a víz kilépése és ugyanezen részén a 20, 22 nyomóhengerek közötti áthaladása között, a víz a szalagról megfelelően felszárad. Ugyancsak gyakorlati mérések bizonyítják, hogy kb. 25,4 mm vastag és 91,4 mm széles szalaggal az olaj a víztől úgy választható szét, hogy a teljesítmény kb. 680 000 liter olaj óránként. A szalagot úgy kell méretezni és működtetni, hogy viszonylag csekély olajmennyiség (kevesebb mint 15 térfogatszázalék) tárolódjon egyidejűleg a szalagban, hogy a folyadék szabad áramlása biztosítva legyen. Ezenkívül az olaj kinyerést követően elegendő olajnak is kell a szalagban maradnia, hogy a soron következő műveletben a kapilláris szivattyúhatás nagy sebességű áramlást eredményezzen. Ebből a szempontból elégséges kb. 2 súlyszázaléknyi előkészítés. Hengerek helyett nyilvánvalóan egyéb eszközöket is használhatunk a szalag regenerálására. így például levegőárammal is leválaszthatjuk a szalagról az összegyűjtött olajat. A 6. ábrán a szalagnak az olaj és víz elválasztására szolgáló másik alkalmazása látható. Az ábrán látható 4c szétválasztó egység felső 42 házból és ezzel összefüggő, vízbe mártott 44 olajleválasztó egységből tevődik össze. A C végtelen szalag az 1. ábrán bemutatottal azonos kivitelű, és a 46 hengereken, 48, 50 nyomóhengerpár között halad át, majd az 52 gyűjtőmedencébe juttatja a szalagból kipréselt olajat. A C szalag alul a vízbe mártott 44 olajleválasztó egységig terjed, egy 47 alsó hengerpáron fordul meg, majd elhagyja a vízbemártott olajleválasztó egységet. A vízbemártott egység lyukacsos ellenálló vászonanyagból áll, amely az olajat és vizet egyaránt szabadon engedi át az egység belsejébe. A vízbemártott 44 olajleválasztó egység két szakasza vagy ága között 54 zárt kamra helyezkedik el. Ez a kamra egymással szemben kialakított 56 nyíláspárral rendelkezik, amely a szalag síkjában helyezkedik el, és a folyadék szabad átáramlását biztosítja az 54 zárt kamra belsejébe. Az ábrán nem látható szivattyú az 58 csővezetéken át az 54 zárt kamra belsejével összeköttetést létesít. A 6. ábrán látható olaj szétválasztó szerkezet például arra is használható, hogy az olajat tartályhajó balasztvizétől elválasszuk. Az egységet megfelelő eszközökkel, például kábelekkel 5 rögzítjük és a kiszivattyúzásra kerülő vizet tároló tartályba süllyesztjük. A rögzített és 44 olajleválasztó egységével a folyadékba merített egységben a vizet az 54 zárt kamra belsejéből kiszivattyúzzuk. Ezzel párhuzamosan az 56 10 nyíláspáron át víz áramlik a zárt kamrába. Mielőtt azonban a víz a kamra belsejébe érne, az olaj-víz keverék C végtelen szalagon átáramlik, amely folyamatosan elhalad az 56 nyíláspár előtt. Az olaj-víz keverék a szalaghoz ütközik, a víz a 15 szalagon szabadon átáramlik, de az olajat a mátrixot alkotó szálszerkezet felveszi. A C szalag által eltávolított olajat azután 48, 50 nyomóhengerpár sajtolja ki. Eközben a C szalagon szabadon átáramló vizet a szivattyú az 54 zárt 20 kamrából elszívja és eltávolítja. A 8. ábrán egy további, olajat víztől szétválasztó berendezés látható. Ebben az esetben a mátrixot alkotó szálak és csomók 60 szőnyegben helyezkednek el. Ezek a szálak és csomók a 25 szőnyegben ugyanolyan alakzatot alkotnak, mint az 1. és 6. ábrákon bemutatott C szalagok esetén. Ezenkívül a már korábban leírtak szerint a 60 szőnyegben elhelyezkedő szálak és csomók elrendeződése is eltérhet a 4. és 5. ábrák szerinti 30 szerkezettől. A 60 szőnyeg a C szalag korábban ismertetett szerkezeti felépítésétől csak abban tér el, hogy számos 62 lebegtető elemet tartalmaz. Az ábrán jól látható, hogy ezeknek az elemeknek sűrűsége 35 a szőnyegnél nagyobb, és fajsúlyuk a víz fajsúlyánál kisebb. Ezek az elemek könnyű, például zártcellás poliuretán anyagból állnak és kis térfogatban, egymástól megfelelően távol helyezkednek el. Ezek az elemek a szőnyeget a 40 víz felszínén lebegve tartják. Ilyen könnyű elemek nélkül a szőnyeg, nagy lyukacsossága, azaz nagy üres térfogata következtében elsüllyedne. Ezeket a könnyű elemeket a szőnyegben úgy alakíthatjuk ki, hogy az üres terekbe poliuretánt 45 fecskendezünk, például egy központi mag körül az anyagot in situ habosítjuk. Az így habosított poliuretán néhány szálat és csomót fog körül és így egységes szerkezetet képez. Az ábrán látható módon a 60 szőnyeg az 50 olajos víz áramlásában helyezkedik el, melynek számát a 63 sötét nyíllal jelzi. Alkalmas eszközökkel, például 64 kábelekkel a szőnyeget rögzítjük, és az áramló vízben állandó helyzetben tartjuk. 55 A 8a. ábra a 60 szőnyeg helyzetét mutatja a víz felszínéhez képest. Az ábrán látható, hogy a szőnyeg egy része a víz felszín alatt van, további része pedig a víz felszíne felett helyezkedik el. Ennek következtében az áramló víz által hordott 60 olajnak 60 szőnyegen kell áthaladnia, amikor az áramló víz nagyobb víztömegbe torkollik. Már korábban is hivatkoztunk arra, hogy a víz szabadon folyik keresztül az az erősen lyukacsos szerkezetű szálakból és csomókból álló anyagon, 65 míg a víz által hordott olaj a szőnyeget alkotó 6