164266. lajstromszámú szabadalom • Reakciókamra lebegésben levő finomszemcsés anyag termikus kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. IX. 03. (KO-2450) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1970. IX. 05. (P 20 44141.2 sz.) Közzététel napja: 1973. VIII. 28. Megjelent: 1975. VII. 31. 164266 Nemzetközi osztályozás: B 01 j 1/14 -V> Feltalálók: Dr. Biallas Horst, okleveles mérnök, Köln, dr. Müller Erich, okleveles mérnök, Otte Günter okleveles mérnök, Ranzel, Weigel Horst okleveles mérnök, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Klöckner-Humboldt-Deutz Aktiengesellschaft, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Reakciókamra lebegésben levő finomszemcsés anyag termikus kezelésére 1 2 A találmány reakciókamra lebegésben levő finomszemcsés anyag termikus kezelésére, különösen alumíniumoxid átkristályosítására, ahol a reakciókamra körkeresztmetszetű reakciótérből áll, amely fölső tartományába legalább egy égő és/vagy legalább egy forrógáz bevezető torkollik érintőlegesen, továbbá, amelynek a reakciótérrel közvetve vagy az égő ill. forrógáz bevezetőn keresztül közvetett kapcsolatban álló anyagbevezető berendezése, valamint a kezelendő anyagból álló, a reakciótér alsó részén levő örvénylőrétege van és ebben a térbe az anyagkihordó nyílás, valamint a hordozógáz részére szolgáló bevezetőcső torkollik és a reakciókamra fedőjén központosán gázkiengedő nyílás van kialakítva. Ilyen reakciókamra alumíniumoxid kezelésére már ismeretes az 1 207 361 sz. német közzétételi iratból. Az ismert reakciókamra alkalmazása esetén a finomszemcsés alumíniumhidroxidot a reakciókamrában történő kezelés előtt először egy hőcserélőben szárítják és dehidrálják. A hőcserélőt a reakciókamrából kiáramló gázzal üzemeltetik. A hőcserélőben történő dehidrálás után az alumíniumoxid hidroszkopikus y fázisban van és csupán kis mennyiségű maradék vizet tartalmaz. A hőcserélőben lejátszódó első kezelési lépcsőt egy második kezelési lépcső követi, amikoris az alumíniumhidroxidot erősen felhevítik és a ß alumíniumoxid a alumíniumoxiddá alakul át exoterm módon, állandó hőmérséklet mellett. Ezt a második kezelési lépcsőt az ismert berendezéseknél egy hengeres reakciótérben végzik. A maradék víztartalomig dehidrált alumíniumoxidot forró gázokkal egy tengelyirányú égőn keresztül a hengeres 5 reakciótér fölső részébe vezetik. Az alumíniumoxid felhevítése alatt megtörténik a maradék hidráit víz eltávolítása. A forrógáznak az érintőleges bevezetése révén a reakciótér felső részében egy ciklonörvény jön létre, amelyből a finomszemcsés 10 alumíniumoxid a repítőerő hatására a hengeres reakciótér falára sodródik ki. A finomszemcsés anyag ezután a reakciótér alsó részében az örvénylő rétegbe kerül, aholis az alumíniumoxid további kezelése, azaz a 7 fázisból az a fázisba 15 történő átalakítása történik 1000 és 1200C0 közötti állandó hőmérsékleten. Minél hosszabb a finomszemcsés anyag átlagos tartózkodási ideje az örvénylőrétegben, annál nagyobb az a alumíniumoxid hányad a végtermékben. 20 Ilyen reakciókamra, amely reakcióterének felső részében egy ciklonörvény van és alsó részében örvénylő réteg, más finomszemcsés anyagok termikus kezelésére is alkalmazható. A reakciókamrában kémiai folyamatokat, különösen gázok 25 és finomszemcsés anyagok közötti kémiai reakciókat lehet lejátszatni. A találmány feladata az ismert reakciókamra további javítása. ÍA találmány szerint ezt azáltal biztosítjuk, hogy a reakciótér az égő illetve 30 forrógáz bevezető torkolata és az örvénylőréteg 164266