164266. lajstromszámú szabadalom • Reakciókamra lebegésben levő finomszemcsés anyag termikus kezelésére

3 164266 4 között egy szűkülettel van ellátva. A reakciótérnek ezen szűkülettel történő ellátása a forrógáz által előidézett ciklontörvénynek és az örvénylő rétegnek a térbeli elválasztását idézi elő. Ezáltal ki van küszöbölve a ciklonörvénynek és az örvénylőrétegnek-egymásrahatása, valamint biztosítható hogy a reakcióteret mind a ciklonörvény, mind pedig az örvénylőréteg szempontjából az optimális feltételeknek, illetve követelményeknek megfelelően lehet kialakítani, ami különösen ott előnyös, ahol egy reakciótérbe a kezelendő anyag két reakciófázisa játszódik le. A reakciótér szűkülete által alkotott nyíláson az örvénylőrétegből a gázok a reakciótér felső részébe áramolnak és a ciklonörvény gázáramával együtt a reakciótérből felül központosán elvezetésre kerülnek. A reakciótér felső részében a ciklonörvényből kiválasztott részecskék a falazat mentén lefelé mozognak és a szűkület nyílásán keresztül az örvénylőrétegbe jutnak. A reakciótér szűkülete még azt is előidézi, hogy az anyagrészecskék az örvénylőréteg szélénél kiképzett anyagkihordó nyílástól megfelelő távolságban érik el az örvénylőréteg felületét. Ezáltal megnövekszik az anyagnak az örvénylőrétegben a közepes tartózkodási ideje. így pl. y alumíniumoxid átkristályosításánál az a alumíniumoxid hányad a végtermékben megnő. A reakciótér szűkülete előnyösen felfelé kúposán bővülőén van kialakítva. így könnyen előállítható és a reakciókamrába egyszerűen behelyezhető csonkakúpra van szükség, amely a kiválasztott anyagrészecskék számára előnyös csúszófelületet biztosít. A találmány további kialakítása szerint a szűkület az égő illetve a forrógáz bevezető torkolata alatt meghatározott távolságban van kialakítva. A y alummíniumoxidnak a alumíniumoxiddá történő átkristályosításához az égő illetve a forrógáz bevezető és a szűkület közötti távolság úgy van megválasztva, hogy a reakciótér felső részében a ciklonörvényben lényegében megtörténik a fölhevítés és az alumíniumoxid maradék víztartalmának kihajtása. Míg a reakciótér alsó részében az örvényrétegben főleg a y alumíniumoxidnak az a alumíniumoxiddá történő átalakulása játszódik le. Annak megakadályozására, hogy a ciklonörvény az örvénylőréteg felületére érjen, a szűkület és az örvénylőréteg felülete között távolság kell hogy legyen. Ezáltal az örvénylőrétegen átáramló gázok számára az örvénylőréteg felülete fölött elegendő gyűjtőtér áll rendelkezésre. A ciklonörvény kialakulásának elősegítésére az égő illetve forrógáz bevezető, amely érintőlegesen csatlakozik a reakciókamrához, lefelé irányulóan van elhelyezve, különösen akkor, ha a magas gázhőmérsékletre való tekintettel anyagtechnikai okokból a gázok elvezetésére egy un. merülőcső a reakciótérben nem alkalmazható, hanem a gázokat egy a reakciótér fedelén kialakított egyszerű központi nyíláson keresztül kell eltávolítani. A reakciótérben a ciklonörvény kialakításának elősegítésére egy csavaralakban lefelé futó vezetőfelület is szolgálhat, amely a reakciótér fedelének belső oldalán van kialakítva és az égő illetve forrógáz bevezető felett kezdődően fut. Célszerűen a csavaralakú vezetőfelület emelkedése megegyezik az égő illetve forrógáz bevezető tengelyé-S nek dőlésszögével. Ezáltal a gázok nyomásvesztesége csökkenthető a torkolat és a reakciótér közötti átlépésnél. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. 10 A reakciókamra egy felső és egy alsó la ill. lb hengeres falrészből áll, amelyek együttesen körkeresztmetszetű 2 reakcióteret határolnak. A reakciótér felfelé 3 fedővel van lefedve. A 3 15 fedőben koncentrikusan 4 gázkiengedő nyílás van kialakítva. A 2 reakciótér 2a fölső részébe érintőlegesen a hengeres reakciótér hossztengelyével tompaszöget bezáróan lefelé irányítva egy égő vagy 5 forrógázbevezető torkollik. 20 Az 5 fonógázbevezetőn vagy égőn keresztül a 2 reakciótér 2a fölső részébe a beáramló_ forró gázzal együtt lehet a kezelendő anyagot bevezetni. A finomszemcsés anyagnak a közvetlen 25 bevezetése azzal az előnnyel jár, hogy az az égő lángjának a hőmérsékletét a reakciótérbe történő belépésénél olymértékben lecsökkenti, hogy a láng a reakciótér tűzálló falazását termikusan nem terheli. A finomszemcsés anyag azonban külön 30 anyagbevezető nyíláson keresztül az égő gázától elválasztva is bejuttatható a reakciótérbe. Más kezelési eljárások esetén a finomszemcsés anyag már a reakciótér előtt összekeverhető a forró gázárammal és azután együttesen áramoltathatók a 35 reakciótérbe. A 3 fedél belső oldalán csavaralakú 6 vezetőfelület van kialakítva, amely az égő vagy az 5 forrógáz bevezető felett indul. A 6 vezetőfelület a lefelé irányuló égő illetve 5 forrógázbeve-40 zető torkolatától lefelé fut. A kiviteli példa esetén a 6 vezetőfelület a reakciókamra 3 fedelével közvetlenül össze van kötve. A 2 reakciótér alsó 2b részében a kezelendő 45 anyag által alkotott 7 örvénylőréteg helyezkedik el. Ezen örvénylőréteg létrehozása céljából egy kúpalakú 8 fenék fölött, amely a hordozógáz számára szolgáló 9 bevezetőcsővel van ellátva, egy 10 gázátlépő nyílásokkal kiképzett 11 hordozó-50 rostély van a reakciótérben elhelyezve. A 7 örvénylőréteg 12 felületének magasságában a hengeres lb falrészen egy vagy több 13 anyagkihordó nyílás van elhelyezve a késztermék számára. A 13 anyagkihordónyílások 14 anyag-55 kihordóvezetékekkel állnak kapcsolatban. A 13 anyagkihordónyilásoknak a 7 örvénylőréteg 12 felületének magasságában történő elhelyezése csak példaképpen történik. Egy vagy több 13 anyagkihordónyílás az lb falrészen a 7 örvénylőréteg 60 tartományán belül máshol is elhelyezhető. A felső 5 forrógázbevezető nyílás és az alsó 7 örvénylőréteg között a 2 reakciótér 15 szűkülettel rendelkezik. A szűkülettől a reakciótér fala felfelé 65 és lefelé bővül, előnyösen konikusan, egészen a 2