164280. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem keveredő folyadékok szétválasztására

5 164280 6 összenyomja és a rátapadt olajcseppeket a csomókról leválasztja. A regenerálható szalag formájában alkalmazott háromdimenziós mátrix különböző módon alkalmazható, így például a szalag hajóra vagy egyéb vizijárműre szerelhető és a hajó vízen történő mozgása során az olaj-víz keverék a szalagba ütközik, miközben a víz szabadon átáramlik a szalagon, az olaj pedig a szalagra tapadva a víztől elválik. A regenerálható szalag használható vizijárművek ballasztvizéből az olaj elválasztására is. Más módszer szerint a szalagot helyhezkötött berendezésbe építjük, amely az áramló vízbe nyúlik, és a szalag az olajat a víztől elválasztja, a víz pedig a szalagon szabadon áramlik. A csomókból és szálakból álló háromdimenziós mátrixot fonat alakjában is alkalmazhatjuk vagy oly módon, hogy a fonatot áramló vízben lehorgonyozzuk és az áramlás a fonaton keresztülhalad, vagy a fonat csupán lebeg a víz felszínén és a hullámok hatására áramlik át a víz rajta. Mindkét esetben a szálas mátrix leköti az olajat, az olajcseppek a csomókon gyűlnek össze. Ezek a fonatok azután időszakosan felszedhetők és regenerálhatok hengerpáron történő átvezetéssel, aminek következtében az olaj a fonatokból kipréselődik. A háromdimenziós mátrix készíthető például igen porózus hálós szerkezetű poliuretán habból. Ez a hálós hab különbözik az egyébként ismert poliuretán haboktól, amelyek vagy zárt vagy nyitott cellásak. Közismert, hogy a zárt cellás poliuretán habokba a folyadék nem tud számottevően behatolni, ezzel szemben a nyitott cellás poliuretán habok a cella falainak nagy részén membránnal rendelkeznek, és így az egyes sejtek lényegében egymással összeköttetésben állnak és így az anyagot folyadékáteresztővé teszik. Másrészt viszont a hálós szerkezetű anyag lényegében membránmentes és üres terének százalékos aránya igen magas, tehát áteresztése lényegesen kedvezőbb, mint a nyitott cellás szerkezetű anyagoké. A hálószerkezet továbbá viszonylag sűrűszálas mátrixot biztosít, amelyek a csomóknak megfelelő tömegpontokban találkoznak. A jelen leírás további részeiből azonban látható, hogy a hálós szerkezetű habanyag helyett egyéb anyagokat is lehet használni. Általában a találmány szerint olyan mátrixok használhatók, amelyekben az egymással kapcsolódó szálak száma igen nagy, de emellett az üres térfogat százalékos aránya olyan, hogy a folyadék az anyagon szabadon áramolhat át anélkül, hogy a szálakról visszaverődne. A találmány fő célkitűzése olyan javított eljárás és berendezés létesítése, amellyel nem keveredő folyadékok, elsősorban olajok és nagy víztömegek biztosan és gazdaságosan választhatók szét egymástól. A találmány további célkitűzése olyan berendezés létrehozása, melyben a felhasználás különböző területeitől függetlenül az olaj a víztől biztosan elválasztható. A találmány egyes műszaki megoldásait részletesebben ábrák segítségével az alábbiakban ismertetjük: 5 - az 1. ábra a találmány szerinti, csónakra szerelt regenerálható szalag oldalnézete, — a 2. ábra az 1. ábra 2—2 síkmetszete, — a 2a. ábra a 2. ábra 2a—2a síkmetszete, — a 3. ábra az 1. ábra 3—3 síkmetszete, 10 - a 4. ábra a 3. ábra 4-4 síkmetszete, — az 5. ábra a 4. ábra 5—5 síkmetszete, — a 6. ábra a találmány egy másik változatának oldalnézete, — a 7. ábra a 6. ábra 7—7 síkmetszete, 15 - a 8. ábra a találmány szerinti egyik lehetséges megoldás távlati nézete, — a 8a. ábra a 8. ábra 8a—8a síkmetszete, végül — a 9. ábra a találmány szerinti ismét másik 20 megoldás távlati nézete. Valamennyi ábrán szereplő megoldás előnyös kiviteli változatokat tüntet fel anélkül, hogy a találmány oltalmi körét kizárólag ezekre a 25 változatokra korlátoznánk. Az L ábrán látható berendezés víz és olaj elválasztására szolgál. Az ábrán látható A vizijármű a B folyadékot szétválasztó berendezést hordozza. Ez a berendezés C végtelen szalaggal 30 rendelkezik, amely a vízszint alá is benyúlik és a csónak mozgása közben az olajos vízzel érintkezik. A csónak mozgása közben a szalagot mozgatjuk, amely az alábbiakban még részletesebben leírt módon az olajat a víztől elválasztja, 35 majd a vizijármű fedélzetén elhelyezett tartályba gyűjti. Az 1. ábrán látható B folyadékot szétválasztó berendezésnek, amelyet a 2. ábrán részletesebben mutatunk be, 10, 12 oldallapja van, amelyeket 40 egyik végükön 14 keresztirányú merevítő rúd köt össze. A 14 merevítő rúdból számos 16 támasztókar nyúlik ki, ezzel alátámasztva a teljes szalagot. A 10, 12 oldallapok másik végén 18 hajtóhenger helyezkedik el, amelyet tetszőlegesen 45 hajtunk meg. A 18 hajtóhengeren kívül az oldallapok 20 és 22 két nyomóhengert is közrefognak. Ezen hengerek közelében van megfelelően elhelyezve a 24 gyűjtőmedence, amelyet megfelelő 26 csővezeték köt össze egy olajtar-50 tállyal, amelyben a víztől történt szétválasztás után az olaj összegyűlik. A 18 hajtóhenger a szalagot valamely megfelelő módon hajtja. Mivel azonban a szalag mozgási sebessége célszerűen 1,22 m/sec érték, a 55 szalag és hajtóhenger között nem elégséges csupán a súrlódó kapcsolat. Ezért a találmány szerinti berendezés egyik előnyös kiviteli változatában a 18 hajtóhengert 19 szálanyagból készült palást borítja, amely a C szalag belső felületén 60 elhelyezkedő 21 keskeny szíjjal érintkezik. A szalag anyagával szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy olyan kiegészítő elemeket kell tartalmaznia, amelyek összenyomódáskor egymáshoz tapadnak, de ugyanakkor egymástól könnyen 65 választhatók szét. Ilyen például a kereskedelmi 3