164270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szbusztituált 1,2,4-triazolok előállítására

7 164270 8 17. példa: Szabadalmi igénypontok: l-Metil-3-(3-klórfenil)-5-(2,6-dimetoxifenil> -1,2,4-triazol előállítása 85 ml diklórmetánban levő 5,08 g 3-klórbenzi­midsav-2-metil-hidrazid és 4,3 ml trietilamin oldatá­hoz 50 ml diklórmetánban levő 5,6 g dimetoxiben­zoilkloridot adunk keverés közben. A keverést még kb. 20 órán át folytatjuk. Az oldatot ezután híg nátriumbikarbonát oldattal és vízzel mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószert bepá­roljuk és a terméket 1,2-dimetoxietánból kristályo­sítjuk. Olvadáspont 172-173 C°. A kapott l-metil-l-(2,6-dimetoxibenzoil)-2-(3-klórbenzimidoil)-hidrazid 3 grammját 37 ml pentanolban oldott 0,06 g nátrium oldatához adjuk, és a keveréket 150C°-on 6 órán keresztül keverjük. Az oldószert ezután ledesztilláljuk és a nyers terméket, vizes kezelés után, szűrőn összegyűjtjük. A Diizopropiléteres kristályosítás egy 147-148 C°-on olvadó terméket eredményez. Tel­jes kitermelés 47%. A terméket egyetlen művelettel is előállíthatjuk a 13. példában leírt módszer szerint a 3-klórbenzimidsav-etilészter és az 1-metil­l-(2,6-dimetoxibenzoil)-hidrazid reakciójával. A 14-16. példák kiindulási imidátjait és ezek megfelelő sóit az irodalomból ismert módszerrel állítjuk elő. [Pinner: „Die Imidoaether und ihre Derivative", R. Oppenheim, Berlin 1892, L. Weintraub et. al. J. Org. Chem. Vol. 33, No. 4, p. 1679. (1968).] A kiindulási 1-metil-1-benzoil-hidrazidokat A. R. MacCarthy et. al. J. Chem. Soc. (B) 1185 (1969) által 1-metil-l-benzoühidrazid előállítására leírt eljárását alkalmazzuk. A következő vegyületeket kapjuk: 1-metil-l­(o-toluil)-hidrazid-hidroklorid. Olvadáspont 190-191 C°. l-metil-l-(3-klórbenzoil)-hidrazid. For­ráspont 130-140 C°/0,05 Hgmm nyomáson. 10 15 1. Eljárás az (I) általános képletű 1,2,4-triazol­származékok előállítására, mely képletben R és RÍ egymástól függetlenül fenil- vagy egy vagy több rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, halogén-(rövidszénláncú)-alkil­csoporttal vagy halogénatommal szubszti­tuált fenilgyököt jelent, bár mindkettő egyszerre nem lehet szubsztituálatlan fenilgyök, R2 pedig 1—4 szénatomos rövidszénláncú alkilcsoportot jelent, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyületet egy (III) általános képletű vegyülettel, mely képletekben, 20 R és R1 jelentése a fenti R3 és R4 közül az egyik hidrogénatomot, a másik rövidszénláncú alkügyököt jelent, CX halogénkarbonilr vagy imidát-csoport, Y pedig =NH csoportot és ha CX imidát 25 csoport, akkor oxigénatomot is jelenthet, reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a II és III általános 30 képletű vegyületek szűkebb körét képező olyan (IIa) és (lila) általános képletű vegyületeket reagáltatunk, melyekben R és Rj az 1. igénypont­ban megadott jelentésű. 35 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a II és III általános képletű vegyületek szűkebb körét képező olyan (IIb) és (Hlb) általános képletű vegyületeket reagáltatunk, melyekben R és Rt az 1. igénypont-40 ban megadott jelentésű. 2 rajz, 11 képlet A kiadáséit felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 756098-Zrínyi Nyomda

Next

/
Oldalképek
Tartalom